Ugrásszerűen megnőtt a külföldi vendégmunkások száma Magyarországon

2030-ig nagyságrendileg félmillió fővel növelné a foglalkoztatottak számát a kormány, és bár a tervei szerint ezt elsősorban belső tartalékból oldaná meg, a statisztikák azt mutatják: a vállalatok a magyar munkavállalók helyett egyre inkább a külföldről kölcsönzött vendégmunkásokra támaszkodnak – írja a Népszava.

A keleti országrészben az országos átlag duplája a munkanélküliségi ráta, az itt működő vállalatok azonban többnyire nem a régióban rendelkezésre álló munkaerőt tanítják be, hanem külföldi vendégmunkásokat vesznek fel – írja a Népszava a vállalatok visszajelzései alapján.

Az utóbbi években a kormány a munkaerőhiányt kezelendő enyhített a harmadik országból érkezők munkavállalási feltételein. Ennek hatása már a statisztikákon is látszódik:

A KSH adatai szerint tavaly 14 százalékkal, 81 ezerrel nőtt a külföldi munkavállalók száma Magyarországon.

A legtöbb, nagyjából 26 ezer munkavállaló Ukrajnából érkezett. Romániából és Szlovákiából egyaránt közel 8 ezren dolgoznak Magyarországon, Kínából pedig több mint 5 ezren érkeztek.

A Fülöp-szigetekről és Indiából érkező vendégmunkások száma is bővült, és bár nagyságrendileg messze elmarad az Európából érkező foglalkoztatottak számától, arányaiban ugrásszerűen megnőtt a Távol-Keletről és Délkelet-Ázsiából érkező vendégmunkások száma: a Fülöp-szigetekről 182 százalékkal, Indiából és Mongóliából pedig harmadával többen érkeztek tavaly, mint 2021-ben.

A KSH adatai szerint 1980 indiai, 1188 Fülöp-szigeteki és 1016 mongol munkavállaló dolgozott tavaly Magyarországon.

A Népszavának nyilatkozó Vasas Szakszervezetei Szövetség alelnöke szerint idén tovább nőtt a Távol-Keletről érkező munkavállalók száma. Csak azokon a munkahelyeken, ahol a szakszervezet jelen van, 3 ezer Fülöp-szigeteki vendégmunkást alkalmaznak, a szervezete számításai szerint az országban már közel 8 ezer Fülöp-szigeteki munkavállaló dolgozhat. A harmadik országbeli munkavállalók többsége a textiliparban, a vegyiparban és a szolgáltató szektorban helyezkedik el.

László Zoltán a Népszavának azt mondta, „vannak olyan autóipari üzemek, ahol létszámstopot hirdettek, és új magyar dolgozókat már nem vesznek fel, miközben tudni lehet, hogy hamarosan több száz vendégmunkás érkezik a gyárba”.

Az alelnök szerint ennek az az oka, hogy a magyar munkavállalók körében nagy a fluktuáció, és könnyebben váltanak munkahelyet, mint egy vendégmunkás. László hozzátette, a cégek nagy része ráadásul úgy látja, hogy a robotizáció miatt jóval kevesebb „élő munkaerőre” lesz majd szükségük, és a külföldi vendégmunkásokat csak átmeneti megoldásként foglalkoztatják, amíg a magyar munkavállalókat átképzik az új technológiák kezelésére.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) május 9-én közölte, hogy

a munkaerő-keresletet a kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának növelésével és az inaktívak bevonásával tervezi kielégíteni. A GFM számításai szerint több mint 300 ezer főre tehető a munkaerőpiaci tartalék létszáma, őket vonnák be képzésekkel és átképzésekkel.

Külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek – szögezte le a közlemény.

Erről beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is május elején, azt mondta, a munkaerőhiány leküzdését a fiatalok, a nők és az idősek mobilizálása segítheti, de szükség lesz külföldiekre is.

Szintén május 9-én jelentette be Szijjártó Péter, hogy a kínai Eve Power épít akkumulátorgyárat Debrecenben, a 400 milliárd forintos összértékű beruházással pedig „több mint ezer új munkahely jön létre, a költségekből 14 milliárd forintot a magyar állam áll”.