Orbán: A háború csak a felszín, de valójában újjászerkesztik Európa hatalmi szerkezetét

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén először is gratulált a jelenlévőknek, hogy „túlélték” a választásokat. Szerinte a 2022-es választási évben a költségvetési hiány és az államadósság is csökkent, pedig választási években ezek mindig mindenhol növekedni szoktak. Politikai rosszindulat azt állítani Orbán szerint, hogy a 2022-es évet a kormány a politikai szempontoknak rendelte alá. És szerinte két másik választási évben, 2018-ban és 2014-ben sem rendelték alá a költségvetést ilyen jellegű szempontoknak.

A 2022 és 2026 között működő magyar kormány szerinte gazdasági fókuszú, mert már a megalakuláskor tudták, hogy komoly gazdasági kihívások vannak. Jó pár minisztérium is gazdasági irányultságú.

A háború kirobbanása után gyorsan egyértelművé vált, hogy a brüsszeli szankciók miatt szükség van önálló energiaminisztériumra, ahova a vállalati szektorból érkezett Lantos Csaba miniszter.

A kormány nem lett szocialista, sem kommunista, a piaci finanszírozásban hisz – mondta. Ez viszont csak akkor működik, ha elfogadható mértékű kamatszintek mellett lehet piaci finanszírozást biztosítani, ha ez nincs – és most a nagyon magas kamatok miatt nem így van – akkor szükség van állami kamattámogatásra. De csak addig avatkozik be a kormány, amíg nem állnak helyre a piaci finanszírozási folyamatok.

A háború csak a felszín

Orbán szerint kívánatos lenne visszaépíteni az Oroszország felé fennálló európai gazdasági kapcsolatokat, de ennek bekövetkezésében a kormányfő nem hisz. Orbán szerint Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik. A háború csak a felszín, szerinte kérdéses, hogy már eleve ezért robbantották-e ki a háborút, vagy közben derült ki, hogy a háború alkalmas eszköz Európa hatalmi szerkezetének átalakítására.

Most az a helyzet állt elő, hogy az európai gazdaságot leválasztották az orosz gazdaságról, orosz energia-függésről viszont ezt egy másik irányú függés váltotta fel. Korábban teljesen abszurdnak hangzott, hogy Ukrajna EU-tag és NATO-tag lehet, ma már viszont tényleg erről van szó.

Mivel jár ez az átszerkesztés? Azzal, hogy egy új közép-európai központ emelkedik fel. A 40 milliós Lengyelország és a – majd meglátjuk mennyi ember marad ott – 20-30 milliós Ukrajna egy új gazdasági, biztonsági, katonai térséget fog jelenteni. Ez 60-70 millió ember.

És az az amerikai kísérlet, hogy a kínai gazdaságot is levágják Európáról, vagy a Kína felé fennálló gazdasági kapcsolatok sűrűségét lecsökkentsék, olyan gazdasági megpróbáltatásokkal jár, hogy ennek az új közép-európai térségnek a súlya meg fog nőni. Ennek a térségnek a gazdasági teljesítménye meg fogja közelíteni Németországét. Orbán szerint az angol pénzügyminiszter mondta azt nemrég, hogy 10 éven belül Lengyelország meg fogja előzni gazdasági teljesítményben Nagy-Britanniát. Az USA a katonai erejét nem Németországba koncentrálja manapság, hanem a háború miatt Lengyelországba. Mindez csak azért fontos, mert nem reális az, hogy az Oroszország felé fennálló kapcsolatok visszaépülhetnek – mondta Orbán.

Felidézte, hogy az EU 18 milliárd eurót adott Ukrajnának, és ennyit adott az USA és az IMF is. De hogy lesz ez a következő években? Orbán nem tudja, honnan lesz pénz Ukrajna újjáépítésére. „Ha nem vagyunk észnél”, akkor az EU-s kohéziós források egy része is ott landolhat majd.

Kell félmillió új munkavállaló, de nem kockáztathatjuk a biztonságunkat

A magyar gazdaságnak egy-két éven belül szüksége lesz félmillió új munkavállalóra, de ez nagyon sok kérdést vet fel – mondta Orbán.

Ebben a kérdésben a kormánynak a sarkára kell állnia, és ez nem biztos, hogy tetszeni fog minden vállalatvezetőnek. A gazdasági észszerűség csak az egyik szempont, mert láttuk már pár nyugat-európai ország vendégmunkásokkal megterhelt helyzetét, és e mellett nem mehet el a politika becsukott szemmel. A vendégmunkásokkal kapcsolatban nagyon nagy óvatosságra van szükség szerinte.

Világossá kell tenni, hogy elsősorban a belső tartalékok mozgósítására van szükség az 500 ezer új munkavállaló kérdésében, és ez nem a közmunkásokat jelenti. Van földrajzi tartalék, ezért is összpontosítjuk a nagy beruházásokat Kelet-Magyarországra. Debrecen és Nyíregyháza hamarosan megtelik, ezért nemsokára Békéscsabán lesz a sor. Illetve a határon túl élő, onnan ide jövő magyarokra is számítunk. Csak mindezek után jöhetnek a vendégmunkások.

Nem tudjuk azt megengedni, hogy azért mert „bizonyos populációkból” behozott vendégmunkások jobb munkaerőnek számítanak, mint az itt lévő magyar tartalék, akkor inkább külföldieket hozunk be, mert elsősorban a magyaroknak kell munkát adnia az itt lévő vállalatoknak. Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, mint ami Nyugat-Európában is van, hogy bizonyos munkaköröket nem hajlandóak elvégezni a „bennszülötek” – vezette le a kormányfő.

Nem engedhetünk be ezekbe a munkakörökbe „kényelmi okokból” nagy számban külföldi munkaerőt, mert akkor „anélkül, hogy észrevennénk” kulturálisan „aláaknázzuk” a saját életünket. Ezt nem engedhetjük meg, képesnek kell lennünk arra, hogy még a kényelmetlen munkákat is elvégezze valaki, aki magyar – fejtette ki Orbán. „Nem adhatunk előnyt a külföldieknek a magyarokkal szemben.” Határozott ideig maradhatnak csak itt a külföldiek, és adott esetben biztonsági okokból bármikor meg kell tudni szakítani az ittlétüket „Mert egyébként elveszítjük a biztonságunkat.”

Két-három nagy teljesítményű gázerőművet építünk

Szerinte az alapítványi rendszerbe szervezett hazai egyetemek közvetlenül be vannak kötve az államtitkárok és miniszterek révén a magyar kormány döntéshozatali mechanizmusába, és így a magyar gazdaságba is – és ez Orbán szerint nagy versenyelőny. Mint mondta, ezt a versenyelőnyt akarja elvenni az EU a magyar egyetemektől. De ha nem lesz megállapodás az EU-val, a magyar kormány akkor is finanszírozza majd a szükséges forrásaikat.

A legfontosabb kérdés, hogy tudjuk-e finanszírozni a gazdasági növekedést. Orbán olyan gazdasági stratégiát lát szükségesnek, amiben ipari fókuszú marad a gazdaság, a manufakturális szektor marad a hazai gazdaság kulcsa, hiszen mi magyarok ehhez értünk. Ez viszont energiaintenzív szektor. A következő két év legfontosabb célja, hogy Lantos Csaba vezetésével megfelelő mennyiségű energiát szerezzünk.

A gáz a legfontosabb számunkra, gázerőműveket kell építenünk, amiket aránylag gyorsan meg is tudunk tenni. Két-három nagy teljesítményű erőműre van szükségünk, hogy el tudjuk látni az ország keleti felén épülő nagy gyárakat. Létre kell hozni azokat az energiatermelő kapacitásokat, ami biztosítja a szükséges energiát.

Egy másik fontos probléma, hogy meg kell oldanunk az államadósság magas finanszírozási terheit, tehát a magas kamatokat. A korábbi alacsony kamatú hiteleket most magasabb kamatozású hitelekkel vagyunk kénytelenek kiváltani. Ez nagyon nagy kihívás, mondta a miniszterelnök.

Meg kell tartanunk a hazai járműipart akkor is, ha átáll az elektromobilitásra

Vita van a magyar kormány és az MNB között – mondta Orbán. A jegybank most az inflációt úgy kezeli, hogy a gazdaságban rendelkezésre álló pénzmennyiséget szűkíti, de a kormány nem feltétlenül hisz ebben, beszélni kell ezekről az ügyekről, lehet, hogy nem ilyen gyors ütemben kellene szűkíteni a pénzmennyiséget.

A járműiparral, akkumulátor-gyárakkal kapcsolatban arról beszélt, hogy legitim elvárásnak tartja a kormány felé, hogy csak a legszigorúbb környezetvédelmi előírások mellett lehet gyárakat létrehozni Magyarországon. A helyzet az, hogy szigorúbbak a hazai előírások, mint a németországiak. 300 ezer magyar család megélhetése függ a járműipar teljesítményétől Magyarországon.

Viszont egy technológiaváltás zajlik, nem lehet majd robbanómotoros autókat gyártani az EU-ban 2035-től. Ha nem tudjuk mi előállítani az elektromos autókhoz szükséges döntő járműelemeket Magyarországon, akkor máshol fogják legyártani. Ha nem tudjuk ezt megoldani, akkor nehéz elképzelni, hogyan nézne ki Győr az Audi nélkül, vagy Kecskemét a Mercedes nélkül. Hogy lesz majd ott munka? Meg kell tartanunk a hazai járműipart akkor is, ha átáll az elektromobilitásra. Ezt próbáljuk is megtenni, a magyar gazdaság történetének négy legnagyobb beruházása zajlik napjainkban.

„Nem kell félnetek, jó lesz”

Úgy véli, Magyarország a világ 15. legnyitottabb gazdasága, ha ez nem így lenne, akkor a mostani életszínvonal megközelíthetetlen lenne. Ezt tehát a kormányfő szerint fenn kell tartani. Amit Orbán tud vállalni:

• a háborúból ki fogunk maradni,
• a szankciókat – ahol sértik az érdekeinket – vétózni fogjuk,
• az orosz energiaellátást fenntartjuk,
• képesek leszünk finanszírozni a rezsicsökkentett árakat,
• növeljük a munkahelyek számát,
• a kis- és közepes vállalkozásokat speciális programokkal támogatjuk,
• a beruházásokhoz szükséges energiakapacitásokat megvalósítjuk,
• az exportorientált növekedést fenntartjuk,
• és le fogjuk törni az inflációt.

„Nem kell félnetek, jó lesz” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Varga: Kifeszített a hazai munkaerőpiac

Varga Mihály pénzügyminiszter még a kormányfő előadása előtt arról beszélt az évnyitón, hogy sok nehézség érte a nemzetgazdaságunkat: magas gázár volt, globális recesszió a Covid miatt. Ezért fontos szerinte a fiskális fegyelem, 2024-ben 3 százalék alá csökkenti a kormány a költségvetési hiányt.

Fokozatosan javulnak a gazdasági kilátások. 2024 nyarára 3 százalékos inflációt vár a kormány, és 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát. Az államadósságot pedig pár év alatt 60 százalék alá csökkentik majd. A gazdasági növekedés Varga szerint megmarad, és ezt például az IMF is így látja.

Varga Mihály szerint is kifeszített a hazai munkaerőpiac. Emellett komoly államháztartási következményei vannak annak is, hogy jelentősen nő az idősebb generáció részaránya. De a kormány nem mond le a gyerekvállalást ösztönző támogatások biztosításáról.

A kormány nem egyoldalú partnerségre törekszik a vállalatokkal – mondta, jelentős adóadminisztrációs csökkentést terveznek.

Nagy Márton: Félmillió munkavállaló hiányzik

Félmillió munkavállaló hiányzik a magyar munkaerőpiacról – ez volt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyik legfontosabb állítása.

Beszélt arról is, hogy a vállalati piaci hitelezés terén nem vagyunk képesek behozni a lemaradást a nyugati országokkal szemben. Ma a kkv-szektorban a hitelek 50 százaléka államilag támogatott hitel, ami „nem normális” arány, de most erre van szükség.