Júliusban már alig nőttek az árak az előző havihoz képest

2023. augusztus 8. – 08:45

Másolás

Vágólapra másolva

17,6 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak júliusban az előző év azonos hónapjához képest, idén júniushoz képest viszont már csak alig, 0,3 százalékkal emelkedtek – derült ki a KSH gyorstájékoztatójából.

Éves alapon lassul az áremelkedés üteme, a júniusi 20 százalék után volt júliusban 17,6 százalék, ezzel tíz hónap után esett ismét 20 százalék alá a drágulás mértéke.

12 hónap alatt, az egy évvel ezelőtti júliushoz képest az élelmiszerek ára 23 százalékkal emelkedett, tehát majdnem negyedével kerültek többe idén, mint egy évvel ezelőtt.

Ezen belül leginkább a tojás (30 százalék), a tejtermékek (29,5), a kávé (28), a kenyér (26), a péksütemények (25), a vaj és vajkrém (24) ár nőtt leginkább. A háztartási energia 35 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47, az elektromos energia 26 százalékkal. Az üzemanyagok ára 21 százalékkal emelkedett egy év alatt. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 14 százalékkal.

Az idei előző hónaphoz, tehát júniushoz képest az árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,9 százalékkal lettek olcsóbbak, ezen belül a tojás 5, a tej 4,4, a kenyér 3,9, a vaj és vajkrém 3,8, a tejtermékek 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 2,8, a baromfihús 2,6, a sajt 2,5, a száraztészta 2,0 százalékkal került kevesebbe.

Egy friss felmérés szerint a Fidesz népszerűségét az éves alapon mért 20 százalék fölötti infláció sem tudja megtépázni.

Magyarországon januárban 25,7 százalékon tetőzött az infláció, azóta csökken az éves alapon számolt drágulás mértéke. Ez főleg azért van, mert az infláció külső okai nagyrészt elmúltak, és a bázishatás is játszik: azaz hónapról hónapra egyre magasabb tavalyi értékkel hasonlítjuk össze az ideit.

Bár sikernek tűnhet, hogy Magyarországon ennyit mérséklődött az infláció az elmúlt fél évben, nemzetközi összehasonlításban ez még mindig nagyon magasnak számít. Az Eurostat adatai szerint júniusban például 19,9 százalék volt az infláció Magyarországon, miközben az euróövezetben ennek kicsit több, mint a negyede, mindössze 5,5 százalék.

A nagy kérdés az, hogy mi okozza ezt a különbséget. Tusványoson megpróbáltuk megkérdezni erről a kormánypártok vezető politikusait, akik többek között az energiafüggőséggel, az ukrán gabona importjával, exportfüggőséggel magyarázták a különbséget. A teljes videó itt nézhető meg:

A videó publikálása után megpróbáltunk utánajárni, mennyi igaz a fideszes politikusok magyarázataiból. A válaszaik nagy részéről kiderült, hogy igaz, bár a kérdés lényegét nem magyarázzák meg, mégpedig hogy az EU-ban miért pont nálunk ennyire magas az infláció. Más válaszoknál arra jutottunk, hogy a politikusok valószínűleg összekeverhették a kommunikációs paneleiket. Az erről szóló teljes cikkünk itt elolvasható.

Romló megélhetés, javuló inflációs kilátások

Az infláció hatásait sokféleképpen lehet mérni, nemrég a K&H Bank készített egy kutatást, amely szerint idén az emberek átlagosan havonta 60 ezer forinttal költenek többet megélhetésre, mint egy évvel korábban. Az is kiderült, hogy a válaszadók negyede szerint több mint százezer forinttal emelkedtek meg a megélhetési költségeik.

Az inflációról szóló társadalmi és politikai diskurzus farvizén úszott be a köztudatba az utóbbi időben a Balaton forgalmáról szóló vita. Nyár elején több helyről jött olyan jelzés, hogy a Balaton forgalma a megnövekedett árak hatására jelentősen visszaesett. Mi is elmentünk egy helyszíni riportra július elején, amiből az derült ki, hogy sok helyen valóban kevesebben vannak, mint előző években.

Voltak olyan hangok is az elmúlt hetekben, amelyek szerint mindez nem igaz, alig lehet helyet találni a Balatonnál. A kérdésre végül a KSH tett pontot, a turizmusról szóló részletes adataik szerint mind májusban, mind júniusban visszaesett a Balaton forgalma, igaz, csak mérsékelten. Ennek egyébként sok oka lehet, májusban például elég sokat esett az eső, valódi válaszunk tehát inkább csak szeptemberben lesz arra, hogy milyen éve volt a magyar tengernek.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!