Tényleg Trianon a hibás? – ellenőriztük a fideszesek magyarázatait az EU-s szinten kiemelkedő magyar inflációra

Amikor az inflációról van szó, a kormánytagok és a Fidesz politikusai általában nagyon szorgalmasan és fegyelmezetten ismételgetik a jól begyakorolt magyarázatot, amely szerint a drágulást a háború és a brüsszeli szankciók okozzák, viszont azt a magyar kormány fogja megszüntetni. Naiv állampolgárként ez még hihető is lenne, csak egyetlen bökkenő van: Magyarországon sokkal magasabb az infláció, mint az EU bármelyik másik országában. Márpedig a háború és a szankciók őket is érintik, valami tehát mindenképp különbözik Magyarországon.

Az ellenzék szerint az, hogy a kormány elhibázott gazdaságpolitikát folytat, ehhez a kritikához pedig nemrég Matolcsy György is csatlakozott. Tusványoson azt szerettük volna, ha fideszes politikusok az ő verziójukat is elmondják, és elég különböző válaszokat kaptunk. Most ezeket vesszük végig, és nézzük meg, hogy mennyi közük van a valósághoz.

Hollik István: „Az infláció okai között van mezőgazdasági hatás, az ukrán gabona ami bennünket eléggé érint, azért, mert nálunk nagyon sok gabona termett, és azokat szorította ki a piacról. Ez egy óriási terhet jelentett a mezőgazdaságra és egyébként volt áremelő hatása is.”

Itt a Fidesz kommunikációs igazgatója valószínűleg összekevert valamit. Amikor a háború kitörése után az ukrán gabona megindult Európa és Magyarország felé, pont az volt vele a probléma, hogy túl olcsó és a magyar termelők nem tudnak vele versenyezni. A behozatal tehát éppen lefelé tolta az árakat. A kormány a magyar termelők érdekeit nézve betiltotta az ukrán gabona importját, ezzel pedig maga okozott drágulást, még akkor is, ha a saját szempontjaik szerint logikus döntést hoztak.

Hollik: „A világszinten tapasztalható infláció mögött az van, hogy nagyon sok nagyvállalat a szükségesnél magasabb mértékben emelt árakat.”

Ez a színtiszta igazság, itt Hollik a New York Times cikkét idézi, de ugyanezt állítja az OECD, az MNB, egy sor szervezet, meg a legkülönfélébb szakértők is. Az OECD szerint ráadásul a vizsgált országok közül Magyarországon volt a legnagyobb a cégek profitnövekedése, miközben itt a legnagyobb a reálbér-csökkenés is. Kérdés viszont, hogy a magyar kormány miért nem tud vagy akar olyan körülményeket teremteni, amiben a cégek bevételének növekedése a dolgozók fizetésén látszik meg, nem a profiton.

Hollik: „Mindennek a kiváltó oka a háború.”

Ez egy elég egyszerűen leellenőrizhető állítás, az infláció ugyanis már a 2021-ben beindult, tavaly januárban, a háború előtt éppen 7,9 százalék volt Magyarországon. Az viszont igaz, hogy a háború egy jó nagy lapáttal rátett, különösen a Közép- és Kelet-Európai régióban.

Nacsa Lőrinc: „Tavaly reálbér-növekedés volt, tehát nagyobb mértékben nőttek a fizetések, mint amekkora az infláció volt.”

Ez ugyan legkevésbé sem válasz a kérdésre, de ettől még igaz. Tavaly Magyarországon 14,5 százalékkal emelkedtek az árak, miközben a bruttó fizetések 17,5 százalékkal nőttek. Más kérdés, hogy ez idén már valószínűleg nem lesz így az MNB jóslata szerint.

Nacsa: „Magyarország energiakitettsége sokkal nagyobb, mint nagyon sok környező országnak. Ez két okra vezethető vissza, a trianoni döntésre és a kommunizmus éveire, amikor csak egy irányba kötötték be Magyarország energiaellátását. Az utóbbi években minden szomszédunkkal kiépítettük az összeköttetést.”

Ez megint igaz, bár néhány megkötéssel. Magyarország földgázellátása valóban nagyon egyoldalú, és elég sokáig fel sem merült, hogy másra is szükségünk lehet az orosz gázon kívül. Az is igaz, hogy ez a Kádár-rendszer öröksége, bár a rendszerváltás után sem volt ebben nagy előrelépés. Szintén igaz, hogy az utóbbi években kiépítettek gázvezetékeket a környező országok felé, amivel elvileg máshonnan is be lehet majd hozni földgázt. Sőt, még az is igaz, hogy az energiafüggőség részben Trianon miatt alakult ki, hiszen ha lenne tengerpartunk, ott be tudnánk hozni gázt hajókon.

Viszont nagyon nagy részben nem az energiafüggőség okozta a magyar inflációt: a gáz és az áram ára egész Európában az egekbe lőtt ki. Ráadásul az oroszoktól a holland TTF gáztőzsde árain vesszük a gázt, a miénk tehát nem különbözik annyira a többi ország helyzetétől.

Kósa Lajos: „A magyar gazdaság kitettsége jóval nagyobb, mivel nagyon sokat exportálunk.”

Itt nehéz megállapítani, hogy mire gondolt a költő, mert biztosan nem attól magas az infláció, hogy a magyar gazdaság sokat exportál. Főleg, hogy az Oroszországnak való kereskedelmi kitettségünk jóval kisebb, mint például a balti államoké vagy éppen Szlovákiáé.

Kósa valószínűleg arra utalt, hogy a magyar gazdaság nagyon nyitott, azaz GDP-arányosan nagyon sokat importálunk és exportálunk (bár kevesebbet, mint például a szlovákok). Ha az import nagyon megdrágul és saját valutád elértéktelenedik, akkor a nagy import valóban okozhat nagyobb inflációt – de ha tényleg ezen múlna, akkor Szlovákiában ez még magasabb lenne, mint nálunk.

A teljes videó itt nézhető meg: