Varga Mihály nem zárja ki a további bankadóemelést

Matolcsy György nyitógondolatai után – szerinte a kormány kalandorpolitikát folytatott, az ársapka pedig 3-4 százalékkal emelte az inflációt – Varga Mihály pénzügyminiszter is felszólalt az egri Közgazdász Vándorgyűlésen. Puskás Öcsivel kezdte, akitől egyszer megkérdezték, hogy mi a legfontosabb tudása a gólszerzéshez, mire Puskás azt válaszolta, hogy mindig azt akartam kitalálni, hogy hova érkezik a labda.

Vagyis Varga szerint lehet a múltat elemezni, de valóban az a legfontosabb, hogy mire számítsunk. Azt ugyanakkor maga is úgy látta, hogy a legfontosabb probléma jelenleg az infláció, de hozzátette:

„Ebben együtt is működik a kormány és a jegybank, de magyarok vagyunk, két magyar, az három párt, nem mindig értünk egyet.”

Mint mondta, más és más utakat követünk, de az infláció ellen fel kell lépni, mert csökkenti a vásárlóerőt, szétzilálja a kapcsolatokat, bizonytalanságot szül, vagyonokat rendez át. Ha túl magas az infláció, az lefékezi a gazdaságot.

Igaz, hozzátette azt is, hogy a legjobb a moderált, stabil infláció, a defláció maga is probléma tud lenni. A pénzügyminiszter arra is utalt, hogy a KSH augusztusban 16,4 százalékos inflációt mért, az Eurostat száma 14,2 százalékot, vagyis a statisztikai rendszerekben is van eltérés, de ettől még fontos a mérés, ebből lehet dolgozni.

Varga az infláció okainál nem annyira a kormány felelősségét domborította ki, hanem elsősorban a magyar gazdaság energiakitettségét: szerinte az energiaár mindenképpen ráerősített az inflációs folyamatokra, míg a másik ok az élelmiszerárak emelkedése.

De Varga természetesen itt sem az árstoppal, hanem a szektor bérnövekedésével és azzal a példátlan aszállyal magyarázta az árrobbanást, ami sújtotta a régiót. Bár némileg terítette is a felelősséget, amikor arról beszélt, hogy „a monetáris és a fiskális politika is laza volt”, de azért Matolcsyval ellentétben ő inkább a monetáris politikát tartja az első számú felelősének az infláció letörésének.

„Ha a jegybank lázas állapotot lát, tud lépni. Jól tette, hogy emelte a kamatot, de kérdés, hogy jól időzített-e, illetve akkor is vette az állampapírt, aminek én örültem, amikor elvileg már szigorított, sőt, vette a vállalati kötvényeket is. Vagyis egyszerre fújt hideget és meleget, majd akkor zárta le a kamatemelési ciklusát, amikor a világ még emelte a kamatot, és egy hónap alatt az árfolyam 30 forintot gyengült”

– mondta.

Az előadás végén Varga Mihály elismerte, hogy a Pénzügyminisztérium éppen felülvizsgálja a 3,9 százalékos idei hiánycél tarthatóságát. Ugyanakkor a további spórolás is felmerült, így a kamattámogatott programok felülvizsgálata, vagy egyes honvédelmi beszerzések átnézése. Ami pedig a bevételi oldalt illeti, a bankoknak pedig az lehetett kellemetlen üzenet, hogy a szektor magas nyereségére utalva Varga nem zárta ki, hogy emelni is lehetne az adók mértékén.