Nagy Márton: Kár lenne tagadni, Magyarország védekező, válságkezelő üzemmódban van

Nem kezdett gyengén az egri Közgazdász Vándorgyűlésen Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter. Így aztán igazán izgalmas volt, hogy a bajban megkívánt egység helyett látványosan széthúzó hazai gazdaságpolitika harmadik fő aktora, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter mivel rukkol elő.

A miniszter a monetáris és a fiskális felelősök megnevezése helyett tényleg talált egy harmadik inflációs felelőst, szerinte ugyanis senki nem felel azért, legfeljebb az ország adottságai. Miközben sok a vándorgyűlésen is vitatott intézkedését méltatta (árstop, kamatstop, magánszerződések módosítása), érdekes volt megismerni azt a gondolatmenetét, amely szerint nincs idő a gyenge reálbér-növekedésre, ez az ország a belső fogyasztás emelkedésére van berendezkedve.

Gazdaságstratégia, infláció

Nagy Márton az előadásában a 2022 elejétől 2024 végéig tartó időszakot foglalta össze, tele általa pozitívnak gondolt, de erősen vitatható intézkedéssel. Mint már a beharangozóban rögzítette: kár lenne tagadni,

Magyarország védekező, válságkezelő üzemmódban van, ahol eltérnek a kihívások.

Ezek: 2023-ban az infláció letörése, 2024-ben a növekedés helyreállítása lesz. Ha ugyanis jövőre már egy számjegyű lesz az infláció, rá kell fordulni a reálbérek emelésére és így a fogyasztás növelésére.

Egyszerre, nem egymás után

Vagyis Matolcsy Györggyel ellentétben Nagy Márton nem egy infláció, majd növekedés, hanem egy infláció és növekedés programot hirdetett meg. Szerinte ugyanis ezt lehet egyszerre is. Még akkor is, ha az az inflációs pálya, amit bemutatott, az eddigi prognózisokhoz képest (az üzemanyagárak miatt) érdemben pesszimistább volt:

• szeptember: 12,5,
• októberben 10,5
• novemberben 9, 5
• december 8 százalék.

A korábbi előrejelzésekben az októberi egyszámjegyű és az év végi 7 százalékos rögzült a fejekben. Nagy Márton azt is elmonda, hogy

vizsgálja a kormány az üzemanyagárakat, ha talál indokolatlanul túlárazott komponenseket benne, akkor beavatkozik.

Voltak csapdák

Nagy Márton szerint három csapda ejtette fogságba Magyarországot 2022-ben:

• az energiacsapda – ennek vége,
• a kamatcsapda – ennek még vannak hatásai,
• a fogyasztási sokk csapdája – ennek a vártnál erősebb volt a lefolyása, és a magyar háztartások nem is igazán tudták korábbi megtakarításaikból simítani.

Az energiacsapdára emlékezhetünk, egy éve ilyenkor láttunk 600 euró/MWh-ás áramárat, 300 euró/MWh-s gázárat, és bár ma már ennek a harmadánál sem vagyunk, de azért fontos tudni, hogy még a normalizálódott árak is magasak a 2021 előtti szintekhez képest. Magyarországnál csak Litvánia és Málta költött többet GDP-arányosan az energiaimportra.

Az összeg 2021-ben 7, 2022-ben 17, 2023-ban 9 milliárd euró volt.

„Az egy tragédia, amit nem tudtunk kivédekezni, az ugyanakkora mínusz volt, mint az uniós források kiesése”

– mondta.

Ha a magyar kormány megkérdőjelezhetetlen politikai vívmányára a rezsiharcra gondolunk, ezekben az években

• 2021: 656
• 2022: 1400
• 2023: 917 milliárd forintot

kellett betolnia a kormányzatnak erre a célra. Mint a miniszter mondta, csak nagyjából 2025-re szabadul meg a költségvetés ettől a kemény vállalásától. A rezsi kiegészítése a kormánynak a GDP 1-1,5 százalékába fáj, ha ez nem lenne, ennyivel több jutna a beruházásokra, a családpolitikára.

A kamat elviszi

Sajnos a probléma az, hogy amíg a miniszter szavaival, az energia „kikönnyül” a költségvetésből, addig a kamatterhek benehezülnek. Az infláció révén megemelkedett kamatkiadások miatt a GDP 1,5 százalékáról 4 százalékra emelkedik a törlesztés költsége.

A miniszter lesújtó képet festett a pénzügyi szektorról. Mint mondta, nem vettük észre, az infláció sok mindent elfed, de ha a kormány nem segített volna (például a Baross Gábor programokkal), akkor a hitelpiac még jobban lefagyott volna, egyszerűen nem lenne, aki ilyen kamatok mellett hitelt adna, vagy hitelt venne fel.

Szerinte a Baross Program nélkül 40 százalékos lenne a hitelpiaci visszaesés, így csak 12 százalékos.

Az állam finanszírozása mindenesetre sokkal drágább, hiába kisebb az energiaszámla, ha ennyivel több megy el kamatra, Nagy Márton szerint a 3,9 százalékos hiány mellett 3 százalékkal több megy el a kamatokra.

A mindenféle vitatott pénzügyi beavatkozást (kamatstop, állampapír-vásárlások adminisztratív erősítését) a bank jónak látta, mert a kisebbeken, vagy az államon segítenek, de a bankok elbírják Nagy szerint. Ráadásul van ennek egy pozitív hatása is, ha a GDP-arányosan 3,5 százalékos kamatkiadásból 2 százalékot haza fizetünk és csak 1,5 százalék megy ki külföldre, azt nevezhetjük likviditási, vagyis élénkítő eszköznek is, mondta.

A fogyasztás emelése

Nagy Márton szerint a legnagyobb csapda itthon a fogyasztási csapda volt. A visszaesés az eleve munkaerő-hiányos Magyarországon nem okozott munkanélküliséget, az emberek fogyasztását nem az állások elvesztése, hanem az infláció ette meg.

Márpedig ez tragédia volt – mondta a miniszter – mert utoljára 2009-2010-ben volt ilyen, reálbércsökkenés, éppen ezért Magyarországon hamarosan az lesz a legnagyobb feladat, hogy reálbéreket és a lakossági fogyasztást emelni kell. Ebben segít a nyugdíjak és a minimálbérek rendezése.

Ugyanakkor immár a GFM vezetője is arról beszélt, hogy az idén nulla, jövőre 4 százalékos növekedés várható.

Sőt, a miniszter azt is belengette, hogy szerinte most

két pozitív növekedést hozó negyedév jön,

ennek oka pedig az atlétikai vb, vagyis a vártnál nagyobb turisztikai bevételek és az aszályos tavaly után sokkal jobb évet záró mezőgazdaság lehet.

Az export már pozitív, a beruházások is, vagyis a magyar gazdaság nincs rossz állapotban, de nagyon fontos, hogy a belső fogyasztás is magára találjon. El kell kerülni, hogy a fogyasztás, termelés, beruházás ne lefelé, hanem felfelé mutató spirálba kerüljön.

Ez mindenkinek közös érdeke, a kormánynak is, hiszen a magyar költségvetés fogyasztási adókra, nem pedig jövedelmi adókra épít. ha a fogyasztás rendben van az ország is rendben van

Akkor tényleg lement az egész előadás úgy, hogy Nagy Márton nem kritizálta a jegybankot? Majdnem, de azért a végén a miniszter leszögezte, hogy most az az egyik veszély, hogy a jegybanki kamatok lemaradhatnak az örvendetesen csökkenő infláció mögött, ez ugyanis megakadályozhatja a nagy tercet, vagyis a magyar fogyasztás megemelését.