Már egymillióan menekültek el, robbanások Kijevben, leminősítette Oroszországot a Fitch és a Moody's

A tömeges letartóztatások ellenére folytatódnak a háborúellenes tüntetések Szentpéterváron – írja a BBC.

Az előző napokhoz hasonlóan komoly rendőri jelenlét fogadta a demonstrálókat. A hatóságok erélyesen próbálták feloszlatni a tüntetőket, és több tucatot őrizetbe vettek közülük. Az elmúlt napokban több száz tüntetőt tartóztattak le.

A tiltakozások újabb hulláma akkor indult be, amikor a bebörtönzött Kreml-kritikus, Alekszej Navalnij tüntetésre szólította fel az oroszokat, mondván, Oroszország nem lehet „ijedt gyávák nemzete”. Egészen pontosan arra kérte őket, hogy mostantól minden hétköznap este hétkor és minden hétvégén délután kettőkor menjenek ki városuk főterére.

Civil áldozatai is vannak a Harkivban és környékén zajló harcoknak – írja a BBC.

A Harkivtól kétórányira fekvő Izium város egyik tisztviselője arról számolt be, hogy nyolc civil – köztük két gyerek – vesztette életét légitámadásokban.

Volodimir Matszokin alpolgármester elmondta, hogy egy lakóházat lövés ért, amibe a ház lakói belehaltak. A városközpontban is jelentős károkat okozott az ágyúzás, és rendőrök is megsérültek, amikor egy kormányhivatalt eltaláltak.

Az orosz erők lehetővé teszik a kijevi lakosoknak, hogy biztonságosan elhagyják a várost Vaszilkiv városa irányába – írja a BBC moszkvai tisztségviselőkre hivatkozva.

Az ajánlatot Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője tette, miközben az állami tévének adott tájékoztatást a megszállásról.

„Az orosz sereg nem fogja megakadályozni a civil lakosság elvonulását” – mondta Konasenkov vezérőrnagy a Rosszija 24 hírtelevíziónak.

Ez a második alkalom, hogy az oroszok lehetőséget kínálnak Kijev evakuálására. Hétfőn Konasenkov vezérőrnagy ugyanezt javasolta a civileknek, mondván, hogy a Vaszilkiv felé vezető útvonal „nyitott és biztonságos”. Ugyanakkor a háború kezdete óta már Vaszilkivet is komolyan ágyúzzák az oroszok.

Megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást csütörtökön a Moody's Investors Service – írja az MTI. A nemzetközi hitelminősítő az eddigi Baa3-ról egyszerre három fokozattal B3-ra rontotta a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát. Sőt, az intézet az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja.

A Moody's módszertanában a Baa3 minősítés a befektetési ajánlású kategória alsó határa, az Oroszországnak most megadott B3 osztályzat már mélyen a spekulatív sávban van. A cég a csütörtök hajnalban Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemelte: az ukrajnai háború miatt érvényesített súlyos és összehangolt nyugati szankciók növelték annak a kockázatát, hogy fennakadások keletkeznek az orosz államadósság-kötelezettségek törlesztésében.

A lépés nem sokkal azután történt, hogy a Fitch is hasonló okokra hivatkozva több kategóriával leminősítette Oroszországot.

A világ legnagyobb koncertszervező vállalata megszakítja kapcsolatait Oroszországgal Ukrajna inváziója miatt – írja a Sky News.

A Live Nation közölte, hogy a továbbiakban nem reklámoz semmilyen show-t Oroszországban, és nem köt üzletet az országgal.

A cég hozzátette: üdvözli azokat a zenészeket, akik felszólalnak a béke előmozdításának érdekében.

Bár az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) még nem adta ki a hivatalos közleményt, maga a menekültügyi főbiztos, Filippo Grandi már kiírta Twitterre: átlépte az egymilliót az orosz támadás megindulása óta Ukrajnából menekülő emberek száma.

„Hét nap alatt szemtanúi lehettünk annak, hogy egymillióan menekülnek el Ukrajnából a szomszédos országokba. Az Ukrajnában levő további millióknak üzenjük, hogy ideje elhallgatniuk a fegyvereknek, hogy életmentő humanitárius segítséget nyújthassunk” – fogalmazott Grandi.

Szerdán négy orosz repülőgép szállt át rövid ideig a svéd terület fölött, megsértve ezzel a svéd légteret – idézi a BBC a svéd légierőt. Svédország – ami nem NATO-tagállam – hétfőn zárta le légterét az orosz gépek előtt, több más európai nemzethez hasonlóan. A svéd honvédség közleményben ítélte el a Balti-tenger fölött lezajlott incidenst, „amatőrnek és felelőtlennek” nevezve a történteket.

Szerda éjjel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök új videóüzenetben szólt az ukrán néphez – idézi a BBC. Ebben további ellenállásra biztatja az ország polgárait az Ukrajnát megtámadó oroszok ellen. „Olyan nemzet vagyunk, ami egy hét alatt meghiúsította az ellenség terveit. Megállítottuk őket” – fogalmazott az elnök. A továbbiakban azt állította, hogy az elfogott oroszok „nem tudják, miért vannak itt”, és hogy „az ellenséges katonák menekülnek haza Oroszországba”. A megszállókat „összezavart gyerekeknek” nevezte, akiket moszkvai vezetőik kihasználtak.

Zelenszkij külön köszönetet mondott Konotop, Bastanka, Energodar és Melitopol lakosainak, akik úttorlaszokkal nehezítették meg az oroszok dolgát. Az ukrán elnök arra is kitért, hogy nemrég tárgyalt több országgal, konkrétan Norvégia, Izrael, Kazahsztán, Katar, Kanada, Lengyelország vezetőivel, valamint az Európai Tanáccsal arról, hogyan tudnának segíteni Ukrajnának. Az elnök beszéde végén azt is megemlítette, hogy 15 katonának adományozta az „Ukrajna hőse” kitüntetést, ebből 9 posztumusz kapta meg az elismerést. A beszéd teljes terjedelmében itt megtekinthető.

A videóból nem derül ki, hogy Zelenszkij honnan üzent, ami nem csoda: a Times értesülései szerint jelenleg négyszáz zsoldos vadászik az ukrán elnökre. Bár az elnök az oroszok megállításáról beszél, országa továbbra is igen nehéz helyzetben van. Az orosz villámháborús tervek ugyan kudarcot vallottak, de hosszabb távon nincs sok ok az optimizmusra – erről itt írtunk korábban bővebben.

A Netflix minden jövőbeni projektet és üzletkötést felfüggesztett Oroszországból Ukrajna inváziója miatt – írja a Variety.

A szolgáltatónak négy orosz saját gyártású produkciója volt készülőben. Ezek közül egy thrillert éppen most forgattak, de ezt is leállították.

Nemrég a Disney és a Warner Bros. is bejelentette, hogy nem forgalmazzák az orosz mozikban a filmjeiket, már a premier előtt álló új Batman-filmjét sem fogják vetíteni.

A film- és tévéipar más részein Oroszországot lényegében kitiltották a nagy fesztiváloktól és díjátadóktól. A Cannes-i Filmfesztivál kedden bejelentette, hogy nem fogad semmilyen orosz delegációt vagy kormányhoz kötődő résztvevőt. Hétfőn a velencei Beinnale művészeti kiállítás megszüntette orosz pavilonját. A skóciai Glasgow-i Filmfesztivál is hasonló álláspontra helyezkedett, és úgy döntött, hogy idén levesz a műsorról két orosz filmet.

Legalább négy nagy robbanás rázta meg Kijevet csütörtökön éjfél után- írja a BBC.

A hírek szerint a légiriadó idején két erős robbanás történt a város központjában, majd további kettő egy metróállomás közelében.

Az OSINTtechnical Twitter-fiókja közzétett egy videót egy robbanásról, de a BBC egyelőre nem ellenőrizte a felvétel hitelességét.

A robbanás további részleteit ebben a cikkben kezdtük el összegyűjteni.

Az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Fitch a korábbi BBB kategóriából B-be sorolta Oroszországot. A Fitch értékelőrendszeréről itt olvashat bővebben, akit érdekel, a lényeg, hogy a BBB még éppen olyan fokozat, ahol a befektetés alacsony rizikójú, tehát tulajdonképpen javasolt, de a BB már a spekulatív kategóriába tartozik. A Fitch ezt átugorva rögtön B-re minősítette le Oroszországot, ami a magasan spekulatív kategória. A döntést a háborús agresszorként fellépő ország ellen az elmúlt napokban hozott gazdasági szankciókkal magyarázták. Érdekesség, hogy a Fitch még február elején sem számított az orosz-ukrán háborúra.

A Fitch döntésével szinte egyidőben az MSCI „befektetésre alkalmatlan” országnak minősítette Oroszországot, mint azt a Guardian írja. Az MSCI egy olyan, New York-i székhelyű pénzügyi elemző vállalat, ami saját befektetési indexeket vezet több mint ötven éve. A leminősítések hatására vélhetően még többen meg akarnak majd szabadulni oroszországi részvényeiktől és érdekeltségeiktől – amit megnehezít, hogy a moszkvai tőzsde éppen zárva tart.

Jelena Oszipovát, egy 77 éves művész-aktivistát elvitték a rendőrök, amiért az ukrajnai háború ellen tiltakozott Szentpéterváron – írja a Guardian.

Oszipova ismert arról, hogy rengeteg tüntetésen ott van. Néhány évvel ezelőtt kiállításán azok a táblák is helyet kaptak amelyekkel az elmúlt évben tüntetett.

Oroszország városaiban ezrek tiltakoznak Ukrajna megszállása ellen, dacolva a rendőrök fenyegetéseivel. A hatóságok nem nagyon tolerálják a tüntetéseket és felvonulásokat. Az ezeken való részvétel súlyos következményekkel járhat, pénzbírsággal, letartóztatással, de börtönbüntetéssel is végződhet egy ilyen megmozdulás.

Múlt héten végigfutott a sajtón (mi is megírtuk), hogy a Kijev közelében található Hosztomeli, más néven Antonov repülőtéren több napig tartó harcokban megsemmisült a világ legnagyobb repülőgépe, a teherszállító An-225 Mrija. A hírt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, majd később Ukrajna hivatalos Twitter-oldala is megerősítette.

Az AirlineRatings légügyi szakportál szerint viszont lehetséges, hogy a repülőgép nem szenvedett komoly károkat. A lap egy korábbi műholdas felvételre hivatkozik, illetve Paul Byrne Twitter-bejegyzésére. A felvételen a gép sérült hangára látható, aminek egyik végén kikandikál a repülő farka. Byrne – aki amúgy a St. Louis-i Washington University planetológus professzora – összevetette a hangár ép részét a gép formájával, és arra jutott, hogy az An-225 talán mégsem semmisült meg. Byrne szerint a farok elhelyezkedéséből arra lehet következtetni, hogy a Mrja nagy strukturális kár nélkül megúszta a támadást. A portál hozzáteszi, hogy ha a gép súlyos találatot kapott volna, vélhetően annak lennének jól látható jelei a felvételen.

Byrne ugyanakkor nem állítja, hogy az An-225 épségben lenne – mivel a hangár komolyan sérült, ez elég valószínűtlen is. A professzor óvatosságra int mindenkit, szerinte földi felvételeken lehetne igazán ellenőrizni, hogy milyen állapotban van a jármű. Mindenesetre lehet még reménykedni abban, hogy a legnagyobb repülőgép mégis menthető. Az Antonov vállalat korábban azt jelezte, hogy szakértői még ellenőrzik a gépet, és egyelőre nincs publikus információ arról, milyen állapotban van.

Az első felszállását 1988. december 21-én végrehajtó An-225-öt a szovjet űrprogram kiszolgálására fejlesztették ki, fő feladata a Buran űrsikló és az Enyergija hordozórakéta részegységeinek a szállítása volt. A 640 tonnás maximális felszálló tömegével a világ legnehezebb repülőgépének számító An-225 250 tonna hasznos teher szállítására volt képes, a terhet akár a törzsön belül, vagy – mint például a Buran esetében – a törzs fölött is el lehetett helyezni. A repülőgép 84 méter hosszú, 18 méter magas és 88,4 méter szárnyfesztávolságú volt. A gépből egy darab készült el teljesen, egy részben megépült, változatáról 2016-ban úgy döntöttek, hogy a kínai export miatt befejezik, ám ez azóta sem történt meg.

Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint 227 civil halt meg az ukrajnai orosz invázió első öt napjában – írja a BBC.

A hivatal szerint további 525 civil sebesült meg Ukrajna-szerte a konfliktus során.

„A legtöbb áldozatot széles hatásterületű robbanófegyverek ölték meg, ide értve a nehéztüzérségi és sorozatvető rakétarendszerek lövedékeit, valamint légicsapásokat” – áll a Genfben kiadott közleményben.

A szervezet úgy véli, hogy a valódi halálos áldozatok száma sokkal több lehet, különösen a kormány által ellenőrzött területen, mivel onnan késnek az erről szóló bejelentések.

A Mercedes-Benz további intézkedésig felfüggeszti a személygépkocsik és kisteherautók oroszországi exportját, valamint a helyi gyártást Oroszországban – közölte a konszern. A Mercedes-Benz 2019-ben nyitott egy üzemet Moszkva közelében, hogy az E-osztályt a helyi piacra gyártsa. A több mint 250 millió euróból épült üzem több mint 1000 munkahelyet biztosít. A világ legnagyobb teherautó-gyártója, a Daimler Truck szintén felfüggesztette oroszországi tevékenységét, beleértve a Kamazzal való együttműködését is.

(Frankfurter Allgemeine Zeitung)

Szerda este a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) bejelentette, hogy hivatalosan is vizsgálatot indít annak feltárására, hogy Oroszország követett-e el háborús bűncselekményeket az ukrán inváziója során – derül ki az ICC közleményéből. Boris Johnson szerdán korábban úgy fogalmazott, hogy a civilek támadásával és egyéb cselekményekkel Putyin megvalósított háborús bűnőket, Joe Biden ekkor még azt mondta, hogy vannak erre utaló jelek, de nem akart egyértelműen állást foglalni abban a kérdésben, hogy Putyin elkövethetett-e ilyen bűnöket.

Az ICC még hétfőn jelezte, hogy amennyiben valamelyik tagállama jelzi, akkor készen áll arra, hogy kivizsgálja, hogy történtek-e háborús bűnök az ukrán megszállás során. Végül szerda estére összesen 39 partnerország, köztük Magyarország is jelezte, hogy szerinte történtek háborús bűnök Ukrajnában.

Az Európai Unió összes országán felül a következő országok adtak le jelzést: Albánia, Ausztrália, Kanada, Kolumbia, Costa Rica, Új-Zéland, Svájc, Egyesült Királyság, Liechtenstein, Norvégia. Az Egyesült Államok kimaradt a listából, de Biden korábbi nyilatkozata, hogy az USA nincs meggyőződve egyelőre arról, hogy történtek háborús bűnök már eleve erre engedett következtetni, hogy nem fognak csatlakozni a panaszos országok közé.

„Ezek a jelzések megadják a lehetőséget a hivatalomnak arra, hogy megnyissuk a vizsgálatot az ukrán helyzet ügyében 2013. november 21-étől napjainkig, így vizsgálva minden múltbeli vagy jelenlegi feltételezett háborús bűnt, emberiesség elleni bűncselekményt, népirtást, amit bárki Ukrajna bármely részén elkövethetett. Néhány pillanattal ezelőtt értesítettem az ICC elnökségét a döntésemről, hogy azonnali hatállyal megkezdem az aktív nyomozást. A bizonyítékok gyűjtése ezzel megkezdődött” – írta Karim A.A. Khan, az ICC főügyésze.

Ukrajna vasárnap a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, hogy vonják felelősségre Oroszországot a fals, nemlétező genocídiumra hivatkozó háborús indokaik miatt, és hozzanak sürgős döntést a katonai műveletek beszűntetéséről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt reméli, hogy jövő héten már bírósági tárgyalások lehetnek.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió nemzetközi jogi hátteréről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Nem tartja meg a Minuteman III interkontinentális ballisztikus rakéta e hétre tervezett tesztjét az Egyesült Államok, hogy bemutassa Moszkvának, milyen egy atomhatalom felelős viselkedése, mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője szerdán.

„Nem könnyelműen hoztuk meg ezt a döntést, hanem azért, hogy megmutassuk, felelős atomhatalom vagyunk – mondta Kirby. – Természetesen szeretnénk, ha Moszkva viszonozná ezt azzal, hogy mérsékli a nukleáris tartással kapcsolatos retorikát.”

Kirby azt is megerősítette, hogy továbbra is szállítanak amerikai és szövetséges fegyvereket az ukránoknak. „Továbbra is folyik a biztonsági segítség, nemcsak az Egyesült Államoktól, hanem számos szövetségesünktől és partnerünktől, és még az elmúlt 24 órában is – mondta Kirby. – Mindent megteszünk azért, hogy a lehető legtöbb biztonsági segítséget eljuttassuk az ukránokhoz, amilyen gyorsan csak tudjuk.”

A szóvivő kitért a Kijev felé tartó 64 km-es katonai konvojra is, amelynek megtorpanására három magyarázatot kínált: az oroszok átcsoportosítják és átértékelik taktikájukat, logisztikai és ellátási nehézségeik vannak, harmadrészt pedig az ukrán ellenállás is nehezíti a haladásukat. (Guardian)

Az Anonymous online csoport hétfőn arra szólított fel, hogy az internetezők hagyjanak minél több, a háborúról szóló értékelést éttermek oldalain, hogy így vigyék hírét az orosz megszállásnak.

A felszólítás először arról szólt, hogy Google Mapsen hagyjanak az emberek véletlenszerűen választott orosz éttermeknél ötcsillagos értékelést azzal a szöveggel, hogy: „Az étel remek volt! Sajnos Putyin elvette az étvágyunkat azzal, hogy lerohanta Ukrajnát. Szálljatok szembe a diktátorotokkal, állítsátok meg ártatlanok megölését! A kormányotok hazudik nektek. Szálljatok szembe!”

Mivel a tüntetésekről szóló információk is nagyon nehezen terjednek Oroszországban, ezért nem sokkal később már azt is becsempészték az üzenetekbe, hogy mikor és hol lesznek háborúellenes tüntetések Oroszországban. Végül gyorsan elterjedt a dolog, a Google Maps mellett a TripAdvisor értékeléseit is ellepték a háborúellenes üzenetek, valamint egy népszerű orosz étteremajánló oldalt is, az afisha.ru-t.

Végül annyi értékelés született pár nap alatt, hogy a TripAdvisor szerdán bejelentette, egy időre leállítja az oldalukon található orosz helyek értékelését.

A német hatóságok lefoglalták Aliser Uszmanov orosz oligarcha 600 millió dollárt érő, 156 méter hosszú jachtját szerdán – írja a Forbes alapján a Guardian.

Uszmanov ellen hétfőn szankciókat vezetett be az Európai Unió. Két nappal később a Forbes három forrástól úgy értesült, hogy az egyik legértékesebb tulajdonát, a Dilbar nevű jachtot lefoglalták Hamburgban. A hajó október vége óta a Blohm+Voss hajóépítő cég hamburgi hajógyárában horgonyzott, ahol átépítési munkálatokat végeztek rajta. A Forbesnak nyilatkozó források szerint a német kormány befagyasztotta az oligarcha németországi vagyonát. A Blohm+Voss alkalmazottai, akik a jachton dolgoztak, szerdán nem jelentek meg a munkahelyükön. A cég és Uszmanov képviselői nem reagáltak a hírre.

Uszmanov 2016-ban vásárolta meg a Dilbart 600 millió dollárért a német Lürssen hajógyártótól. Az egyedi kivitelezésű jacht 52 hónap alatt készült el. A cég szerint ez az egyik „legösszetettebb és legnagyobb kihívást jelentő jacht, amelyet valaha építettek, mind a méretek, mind a technológia tekintetében”. A Dilbar büszkélkedhet a valaha jachtra telepített legnagyobb úszómedencével. Emellett két helikopter leszálló, szauna és edzőterem is található a hajón. Tizenkét lakosztályban akár 24 ember is elfér.

Uszmanovot Angliában is szankciók érték, a Premier League-ben szereplő Everton futballklub szerdán jelentette be, hogy felfüggesztik a szponzori megállapodását az orosz milliárdos több cégével. Az USM Holdings 2017-ben kötött öt évre szóló megállapodást a klubbal, hogy szponzorálja az edzőközpontja működését, valamint arról is szó volt, hogy egy 40 milliós eurós üzlet keretében az Uszmanovhoz kötődő csoportok nevezhetik el a csapat új stadionját.

A német sajtó február elején, még az orosz-ukrán háború kitörése előtt arról számolt be, hogy a Vlagyimir Putyinnak tulajdonított, „Graceful” nevű luxusjachtot szintén a Blohm+Voss újította fel, ám a munkálatokat valamilyen okból hirtelen felfüggesztették, a jacht pedig sietve elhagyta a hamburgi kikötőt és orosz vizekre hajózott. Most már tudjuk, hogy miért.

Az ukrán futballedző, Jurij Vernyidub az ősszel legyőzte a Real Madridot a Sheriff Tiraspollal, most pedig az ukrán tüzérség katonája lett. De nem csak ő: sok világhírű ukrán sportoló állt be a hadseregbe, olimpiai bajnokok sora.

Lengyelország, Csehország, Bulgária, Szlovákia és Románia úgy döntött, hogy kilépnek két olyan bankból, amelyekbe még akkor léptek be, amikor létezett a Szovjetunió – írja a Reuters.

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank (IBEC) nevű intézményben így csak Oroszország, Vietnám és Mongólia maradt bent. A másik kérdéses bank a kémbanknak is mondott Nemzetközi Beruházási Bank (IIB), amelynek 2019 óta Budapesten van székhelye. Moszkvából költözött át.

Magyarország nem volt az IBEC tagja, arról viszont egyelőre nincsenek hírek, hogy a magyar székhelyű IIB-ből kilépne az ország.

Kedd este Budapesten a Nemzetközi Beruházási Bank központja előtt tartott tüntetést az egyesült ellenzék.

Az elmúlt napokban több száz Stinger légvédelmi rakétát szállított az Egyesült Államok Ukrajnába, értesült a CNN kormányzati forrásból. Csak hétfőn 200 ilyen rakéta érkezett az Oroszország által megtámadott országba.

Az év elején az Egyesült Államok zöld utat adott a balti országoknak, köztük Litvániának, Lettországnak és Észtországnak, hogy amerikai gyártmányú fegyvereket, köztük Stingereket küldjenek Ukrajnába. Mostanáig azonban a Biden-kormányzat tartózkodott attól, hogy az Egyesült Államok közvetlenül Ukrajnának szállítsa a Stingert, miközben más fegyvereket már közben is biztosított.

Az NBC kongresszusi forrásból úgy értesült, hogy a Stingerek mellett Javelin tankelhárító rakéták, illetve lőszerek is érkeztek Ukrajnába egy 350 millió dolláros segély keretén belül.

Miközben az orosz erők egyre közelebb érnek az ukrán fővároshoz, az egyik kijevi kórház alagsorában várandós nők hozzák világra kisbabáikat. Az ideiglenes szülészeti osztályon legfeljebb egy zuhanyfüggöny választja el a szülő kismamákat az oda menekült többi embertől. Az óvóhelyen született kisbabákról szóló képes cikkünket itt tekintheti meg.

Ugyan Oroszország különleges katonai műveletnek nevezi hivatalosan azt, ami jelenleg Ukrajnában történik, pénteken mégis arról dönthet az ország, hogy hadiállapotot vezet be – írja a Guardian.

A hadiállapot bevezetése számos stratégiai előnnyel járna, Tatjana Sztanovaja, az R. Politik elemzőműhely vezetője szerint logikus lépés lenne. „A hadiállapot kihirdetése lehetővé tenni a hatóságoknak, hogy katonai cenzúrát vezessenek be, hogy tovább titkosítsák az állam és a helyi szervek tevékenységeit” – mondta Sztanovaja.

A hivatalosan nem háborúnak nevezett agresszió kezdete óta számos helyen tüntettek Oroszországban is, több ezer tüntetőt vettek már őrizetbe, akik azt követelték, hogy Oroszország állítsa le az inváziót.

Az orosz parlament pénteken arról is szavaz majd, hogy életbe léptessenek-e egy törvényt, aminek értelmében 15 év börtönbüntetésre ítélhető az, aki dezinformációt terjeszt az orosz hadtestekről katonai konfliktusok idején.

Helyi idő szerint 8 óra után hatalmas robbanás rázta meg Kijev belvárosát. Az előzetes hírek szerint a városból való menekülés egyetlen fő lehetőségeként megmaradt főpályaudvar környékét érte rakétatalálat – ukrán források szerint a védelmi minisztérium és a hadsereg központi épülete lehetett a célpont. Később kiderült, hogy a pályaudvar közelében található fő távfűtő vezeték mellett történhetett a robbanás.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko szerda este azt a tájékoztatást adta, hogy az előzetes információi szerint nem tudni sérülésről, hozzátette viszont, hogy a robbanás beszakította a pályaudvar ablakait. További információt viszont nem osztott meg az esetről.

A belügyminisztérium egyik tanácsadója korábban azt közölte, hogy a károkat egy, az ukrán légvédelem által lelőtt rakéta lezuhanó roncsai okozták. A vasúttársaság közleménye szerint a pályaudvar épülete kisebb károkat szenvedett, a sérültek száma egyelőre nem ismert, a vonatok továbbra is közlekednek. (CNN)

Az EA Sports eltávolítja az orosz válogatottat és az összes orosz klubcsapatot a FIFA 22-ből, valamint az összes orosz és belarusz jégkorongcsapatot a legújabb NHL videójátékból – jelentette be szerdán a játékfejlesztő cég.

Közleményükben azt írták: „Az EA Sports szolidáris az ukrán néppel, és mint oly sok hang a futball világában, békére és az ukrajnai invázió befejezésére szólít fel.” Hozzáteszik, hogy a lépés összhangban van partnereik, a FIFA és az UEFA korábbi döntésével. A nemzetközi és az európai szövetség hétfőn határozott úgy, hogy ideiglenesen felfüggesztik az orosz válogatott és klubcsapatok részvételét a versenysorozataikban.

A New York Times egy hitelesnek tartott nyugati hírszerzési jelentésre hivatkozva, amit a Biden-kormányzat több embere és egy európai tisztviselő is megerősített, arról ír, hogy a téli olimpia kezdete előtt Hszi Csin-ping kínai elnök megkérte Vlagyimir Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát a téli olimpia alatt.

Azt nem tudni, hogy a kérés milyen szinten hangzott el, a két elnök személyes találkozója során vagy közvetítők útján, de a NYT cikke szerint azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy volt ilyen kérés. Ez azt jelenti, hogy a kínai vezetésnek valamiféle tudása mindenképpen lehetett arról, hogy Oroszország mire készül. A kérésről szóló hírszerzési jelentés titkos volt, egy nyugati titkosszolgálat szerezte meg, így jutott el az USA és szövetségesei kormányaihoz. A különféle hírszerzési szervek viszont eltérő módon értelmezték a jelentésben leírtakat, illetve azt sem tudni, hogy pontosan milyen széles körben terjedtek el az abban szereplő információk.

A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azt mondta a NYT értesüléseiről, hogy minden alapot nélkülöznek, és csak az a céljuk, hogy bemocskolják Kínát.

A világ nagyhatalmai közül egyelőre Kína és India nem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, az ENSZ-közgyűlésen is tartózkodtak a szavazástól ebben a kérdéskörben.

Amennyiben így van, a dél-ukrajnai, nagyjából 300 ezer lakosú város lehet az orosz hadsereg első nagy háborús sikere a február 24-én megindított invázió kezdete óta. Szerdán korábban arról érkeztek hírek, hogy az orosz hadsereg benyomult a városba, ezután azt is közölték, hogy elfoglalták a települést – ezt később Herszon polgármestere vitatta, mondván, még folynak a harcok a városért.

A BBC most arról ír Igor Kolihajev polgármester Facebook-bejegyzése nyomán, hogy a város szerda estére orosz irányítás alá került. Kolihajev arról ír, hogy az orosz hadsereg helyi idő szerint este 8 és reggel 6 között kijárási tilalmat vezetett be, az autók csak nagyon lassan közlekedhetnek, a lakosság pedig maximum kétfős csoportokban közlekedhet az utcán. Az élelmiszert, gyógyszereket és más ellátmányt szállító autók behajthatnak a városba.

Kolihajev a bejegyzésben azt is írja, hogy még az ukrán zászló lobog a fejük fölött, és hogy ez így is maradjon, bizonyos dolgokat be kell tartaniuk, illetve hogy azt közölte az orosz erőkkel, hogy az ukrán hadsereg nincs jelen a városban, csak civil lakók maradtak, akik ott szeretnének élni.

Herszon elfoglalása nemcsak azért lenne jelentős fejlemény, mert a 300 ezres kikötőváros lenne az eddigi legnagyobb város, amely orosz kézre kerül, hanem a fekvéséből adódóan is. Jack Watling katonai szakértő a BBC-nek azt mondta, Herszon az Ukrajnát kettészelő Dnyeper partján, stratégiai jelentőségű pozícióban található. „Ahogy az oroszok elkezdik elfoglalni a kulcsfontosságú városokat a Dnyeper mentén, képesek lesznek megakadályozni a nyugatról keletre tartó szállítmányokat, amelyek a Donbasz körüli közös hadműveleti területeken harcoló ukrán katonai egységek utánpótlását szolgálják” – mondta Watling, aki szerint ezzel Oroszország elkezdené megfojtani az ukránok logisztikáját.

• Szerdáról csütörtökre tolták az ukrán–orosz béketárgyalások második etapját, amelyen az oroszok állítólag a tűzszünetről is hajlandóak lesznek tárgyalni.
• Szerda este hatalmas robbanás rázta meg Kijev belvárosát a főpályaudvar közelében. Meg nem erősített információk szerint egy fő fűtéscsövet érhetett találat.
• Orbán Viktor 600 millió forintos humanitárius segélyszállítmányt jelentett be.
• Oroszország először közölt adatot a háborús veszteségeiről: 498 áldozatról és 1597 sérültről adtak jelentést.
• Oroszország után Belarusz ellen is komoly szankciókat vezetett be az EU és az Egyesült Államok.
• Az ENSZ szerint már közel 900 ezren menekültek el Ukrajnából, a második legtöbb ember Magyarország felé hagyta el az országot.
• Roman Abramovics, a Chelsea angol futballklub tulajdonosa bejelentette, hogy eladja a csapatot, és az eladásból szerzett összeget jótékony célokra ajánlja fel, továbbá a csapatnak adott, mintegy 1,5 milliárd fontnyi kölcsönt sem kéri vissza.

A pályaudvar épületében kisebb károk keletkeztek, sérültekről vagy áldozatokról viszont még nem tudni, írja Guardian a Reutersnek küldött tájékoztatás alapján.