Már egymillióan menekültek el, robbanások Kijevben, leminősítette Oroszországot a Fitch és a Moody's

A Kreml egyik külpolitikai tanácsadóját, Andrej Kortunovot is váratlanul érte Oroszország Ukrajna elleni inváziója. A Sky Newsnak adott interjújában azt mondta, megdöbbentette a háború kitörése. „Sokáig úgy gondoltam, hogy egy katonai művelet nem valósítható meg. Nem volt hihető” – mondta. Kortunov szerint Oroszországnak mindenképp lépéseket kell tennie a háború mielőbbi befejezése érdekében. „Az én tanácsom ma az lenne, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve a tűzszünet legyen a legfőbb prioritás. Meg kell állítanunk a konfliktust. Először is tárgyalóasztalhoz kell ülnünk nemcsak Ukrajnával, hanem a Nyugattal is” – mondta. Hozzátette, nem érti Vlagyimir Putyin orosz elnök logikáját. „Nehéz belelátnom a gondolkodásába, hogy mit gondolt valójában, amikor meghozta ezt a döntést” – mondta.

• Az ukránok megerősítették: szerdán folytatódik a béketárgyalás, mégpedig egy szimbolikus helyszínen, ott, ahol kimondták a Szovjetunió felbomlását.
• Folyamatosan lövik Mariupolt az oroszok, a helyieknek még annyi idejük sincs, hogy összeszedjék a sebesülteket.
• Több mint kétezer civil halt meg a háborúban az ukrán hatóságok szerint.
• Elesett a Harkiv közeli harcokban egy ukrán biatlonos.
• Az ukrán védelmi tanács titkára szerint likvidálták az elnök megölésére küldött csecsen osztagot.
• Ukrán médiaértesülések szerint az oroszok a 2014-ben elkergetett Janukovicsot neveznék ki ukrán elnöknek.
• Ez a háború most lehetőséget ad mindenkinek felismerni, hogy mi az igazán fontos – Német Tamás és Ajpek Orsi riportja Beregszászról, a kárpátaljai városból, ahonnan a lakosság fele elmenekült.
• „Üzenem a maguk miniszterelnökének, hogy bassza meg!” – élőben kapcsoltuk kollégáinkat, akik napokon keresztül dolgoztak Kijevben.
• Se kütyü, se autó, se film, se sportruha – sorban lépnek fel Oroszország ellen az óriáscégek, íme a lista>>>
• Történelmi mélypont: 383 forintnál az euró, további zuhanás a pesti tőzsdén.

Az Országos Bírói Tanács nyilatkozatot adott ki a jogállamiság értékéről és a szuverenitás védelméről Ukrajnában:

„Európában nincs helye háborúnak!

A jogállamiság, a szabadság és az emberi méltóság a demokratikus állam legfőbb és leginkább védelmezendő értékei. Az Országos Bírói Tanács a nemzetközi joggal összhangban határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és szolidaritását fejezi ki Ukrajna népével a nemzeti függetlenségükért és demokráciájuk megőrzéséért folytatott harcban.

Ebben a feszült és nehéz időszakban az Országos Bírói Tanács együttérez az ukrán bírákkal és jogászokkal, arra biztatva őket, hogy legyenek erősek és állhatatosak, és legjobb tudásuk szerint védelmezzék a demokratikus értékeket, a jogállamiságot. A magyar jogásztársadalmat pedig arra buzdítja, hogy lehetőségeihez mérten támogassa Ukrajnát a nemzetközi jog általános jogelvei és az alapvető emberi jogok megsértésével folytatott agresszióval szemben az európai demokrácia érdekében.”

Bár érthető okokból nem nagyon érdekel most senkit a koronavírus-járvány, hiszen épp háború zajlik a szomszéd országban, ennek a szomszéd országnak az egészségügyi minisztere felhívta a figyelmet arra, hogy attól még, hogy az oroszok épp lerombolják a városaikat, a járvány továbbra is tart Ukrajnában is.

„A koronavírus nem tűnt el. Csak egy világjárvány van a világon, semmi sem tűnt el, annak ellenére, hogy ez a téma nem szerepel a címlapokon”

– mondta Viktor Ljasko az 1+1 nevű tévécsatornának.

A miniszter azt is elmondta, hogy ennek megfelelően továbbra is ellátják oxigénnel a covidosokat kezelő kórházakat. Vakcinából van elég Ukrajnában, de az oltási kampányt logisztikai problémák hátráltatják – mondta, minden bizonnyal arra utalva ezzel, hogy az országban épp háború folyik.

(Interfax)

Ukrajna megtámadása ellen tiltakozva egyre több nyugati cég, nagyvállalat dönt úgy, hogy a maga részéről elhatárolódik Oroszországtól: felfüggeszti a termékei exportját, leállítja az ottani működését, blokkolja a szolgáltatásait. Összeszedtünk egy hosszú – bár nem teljes – listát a legnagyobb óriáscégek bojkottjairól, szankcióiról az eddigi bejelentések alapján.

Orosz rakéták csapódtak be Harkiv központjában, megrongálva több lakó- és kormányzati épületet, köztük a városi tanács épületét is. A lakóépületek romjai között a hatóságok egy kisgyereket keresnek:

„Az emberek segítséget kérnek. A mentők a helyszínen dolgoznak, minden háztartást átvizsgálnak, és segítenek az embereknek elhagyni az épületet” – mondja a katasztrófavédelem szóvivője.

Helyi jelentések alapján már hajnalban megírtuk, hogy az orosz csapatok körbevették Mariupolt. A kikötővárosnál azóta is súlyos harcok folynak, sok az áldozat, és a vízellátással is gondok vannak. Vadim Bojcsenko polgármester szerint 12 órája folyamatosan lövik a várost az oroszok:

„Az Orosz Föderáció ellenséges megszálló erői mindent megtettek, hogy megakadályozzák a civilek kijutását a félmilliós városból. Ma még a sebesülteket sem tudjuk elvinni az utcákról, a házakból és a lakásokból, mert nem akarnak szűnni a lövések.”

Az Azovi-tenger partján elterülő, ipari központként is funkcionáló Mariupol kiemelt stratégiai célpont, heves harcok dúlnak itt a háború kezdete óta, hiszen az elfoglalása lehetővé tenné Oroszországnak, hogy folyosót hozzon létre a Krím és a szárazföld között.

(Guardian)

Szerda este tartják a hétfőn kezdődött orosz–ukrán béketárgyalás második fordulóját, erősítette meg az ukrán elnöki iroda.

A tárgyalások első, hétfői fordulója nem hozott áttörést. A második forduló is Belaruszban lesz, a lengyel határhoz közeli Belavezsszkaja Puszcsa Nemzeti Parkban lesz. A helyszínválasztás erősen szimbolikusnak tűnik: 1991-ben az itt lévő viszkuli vadászkastélyban mondták ki a Szovjetunió felbomlását az úgynevezett Belavezsai Megállapodásban.

Vlagyimir Putyin a Szovjetunió felbomlását, azt, hogy hagyták kiválni a tagköztársaságokat, orosz szempontból nemzeti tragédiának tartja. Az Ukrajna elleni háborút az elemzők többsége ennek a visszacsinálási kísérletének tekinti.

Az oroszok szinte teljesen lerombolták a Kijevtől mindössze ötven kilométerre fekvő 13 ezer fős kisvárost, Borodjankát, de a védők nem adták fel a harcot. Hogy mennyire lőtték szét a várost, az ezeken a képeken jól látszik:

Bár az egyik cél az volt, hogy Orbán Viktor személyesen számoljon be a bizottság előtt arról, mi hangzott el legutóbb Moszkvában, amikor Vlagyimir Putyinnal tárgyalt hosszasan, a fideszes képviselők elutasították a kezdeményezést, mondván, a miniszterelnök nem szokott bizottsági ülésre járni – közölte Mesterházy Attila, az MSZP országgyűlési képviselője az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése után.

Hozzátette, hogy a képviselők az ülésen korrekt tájékoztatást kaptak a katonai vezetéstől az ukrajnai helyzetről, de az elhangzottakat 50 évre titkosították, ezért arról nem beszélhet. Kérdésünkre általánosságban elmondta, hogy százezres nagyságrendben érkeztek menekültek eddig Magyarországra, többségükben ukrán ajkúak, kisebb részt magyar ajkúak, és legkisebb arányban harmadik oszághoz tartozók, és várható még a számuk növekedése. Elmondta azt is, hogy szerinte nem várható a harcok kiterjedése kárpátaljai területekre, tapasztalatai szerint nyugalom van a térségben.

Brenner Koloman, az Országgyűlés jobbikos alelnöke arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy levélben fordult Stummer Jánoshoz, a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökéhez, hogy hívja össze a testületet, mert a közmédia a tudósításaiban véleménye szerint vét a pártatlan tájékoztatás elve ellen. Mint mondta, a közmédia sokszor egyoldalú orosz álláspontot közvetít a műsoraiban, és pedig nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel.

A lassan körülzárt Mariupolhoz közeli Melitopol lakói az utcára vonultak a megszállás elleni tiltakozásul, amikor összetalálkoztak a katonákkal, írja a Ukrinform. Az első csapatot viszonylag hamar rávették, hogy beüljenek az autójukba és elhajtsanak. Az egyre dagadó tömeg az Ukrán Biztonsági Szolgálat orosz katonák által elfoglalt épületéhez vonult, az épület közelében újabb fegyveresekbe botlottak (6:40 körül).

„Menjetek haza”, „Hagyjátok el a földünket” – skandálták. A katonák egy darabig hátráltak, majd a levegőbe lőve próbálták oszlatni a tömeget (7:50 körül). Percekig lőttek, de az emberek nem tágítottak.

„Kire lősz? Fegyvertelenek vagyunk”

– kiabálták a civilek a katonáknak, akik bemenekültek az épületbe, az ukránok pedig elénekelték a himnuszukat.

Még egy hete sem tart a háború Ukrajnában, de az ukrán hatóságok szerint már több mint kétezer civil halt meg az orosz támadásokban. A mentési munkálatok résztvevői közül is meghaltak tízen.

A mentésen dolgozók több mint négyszáz, orosz bombázás utáni tüzet oltottak el, és 416 robbanószert ártalmatlanítottak. Az orosz csapatok a hatósági közlemény szerint „közlekedési csomópontok, lakóépületek, kórházak és óvodák százait pusztította el”.

(BBC)

A Time állítólagos címlapjáról és az igazságról.

„Függesszék fel az orosz propaganda sugárzását a magyar közmédiában” címmel tartottak sajtótájékoztatót az Egységben Magyarországért képviselői.

Tompos Márton Momentum-szóvivő szerint „az UFO-hívő Spöttle, a szélhámos Nógrádi György és a rákosista korszak propagandáját egy az egyben felidéző Bende Balázs” próbálta értelmezni a háborús helyzetet, és „mindenki felmondta az orosz propagandát”. Elhangzott a közmédiában az, hogy Donbaszban népirtás folyt az elmúlt nyolc évben, és elhangzott az is, hogy Zelenszkij náci, ami mind orosz propaganda, és nem fedi a valóságot – mondta. Szerinte még a Kreml szóhasználatát is átvette a közmédia. Részletek itt.

Ideiglenesen visszavonul az énekléstől az orosz-osztrák származású operaénekesnő, Anna Nyetrebko, aki eddig közismerten jó viszonyt ápolt Vlagyimir Putyinnal, és korábban egy orosz párti szeparatista vezetővel, Oleg Carjovval is jó viszonyban volt. Vele korábban közös fotója is készült Donyeckben, amelyen együtt fogtak egy orosz szeparatista zászlót – olvasható az euronews.culture-on.

Az énekesnő keddi közleménye szerint alapos mérlegelés után hozta meg döntését, amelyet a háborús helyzettel indokolt. Mint írta, nem ez a megfelelő időpont az énekésre és a zenélésre, így reméli közönsége megérti a döntését. Az énekesnő a mostani bejelentése előtt már elítélte a háborút, ám az operaház döntését is kifogásolta, amelyben nyílt politikai állásfoglalást és a szülőföldjüktől való elhatárolódást kérte a művészektől.

Nyetrebko eredetileg szerdán lépett volna fel a hamburgi Elba Filharmóniában, a hamburgi előadás után márciusban koncertezett volna Milánóban, a La Scala Színházban, majd Svájcban, amelyeket szintén elhalasztott.

Nyetrebko bejelentése azért is érdekes, mert a New York-i Metropolitan Opera a napokban függesztette fel minden Putyint támogató és az orosz kormány támogatását élvező művésszel és szervezettel együttműködését, így az NPR információ szerint a sztárszopránnal is. Az intézmény a háborús helyzettel indokolta a döntését, amelyet addig tartanak fenn, míg Oroszország be nem fejezi a gyilkolást Ukrajnában. A felfüggesztés nemcsak Nyetrebkót, hanem a nyíltan Putyin-párti karmestert, Valerij Gergijevet is érinti, akivel több európai operaház is megszakította az együttműködést.

Márki-Zay Péter élőben jelentkezett be Záhonyból, a magyar-ukrán határon lévő településre folyamatosan érkeznek a háború elől menekülők. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint most leginkább pokrócokból van hiány, élelmiszer és higiéniai termékek is kellenek, de jelenleg pokrócokra van a legnagyobb szükség. De szükség lenne maszkokra, tesztekre és jelentősebb orvosi segítségre is. Márki-Zayék tegnap este érkeztek meg a határra, ahová elvitték az ellenzék által gyűjtött adományokat.

Itt nem számít ki magyar, ki ukrán, ki orosz, ha háború elől menekül, segítenünk kell rajta, „az embertelenségben is embernek lehet maradni” – mondta. Magyarországon szerinte az Orbán-kormány sok szempontból leépítette a menekültek befogadására alkalmas kapacitásokat, „ezt most vissza kell fejleszteni”. Részletek itt.

Az ESET biztonsági cég azonosított egy újabb kártevőt ukrán kormányzati hálózatokon. Az IsaacWipernek nevezett program egy wiper, azaz adattörlő, amelynek a célja a rombolás: visszaállíthatatlanul törli az adatokat a megfertőzött gépekről, és akár használhatatlanná is teszi azokat.

Az ESET a háború kitörése előtti napon már azonosított egy ilyen wipert, azt HermeticWipernek nevezték el, és több száz gépen megtalálták, nagyrészt ukrán kormányzati szerveknél és vállalatoknál, de Lettországban és Litvániában is megjelent. Az eredetileg a támadás napján felfedezett, most közzétett IsaacWiper az ESET szakértői szerint „sokkal kevésbé kifinomult”, mint a HermeticWiper.

Az ESET azt is bejelentette, hogy azonosították a HermeticWiper egy új komponensét: egy úgynevezett férget, amely arra szolgál, hogy az adattörlő kártevő külső beavatkozás nélkül is képes legyen továbbterjedni a megfertőzött hálózatokon. Ezt HermeticWizardnak nevezték el.

A háború kirobbanására időzített támadásokról itt írtunk, arról pedig, hogy Ukrajna évek óta kisebb-nagyobb intenzitású, de gyakorlatilag folyamatos orosz kibertámadások célpontja, ebben a cikkben olvashat részletesebben.

(Guardian)

Megjelent az Ukrán Biatlon Szövetség honlapján, és a Nemzetközi Biatlon Szövetség hivatalos Twitter-fiókja is megerősítette, hogy a 19 éves Jevgenyij Malisev Harkiv közelében meghalt az orosz csapatok elleni harcban. A volt junior válogatott biatlonos katonai szolgálat teljesítése közben vesztette életét.

Reagált Szijjártó Péter Donald Tusk minapi kijelentésére, amiben élesen bírálta a magyar kormány álláspontját a fegyverszállítás tilalmáról. Az Európai Néppárt elnöke és a lengyel ellenzék vezére szerint Orbán Viktor és Szijjártó Péter Gazprom igazgatótanácsi pozíciót érdemelne Putyintól a lojalitásukért. Szijjártó szerdán a Facebookon így reagált erre (1:47-től):

„Először is notórius hazudozókkal nem kívánok foglalkozni, onnan kezdődik. Tehát majd, hogyha Donald Tusk bocsánatot kér azért, hogy azt terjesztette, hogy Magyarország blokkolta az orosz bankok SWIFT-rendszerből való lekapcsolását, majd ha ezért az ordas hazugságért bocsánatot kér, majd akkor tárgyalhatunk vele, meg róla. Úgyhogy egyelőre a notórius hazudozókat szerintem tegyük nyugodtan félre.”

Orbán Viktornak el kell döntenie, melyik oldalon áll – mondta Kedden az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője, Manfred Weber az Euronewsnak egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen. Weber szerint Orbán Viktornak el kell döntenie, melyik oldalon áll, a magyar kormány elképesztő kettős játékot űz Ukrajna ügyében, miközben a világ többi része egyértelműen döntött.

Az orosz állami hírügynökség egy ukrán elnökségi munkatársra hivatkozva azt írja, eldőlt, hogy szerdán újra tárgyalóasztalhoz ülnek Oroszország és Ukrajna képviselői, hogy folytassák a hétfőn megkezdett béketárgyalást.

Szerda délelőtt Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt mondta, az orosz delegáció készen áll a tárgyalásra, de nem tudja, hogy az ukránok is terveznek-e csatlakozni hozzájuk. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó pedig arról beszélt, hogy még folynak az egyeztetések a tárgyalások második köréről.

(Guardian)

Súlyos aggodalmának adott hangot a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a Csernobilnál dúló harcok miatt, sajtóforrások szerint a NAÜ vezetői szerdán Bécsben tanácskoznak a harcok nukleáris létesítményekre jelentett veszélyeiről, írja az MTI. Rafael Grossi felidézte a csernobili atomerőmű esetét, amelyet múlt csütörtökön orosz légideszantosok – sajtóértesülések szerint súlyos harcokat követően – teljesen az ellenőrzésük alá vontak. Nem sokkal később Kijev arról tájékoztatott, hogy a csernobili mérőállomások jelentős része a radioaktivitás szintjének megemelkedését jelezte, később aztán kiderült, hogy csak a tankok verték fel a radioaktív port, aggodalomra nincs ok. Kedden írtuk meg, hogy újra működik néhány mérőállomás Csernobilban, a sugárzás visszatért a korábbi szintre.

Grossi arra is felhívta a figyelmet, hogy értesülései szerint az orosz erők közelednek a kelet-ukrajnai Zaporizzsja atomerőműve felé, szerinte az itt lévő hat reaktor egyelőre biztonságban van. Ukrajnában négy atomerőmű található, amely az ország energiaellátásának mintegy felét biztosítja. A zaporizzsjai a legnagyobb, egyben legrosszabb állapotú atomerőmű Európában.

Szombaton az orosz csapatok Harkiv városánál megrongálták egy nukleáris hulladéklerakó elektromos transzformátorát, vasárnap pedig az ukrán nukleáris hatóságok azt közölték, hogy rakéták találtak el egy kijevi nukleáris hulladéklerakót. A NAÜ értesülései szerint a létesítményekben nem keletkezett kár, de további vizsgálatok szükségesek.

A dél-ukrajnai Herszonról ellentmondásos hírek érkeznek. Szerda reggel az oroszok közölték, hogy elfoglalták a várost, de a polgármester és a régió kormányzója ezt cáfolta, majd később az ukrán védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, a harcok jelenleg is folynak.

„A várost nem foglaltuk el teljesen, egyes részei a mi ellenőrzésünk alatt állnak”

– tette hozzá.

Most pedig érkezett egy helyszíni videó, amelyről a BBC is meg tudta erősíteni, hogy Herszon belvárosában készült. Ezen az látszik, hogy az utcán orosz katonák és vonulnak, és egy harckocsi is feltűnik:

Herszon elfoglalása nemcsak azért lenne jelentős fejlemény, mert a 300 ezres kikötőváros lenne az eddigi legnagyobb város, amely orosz kézre kerül, hanem a fekvéséből adódóan is. Jack Watling katonai szakértő a BBC-nek azt mondta, Herszon az Ukrajnát kettészelő Dnyeper partján, stratégiai jelentőségű pozícióban található. „Ahogy az oroszok elkezdik elfoglalni a kulcsfontosságú városokat a Dnyeper mentén... képesek lesznek megakadályozni a nyugatról keletre tartó szállítmányokat, amelyek a Donbasz körüli közös hadműveleti területeken harcoló ukrán katonai egységek utánpótlását szolgálják” – mondta Watling, aki szerint ezzel Oroszország elkezdené megfojtani az ukránok logisztikáját.

Több különböző helyen a médiában, köztük az ukrán Interfaxon is megjelent az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának tegnapi idézete, amiben azt állította, hogy biztonsági erők lekapcsolták a Zelenszkij elnök életére törő csecsen alakulatot. Ezt egyelőre független forrásból nem erősítették meg.

Olekszij Danyilov azt is mondta, hogy a gyilkossági kísérletet háborúellenes FSZB-ügynökök (orosz hírszerzés) információi alapján sikerült megakadályozni. A csecsen vezető iránti hűségük miatt „Kadiroviták” néven is emlegetett elit alakulat elvileg két részre oszlott Ukrajnában. Az egyik csapatot a Kijev melletti Hosztomelben, a sok harcot látott repülőtér közelében likvidálták teljesen, míg a másik tagjai jelenleg is fogságban vannak.

Ramzán Kadirov hivatalos Telegram-csatornáján kedden megerősítette, hogy a háborúnak vannak csecsen áldozatai. „Igen, ezek az emberek ölnek, de ezt a szakmát választották. Hősökként haltak meg.”

A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) nem vette el a rendezési jogot Szentpétervártól, a 2023-as világbajnokság házigazdájától, mivel továbbra is reménykedik az orosz-ukrán konfliktus diplomáciai megoldásában, írja az MTI.

Az IIHF ugyanakkor kizárta az idei vb-ről az orosz és a fehérorosz válogatottat.

A nemzetközi szövetség nemcsak a felnőtt férfi, hanem valamennyi korosztályban az orosz és fehérorosz férfi és női válogatottakat és klubcsapatokat is büntette, eltiltva őket a nemzetközi tornákon való részvételtől. Elvette a 2022. december 26. és 2023. január 5. között Novoszibirszkbe és Omszkba tervezett junior (U20) világbajnokság rendezési jogát Oroszországtól. (MTI)

Viktor Janukovicsot próbálhatja meg Ukrajna elnökévé tenni Oroszország az ukrán ellenállás arcává vált Volodimir Zelenszkij eltávolítása után – írja az ukrán Pravda hírszerzési forrásokra hivatkozva.

Janukovics 2010 és 2014 között volt Ukrajna elnöke, ez idő alatt távolítani kezdte az országot az EU-tól, és egyre szorosabbra fűzte a viszonyát Oroszországgal. 2014-ben tüntetéssorozat indult ellene, amely a tüntetők és a rendőrség közötti véres összecsapásokba torkollott. Janukovics végül elhagyta az országot, és Oroszországba menekült. Távollétében eltávolították az elnöki posztról, és 2019-ben hazaárulás vádjával 13 év börtönre ítélték.

A Pravda szerint Janukovics már Minszkben van, ahol az oroszok készítik fel. Az egyik lehetséges forgatókönyv a lap forrásai szerint, hogy kikiáltják Ukrajna elnökévé.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még a támadás napján, február 24-én jelentette be, hogy országa megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal. A dolgozók a mai napon el is hagyják a konzulátust, az alábbi képeken épp az ukrán zászlót vonják le az épületről:

Az Európai Tanács elnöke minden olyan uniós ország kormányfőjével és elnökével tárgyal, ahova tömegesen érkeznek Ukrajnából a menekültek, Magyarország kormánya azonban kimarad, írja a Hvg.hu Charles Michel hivatalos programjára hivatkozva. Michel telefonon beszélt többek között a lengyel elnökkel és a szlovák kormányfővel, videókonferenciát tartott például Andrzej Duda lengyel, Klaus Iohannis román elnökkel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, Olaf Scholz német kancellárral és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Szerdán pedig ellátogat a lengyel határra, miután Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatót tartott.

A magyar rendőrség reggeli beszámolója szerint a magyar-ukrán határt a csütörtöki orosz támadás óta 116 ezer menekült lépte át. Az ENSZ reggeli adatai szerint (amit a Sky News publikált) eddig 677,243 ukrán menekült át szomszédos országokba, Lengyelországba 337 ezren, Moldovába 65 ezren, Szlovákiába 54 ezren, Romániába 38 ezren menekültek át, míg Belarussziát csak 329 ukrán választotta.

• Nem lehet tudni, hogy a hétfőn megkezdett béketárgyalásoknak meglesz-e a szerdára ígért folytatása. A Kreml azt állítja, ők készen állnak.
• A legutóbbi harkivi jelentés szerint 21 ember halt meg a város éjszakai bombázásában, a polgármester szerint tartják a várost.
• Az oroszok azt mondják, a Fekete-tenger mentén nyugatra, Odessza felé tartó orosz erők elfoglalták a 300 ezres Herszon városát.
• A 64 kilométer hosszú, Belaruszból indult orosz konvoj 25 kilométerre van Kijev északi határától.
• Történelmi mélyponton a forint, az euró jegyzése szerdán délelőtt 381,36 forintig emelkedett.
• Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki, hogy a magyarországi és ausztriai Serbank a brüsszeli szankciós politika első áldozata.
• Kína nem tervez szankciókat Oroszország ellen.

A Google számos lépést tett Ukrajna támogatására, közölte Mikhajlo Fedorov ukrán digitális átalakulásért felelős miniszter Telegramján. Többek között

• 15 millió dollárt különítettek el Ukrajna megsegítésére, közvetlen támogatásokat és reklámkölcsönöket biztosítva,
• a Google Térkép egyes funkcióit letiltották az országban az állampolgárok biztonsága érdekében,
• megerősítették az ukrán Google-fiókok védelmét,
• szembeszálltak a propagandát és dezinformációt továbbító oldalakkal.

„Hálás vagyok, hogy ebben a rendkívül nehéz időszakban, az Oroszországgal vívott szörnyű háborúban támogatják Ukrajnát” – írta Mikhajlo Fedorov.

Érzelmes jelenetnek volt tanúja vasárnap este a Nápolyi San Carlo Színház közönsége az Aida előadása után, ugyanis a színpadon megölelte egymást két operaénekesnő – olvasható az euronews.culture-on. Az ukrán születésű szopránénekes, Ljudmila Monasztirszka és az orosz származású mezzoszoprán-énekes, Jekaterina Gobanowa a két ország közötti béke és a barátság szimbólumaként szánta a gesztust, amely nagy tapsot kapott, és a közönség hangosan a békét skandálta.

A háború kitörése óta világszerte több kulturális intézmény is elítélte az orosz inváziót. A Sydney Operaház például szolidaritásának jeléül ukrán nemzeti színekbe öltöztette az operaház vitorláit.

Milánó polgármestere, Giuseppe Sala pedig nemrégiben felfüggesztette a Putyin barátjának tartott Valerij Gergijevet, a La Scala Operaház orosz karmesterét, miután nem ítélte el az orosz inváziót. Gergijevet egyébként ugyanilyen okokból München polgármestere is azonnali hatállyal menesztette kedden a Müncheni Filharmonikusok éléről, ahogy az Edinburgh-i Fesztivál tiszteletbeli elnökségéről is lemondatták. Szerdán a Rotterdami Filharmonikusok folytatták a sort, ők is megszakítják a munkakapcsolatot Valerij Gergijev orosz sztárkarmesterrel, mivel a művész nem hajlandó elítélni az ukrajnai inváziót. De Németország és Olaszország mellett a nyugati világban másutt is szakítottak Valerij Gergijevvel, lemondták hangversenyeit a többi között amerikai, brit, holland és osztrák előadóhelyek, operaházak, koncerttermek is.