Már egymillióan menekültek el, robbanások Kijevben, leminősítette Oroszországot a Fitch és a Moody's

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint az orosz delegáció kész arra, hogy folytassák a hétfőn elkezdett béketárgyalásokat. Arról viszont nem volt információja, hogy az ukránok is részt vesznek-e rajtuk, ahogy arról sem árult el semmit, hogy ugyanott lesznek-e a tárgyalások, mint előzőleg.

Peszkov azt is elismerte, hogy a nyugati szankciók „komoly károkat” okoznak az orosz gazdaságnak, az erre válaszul adott orosz lépéseknek pedig szerinte „keménynek, átgondoltnak és világosnak” kell lenniük.

A Guardian egy ukrán elnöki tanácsadót idézve arról tudósított, hogy a tárgyalások második köréről jelenleg is folynak a megbeszélések ukrán oldalról, akik „érdemi napirendi pontokat” szeretnének látni.

Kína nem csatlakozik az Egyesült Államokhoz, az Európai Unióhoz és a világ számos más országához az Oroszország elleni pénzügyi szankciókban – mondta Kuo Su-csing, a kínai bank- és biztosítási szektor szabályozó testületének elnöke:

„Nem csatlakozunk az ilyen szankciókhoz, és fenntartjuk a normális gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatot az összes érintett féllel. Helytelenítjük a pénzügyi szankciókat, különösen az egyoldalúan bevezetetteket, mert nincs sok jogalapjuk, és nem lesz jó hatásuk.”

A globális szankciók miatt az orosz gazdaság egyre fontosabb piacának számító Kína tartózkodó álláspontjáról az orosz-ukrán konfliktusban itt írtunk részletesebben.

(Guardian)

A francia EU-elnökség megerősítette, hogy az uniós diplomaták új szankciókról állapodtak meg az Ukrajna ellen indított orosz támadást tevékenyen támogató Belarusz ellen. A részleteket egyelőre nem közölték, csak annyi derült ki, hogy egyes belarusz személyekkel szemben döntöttek korlátozásokról, illetve olyan intézkedéseket is hoztak, amelyek egyes gazdasági ágazatokat fognak sújtani, „különösen a fát-, az acélt és a káliumot”. A szankciók célja az EU-ba irányuló belarusz export további csökkentése a 2020-as kormányellenes tüntetések leverése miatt korábban bevezetett szankciók után.

(Guardian)

Több száz munkás és helyi lakos állta el a délkeleti Enerhodar város közelében fekvő ukrán atomerőműhöz vezető bekötőutat a térségben előrenyomuló orosz erők előtt szerda reggel. A helyi hatóság Facebook-oldalán közzétett videókon látható, amint ukrán zászlókat tartó nagy tömeg homokzsákokkal elzárja az utat, kukásautókat is bevetve.

A zaporizzsjai atomerőmű Ukrajna és egyúttal Európa legnagyobb teljesítményű atomerőműve, az átlagos éves ukrán villamosenergia-termelés egyötödét és az ukrán atomerőművek által termelt villamos energia közel felét adja. Oroszország tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy katonai erői ellenőrzésük alá vonták a zaporizzsjai erőmű körüli területet.

Alekszandr Navalnij, az orosz ellenzék nem hivatalos vezetője börtöncellájából intézett felhívást minden belarusz és orosz ember felé, „bárhol is legyenek a világon”. Arra kérte őket, hogy mostantól minden hétköznap este hétkor és minden hétvégén délután kettőkor menjenek ki városuk főterére, vagy ha külföldön tartózkodnak, az orosz nagykövetség elé, hogy így tiltakozzanak az orosz–ukrán háború ellen.

Navalnij „őrült cárnak” nevezte Putyint, akit egy személyben tett felelőssé a háború kialakulásáért. Szerinte most kell megmutatniuk az oroszoknak, hogy a „béke nemzete” szeretnének lenni, nem pedig a háborúé.

Humanitárius tanácsot alakított a kormány, hogy az ukrajnai menekültek segítése érdekében még összehangoltabbá és szervezettebbé tegye a kormányzati szereplők és a nagy karitatív szervezetek munkáját – jelentette be Szentkirályi Alexandra.

A kormányszóvivő azt mondta, eddig több mint 1300 embert helyeztek el állami segítséggel. Továbbra is él a Híd Kárpátaljáért segélyprogram 1357-es adományvonala, valamint számlaszáma, ezekre eddig több mint 200 millió forint felajánlás érkezett. Az állami vállalatok is segítenek, a MÁV-Start járatain ingyen utazhatnak az Ukrajnából érkezők, a Volánbusz pedig négy határmenti helyszínen, valamint a budapesti főpályaudvarokon biztosít buszokat a menekültek szállítására.

A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezette delegáció vasárnap 30 tonna élelmiszert és 100 ezer liter üzemanyagot vitt Kárpátaljára, hétfőn pedig bejelentették, hogy 600 millió forint értékben küldenek élelmiszert, babaápolási és higiéniai termékeket. A karitatív szervezetek e-mailben várják az önkéntesek jelentkezését, szükség lenne továbbá pedagógusokra is, akik a gyerekek iskola utáni tanítását, magyar nyelvre oktatását vállalnák.

Soltész Miklós államtitkár szerint nem biztos, hogy minden felajánlást azonnal tudnak fogadni a karitatív szervezetek, de mindenkinek visszajeleznek, és mivel várhatóan hosszabb időre kell berendezkedni, így lehet, hogy később lesz szükség a segítségre. A tartósélelmiszer-felajánlásokról azt mondta, a határmenti segítségpontok megteltek, így nem oda, hanem az Aranyosapátiban lévő nagyobb raktárba vagy a segélyszervezetek országszerte megtalálható raktáraiba várják az adományokat.
(MTI)

Az ukrán hadsereg vezérkara a Facebookon közölt egy friss összesítést arról, hogy a saját számításaik szerint orosz oldalon hány áldozattal és milyen további veszteségekkel járt eddig a háború:

• 5840 katona,
• 30 repülő,
• 31 helikopter,
• 211 harckocsi,
• 862 páncélozott járőrjármű,
• 85 tüzérségi rendszer,
• 9 légvédelmi rendszer,
• 60 tartálykocsi,
• 355 további jármű,
• 40 rakéta-sorozatvető rendszer.

Mivel az információs hadviselésnek mindkét oldalról része lehet az ellenséges erők moráljának letörése a saját sikereik és az ő veszteségeik hangsúlyozásával, esetleg eltúlzásával, érdemes távolságtartással kezelni ezeket az ukrán forrásból származó számokat is. Az oroszok azonban egyáltalán nem közölnek semmilyen adatot a saját veszteségeikről, így ezek az ukrán közlemények jelentik az egyetlen támpontot.

(BBC)

Kedden sikerült elhagynia Kijevet a Telex négy riporterének: Nyilas Gergely, Huszti István, Simor Dániel és Földes András végül egy Románia felé tartó vonatra tudtak felszállni, miután előző nap sikertelenül próbálkoztak a kijutással.

Közel 24 órányi utazás után még mindig Ukrajnában vannak, délben a Telex Instagramján kérdezem őket a kijevi tudósítói napok végéről és a hazajutásukkal kapcsolatban.

Szerdán 12.00 óra előtt küldhet kérdéseket nekik erre az emailcímre!

Twitteren kezdet nagy száguldásba egy videoklip, ami azt mutatja, hogy a török gyártmányú Bayraktar drónokkal semmisíti meg az ukrán hadsereg az orosz célpontokat, főleg tankokat.

A felvételek alatt a méltán népszerű Cnock 100bpm szól, a dal szövegében pedig olyanokról énekelnek, mint „A birkák keletről jöttek hozzánk, újjáteremteni a nagy államot, de ennek a birkanyájnak a legjobb pásztora a Bayraktar” vagy „A geciláda nyomatja a propagandát a Kremlből, az emberek meg ugyanúgy elhiszik a szavait, de ez a cár most megismerhet egy új csillagot, a Bayraktart”.

A felvétel azonban régebbi, 2020 márciusában jelent meg a Twitteren a Clash Report nevű oldalon, amely hadászati híreket és jelentéseket posztol. Akkor azt írták, hogy a felvételen a drón a szíriai erők katonai járműveit semmisíti meg egy Marat Al Numan nevű településen. A Misbar oknyomozó csapata ugyan nem tudta ellenőrizni ezt a hírt, de az tény, hogy a felvétel már 2020-ban megjelent, vagyis nem az orosz-ukrán háború során készült. A zenés változat azután lett népszerű, hogy az ukrán katonaság megosztotta azt hivatalos közösségi oldalán.

Az ukrán rajtütések sikerének egyik kulcsa, hogy a háború nyitányaként indított orosz légicsapások ellenére az ukrán tüzérség és légierő egy része alapvetően működőképes maradt – köztük azok a török gyártmányú Bayraktar TB-2-es drónok, melyek az ukrán hadsereg több sikeres rajtaütést is végrehajtott. A török drónokról itt olvashat részletes elemzést.

„Oroszország közölte, hogy négy hajója fog átkelni a szorosokon február 27-28-án, amelyek közül három nem fekete-tengeri bázisra van regisztrálva. Mondtuk Oroszországnak, hogy ne indítsa el ezeket a hajókat, és Oroszország azt mondta, hogy a hajók nem fognak átkelni a szorosokon”

– mondta Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter.

Törökország hétfőn jelentette be, hogy a Montreux-i egyezmény értelmében lezárja a Fekete-tenger bejáratát a hadihajók előtt. Ez az 1936-ban kötött nemzetközi hajózási megállapodás lehetővé teszi a törököknek, hogy ellenőrizzék a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokat, és háború idején megakadályozzák a harcoló felek hadihajóinak áthaladását, kivéve azokat, amelyek csak visszatérnek a fekete-tengeri bázisukra.

„Senki nem kellene meg sértődnie ezen, mert a Montreux-i egyezmény ma, tegnap és holnap is érvényes, tehát végre fogjuk hajtani” – mondta Çavuşoğlu, hozzátéve, hogy az általa most megosztott eset még a hétfői bejelentés előtt történt.

(Guardian)

„Sajnos megvan a brüsszeli szankciós politika első áldozata, ez pedig a magyarországi és az ausztriai Sberbank. Azt hiszem, hogy ez a fejlemény még inkább kiemeli, annak a fontosságát, hogy nagyon figyelnünk kell arra, nehogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán délelőtt a szerb gazdasági miniszterrel a szerb-magyar gazdasági vegyes bizottság ülése után közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Felelőtlennek és megdöbbentőnek nevezte azokat a magyar baloldali javaslatokat, amelyek azt kezdeményezik, hogy a kormány zárja el a Magyarország vezető gázvezetéket.

„Ha nem jön földgáz Magyarországra, akkor nem lesz fűtés, nem fog működni az ipar. Ha nem épül atomerőmű Magyarországon, akkor nem lehet fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, és brutális energiaáremelkedés következik” – mondta. „A magyar emberek békét akarnak, mi a magunk részéről meg is teszünk annak érdekében, hogy Magyarország ne keveredjen bele ebbe a háborúba” – mondta Szijjártó Péter az orosz-ukrán válsággal kapcsolatban. További részleteket itt talál.

Ben Wallace brit védelmi miniszter az LBC nevű rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök nem logikusan cselekszik, egyre növekvő orosz brutalitásra lehet számítani Ukrajnában.

„Nem kapja meg, amit akar, körülveszi a városokat, éjszaka kíméletlenül bombázza őket ... és végül megpróbálja megtörni őket, és benyomul a városokba”

– mondta Wallace.

(Guardian)

Ezt maga a köztársasági elnök jelentette be a Kossuth rádióban szerda reggel. Áder szerint a magyar emberek az elmúlt évtizedekben többször tettek tanúbizonyságot óriási segítőkészségről, akár természeti katasztrófa, akár háborús konfliktus, akár a járvány miatt bajba került embereknek kellett segíteni.

A köztársasági elnök mindenkit arra kért, a „kipróbált”, a segítségnyújtásban nagy tapasztalattal bíró segélyszervezeteken keresztül adakozzon, hogy a segítség biztosan célba érjen.

Áder mindenkit nyugalomra intett, a háborús helyzetből ugyan logikusan következik a félelem, „nem érdemes egy bajból kettőt csinálni”. Azt is kérte, hogy mindenki igyekezzen pontos információkat szerezni, és nem felülni az álhíreknek. (MTI)

• Keleten a helyzet változatlan: továbbra is intenzív harc folyik Harkivnál, a napokban többször is súlyos, civil áldozatokkal járó támadásokat elszenvedő városban szerda hajnalban ejtőernyős orosz csapatok szálltak le, a rendőrség és egy egyetem épülete is lángokban állt egy rakétatalálat után, a legutóbbi támadásban legalább 21 ember halt meg és további 112 megsérült. Az ország második legnagyobb városát azonban egyelőre tartják az ukránok.
• Délen viszont az orosz védelmi minisztérium állítása szerint elfoglalták Herszon 300 ezres kikötővárosát. Ennek ellentmond a város polgármesterének Facebook-bejegyzése, amelyben azt írja, továbbra is tartják magukat, de a terület kormányzója szerint teljesen körülvették a várost az orosz csapatok. Közben a másik ostromlott kikötővárost, a keleti szakadár területek szomszédságában fekvő Mariuopolt is folyamatos támadások érik.
• Északon továbbra is Kijevre érdemes figyelni, a kedden műholdfelvételek kiszúrt, 64 kilométer hosszú orosz konvoj 25 kilométerre van a fővárostól. Közben rakétatámadás érte a kijevi tévétornyot, ennek eredményeképp ideiglenes kimaradás volt a tévéadásban, és a támadásnak öt sérült mellett öt halálos áldozata is volt.

(BBC)

Csekély emelkedéssel nyitotta, de gyorsan erős mínuszba fordult a pesti tőzsde részvényindexe. A BUX húsz perccel nyitás után 2,5%-os mínuszban volt, az OTP árfolyama már 9500 forintig süllyedt (kedden 10 005 forinton zárt). A BUX azután zuhan tovább, hogy kedden a koronavírus-járvány kezdete, 2020 márciusa óta nem látott hatalmas esést produkált (a tőzsdeindex 11%-ot, az OTP árfolyama 21%-ot csökkent, csak ez utóbbi 11 milliárd forinttal apasztotta Csányi Sándor vagyonát). A vezető részvények közül az OTP 5%-os mínuszban van, a Mol csaknem 1%-os gyengülést mutat, a Richter napok óta tartó zuhanás után 1,3%-os erősödésben áll, az MTelekom minimálisan erősödött. Bővebben itt olvashat a piaci folyamatokról>>>

„Két kollégámmal együtt kilométereket gyalogoltunk a csomagjainkkal a lengyel határig, miután az út mellett hagytuk a kocsinkat. Ezen a képen látható autók szinte mindegyikében nők és gyerekek utaznak csomagok nélkül, a kocsijuk az egyetlen értékük” – írta a Twitteren Sean Penn.

Cikkünket bővebben itt találja.

A moszkvai ukrán nagykövetség előtt az orosz hatóságok őrizetbe vettek két nőt és öt kiskorú gyeret. A gyerekek saját, háborúellenes rajzaikat és virágokat vittek az épülethez.

A kiérkező rendőrök őrizetbe vették a két 7, két 11 és egy 9 éves gyereket, valamint a két anyát, majd rabszállítóval vitték be őket a preszenszkojei rendőrőrsre. Amint ezeken a képeken, illetve a videón is látszik, rácsok mögé dugták, majd kihallgatták őket.

A szülőkkel kiabáltak, azzal fenyegették őket, hogy megvonják tőlük a szülői felügyeleti jogot. Végül feljelentést született az ügyben, és ezután hazaengedték őket. A szülők most a bírósági eljárásra várnak, ügyvédet keresnek. Február 24-e óta háborúellenes tiltakozások zajlanak orosz városokban és külföldön is, március 1-jén az ország 33 városában több mint 312 embert vettek őrizetbe.

A piacvezető orosz nagybank „nyugati” kalandja klasszikus politikai alapú önsorsrontás. A Sberbank leánybankjait a krími szankciók béna kacsává változtatták, de az ukrán invázió már földbe is döngölte a bankot. A Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatóján jártunk szerda reggel>>>

Jelina Szvitolina megnyerte a nyitómeccsét a mexikói Monterrey Openen kedden. Ez papírforma, hiszen ő a verseny első számú kiemeltje. A hír jelentőségét az adja, hogy az ukrán Szvitolina az orosz Anasztaszija Potapovát győzte le – aki egyébként semleges színekben indult, hiszen a Nemzetközi Teniszszövetség kikötötte, hogy a háborús agressziót elkövető Oroszország és Belarusz sportolói csak ilyen formában versenyezhetnek.

Az ukrán nemzeti színekben pályára lépett Szvitolina a győzelméért járó nyereményt felajánlotta országa hadseregének. A verseny után azt mondta, a hazájáért teljesített küldetésként élte meg a meccset.

Kedden kevéssel nőtt az ukrán–magyar határszakasz forgalma, 18 426 fő érkezett, és 2426-an indultak Ukrajnába, derül ki a rendőrség összefoglalójából. Február 24. és 31. között összesen 116 348 fő érkezett Magyarországra Ukrajna felől:

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a csapataik bevették a dél-ukrajnai Herszont. Ukrajna egyelőre nem reagált az állításra, de ha beigazolódik, az azt jelentené, hogy ez lenne az eddigi legnagyobb ukrán város, amely orosz irányítás alá került.

Frissítés: az első ukrán reakciók cáfolják, hogy Oroszország elfoglalta volna a várost. „Még mindig Ukrajna vagyunk. Még mindig szilárdak” – írta a polgármester Facebookon, a régió kormányzója pedig azt állította, hogy a várost teljesen bekerítették az oroszok, ami szintén arra utal, hogy bejutniuk még nem sikerült.

A Krímtől nyugatra fekvő, 300 ezres kikötőváros ellen ukrán források szerint szerda hajnalban indult támadás. „Szemtanúk szerint az ellenség a repülőtér felől nyomul előre a mikolajivi autópálya és a hűtőházak melletti körgyűrű felé” – írta a Telegramon az ukrán állami különleges kommunikációs szolgálat. A BBC ukrajnai riporterei is erős robbanásokról számoltak be a herszoni repülőtér környékén.

Herszon Nova Kahovka és Mikolajiv között fekszik; míg Mikolajivet tartják az ukránok, Nova Kahovkát már vasárnapra bevették az oroszok.

(BBC)

A Gazprom a megszokott módon szállít orosz gázt Európába ukrajnai tranzittal, közölte Szergej Kuprijanov, az orosz állami holding szóvivője újságírókkal szerdán Moszkvában. A Gazprom az európai fogyasztók igénybejelentéseinek megfelelően, normál üzemmódban, március 2-án 109,4 millió köbméter orosz gázt szállít Ukrajnán keresztül.

A TASZSZ hírügynökség szerint az igényelt orosz gázmennyiség kedden 109,6 millió köbméter volt.

Az Oroszország ellen hozott nyugati szankciók az orosz gázszállítást nem érintették, ennek okairól itt olvashat>>> (MTI)

Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó Kárpátaljára látogatott, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagyköveteként személyesen tájékozódott a helyzetről, írja az Index. Lévai szerint a segélyszolgálatok főleg élelmiszert, pelenkát, bébiételt visznek Ukrajnába. A szervezett és összehangolt segítségnyújtásban a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt is részt vesz.

A harcok egyik epicentruma továbbra is Harkiv, az orosz csapatok keddről szerdára virradó éjjel tovább lőtték Ukrajna második legnagyobb városát, a polgármester szerint legalább 21 ember halt meg és további 112 megsérült.

Találat érte a regionális rendőrkapitányságot is, a lángokban álló épületről Anton Herascsenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó is megosztott egy videót Telegramon, és hozzátette, hogy a Karazin Egyetem szemközti épülete is kigyulladt.

A terület kormányzója, Oleh Szinegubov szerint azonban minden támadást visszavertek, az erős rohamok ellenére továbbra is tartják a várost, és az oroszok „jelentős veszteségeket szenvedtek”.

Az elmúlt napokban gyakorlatilag folyamatos támadás alatt álló Harkivot már kedd este újra rakétákkal lőtték, egy harckocsizó egység bázisát is rakétacsapás érte, a repteret szétlőtték, a reggeli, főteret ért légi csapásban pedig tízen meghaltak. Este repülőn érkezett orosz katonák szálltak le a városban.

Az ukrajnai háború elől 2022. március 1-jén, kedden 4058 menekült, köztük 532 gyerek érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 37 ember, köztük 7 gyermek elhelyezését és odaszállítását oldották meg a hatóságok.

Az Ukrajnából menekülők ellátása, szállítása, elszállásolása érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival, írják a Police.hu-n.

Szvjatoszlav Jurasz, Ukrajna legfiatalabb parlamenti képviselője kedden a CNN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy eltökéltek a főváros, Kijev elleni orosz támadás visszaverésében. „Dédnagyapám túlélte Sztálingrádot, ezért úgy gondolom, hogy bármit is jöjjön, túléljük, Szerencsétlen, tragikus, elképesztő a mi 20. századi történelmünk” – mondta.

„Ha túléltük Sztálint, akkor túl tudjuk élni Putyint is.”

A CNN a kijevi mindennapokról is kérdezte a 26 éves képviselőt, aki szerint a polgárok felkészültek az orosz támadásra. „A pénznek háborús időkben már nincs valódi értéke – vagyis az emberek helyette árut cserélnek” – mondta. A város csendes és üres, miközben a katonai toborzóállomások tele vannak. Viszont lassan kifogynak az élelmiszerből és a lőszerből is. Jurasz és csapata az ellátmányok szervezésével, élelmiszerek, fegyverek és gyógyszerek szétosztásával foglalkozik, és megpróbálja magát hasznossá tenni Kijev védelmében. Néhány katonai tapasztalattal rendelkező munkatársa már a frontra ment szakaszvezetőnek, a többiek barikádok építésében segítenek. „Oroszország megpróbálja elpusztítani a nemzetünket, de mi nem hagyjuk” – mondta.

Elhagyja az európai piacot Oroszország legnagyobb hitelezője, a Sberbank, mivel ottani leányvállalatai nagymértékű készpénzkiáramlással, valamint „az alkalmazottak és a tulajdon biztonságot fenyegető veszélyekkel” szembesülnek – közölte a bank szerdán.

A 2021-es pénzügyi eredményeket később ismertető pénzintézet az orosz központi bank rendelkezése (illetve közvetve az Oroszországot sújtó pénzügyi szankciók) nyomán már nem tud likviditást biztosítani az európai leányvállalatoknak, de tőkeszintje és eszközminősége elégséges ahhoz, hogy minden betétesét kifizesse – állítja a közlemény.

A Sberbankot Magyarországon is felszámolják, ezt kedd este jelentette be az MNB a végelszámolást. Az OBA 100 ezer euróig kárpótolja a betéteseket.

(Reuters)

Önként csatlakozik az ukrán hadsereghez Olekszandr Uszik világbajnok nehézsúlyú bokszoló. Uszik külföldről tért vissza Ukrajnába, és amikor kedden megkérdezték tőle, hogy miért, azt válaszolta: „Hogy érti, hogy miért? Kötelességem (harcolni), hogy megvédjem az otthonomat, a családomat” – mondta a CNN-nek nyilatkozva egy kijevi pincéből. „Ezt kell tennem.” Hozzátette, hogy nem akar senkit sem megölni, de megteszi, ami szükséges, hogy megvédje magát és szeretteit. Arra a kérdésre, hogy fél-e, így válaszolt: „A lelkem az Úré, a testem és a becsületem pedig a hazámé, a családomé. Tehát nincs bennem félelem. Egyáltalán nincs.”

A 35 éves sportoló tavaly szeptemberben szerezte meg a világbajnoki címet a súlycsoportjában, amikor egyhangú pontozással legyőzte ellenfelét, Anthony Joshuát.

Az ukrajnai háborús helyzet miatt Budapestre érkező menekült diákok oktatását szervezi a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom pedagógus műhelye és több budapesti katolikus iskola. Az egyházi iskolák közül többen vállalják a menekült diákok felvételét az intézménybe, és a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom pedagógus műhelye valamint a Piarista Gimnázium tanítást szervez a menekült fiataloknak a Piarista Gimnázium belvárosi épületében. A szervezők várják önkéntes tanárok jelentkezését is a visszajelzes@budapest.piarista.hu e-mail címen.

(MTI)

Ide kattintva éri el nagyképes összefoglalónkat.