A piacvezető orosz nagybank „nyugati” kalandja klasszikus politikai alapú önsorsrontás. A Sberbank leánybankjait a krími szankciók béna kacsává változtatták, de az ukrán invázió már földbe is döngölte a bankot.
Szomorú véget ért a Sberbank kelet-közép-európai (Oroszország felől nézve nyugati) bankhálózata. Még bőven a mostani krízis előtt a Telex így írt a bankról.
Nem a bankkal volt a baj, hanem egy Vlagyimir Putyin nevű orosszal, aki mindenféle akcióba fogott, például Ukrajna ellenében, aminek olyan nyugati szankciók lettek a következményei, hogy a Sberbank nem igazán jutott finanszírozáshoz, nem maradtak nemzetközi bankkapcsolatai. Elég hamar tetszhalott állapotba került Nyugat-Európában, és válaszút elé érkezett: vagy nőnie kellett volna, hogy már megfelelő legyen a hazai méretgazdaságossága, vagy ki kellett volna vonulnia.
Végül egy harmadik út következett be, nőni már nem tudott, kivonulni megpróbált, de mielőtt ez sikerült volna, letérdelt.
Nincs orosz kitettség
Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke mesélte el, hogy mi történt. Azzal kezdte, hogy a magyar bankrendszer stabilan működik, ez egy nagyon speciális eset volt, a Sberbank kitettsége sehol nem érte el a veszélyes szintet.
Mekkora volt pontosan a Sberbank? A teljes bankrendszert tekintve, ha a mérlegfőösszeget, a hiteleket vagy a betéteket vizsgáljuk, nagyjából a teljes állomány 1 százaléka tartozott a bankhoz, vagyis pénzügyi stabilitási kockázat vélhetően nincsen.
Orosz tulajdonú bank csak ez volt Magyarországon, nagy orosz kitettség tehát nincsen, a hét, SWIFT-rendszerből kitiltott orosz bank nem aktív Magyarországon.
A hideg napok története
Az alelnök elmesélte, hogy először az Egységes Szanálási Testület (SRB), az Európai Unió szanálási szervezete jelzett az MNB-nek, amikor megtiltotta az ausztriai Sberbank Europe AG működését, innentől aztán felgyorsultak az események.
A hazai Sberbank Magyarország Zrt. működése ugyanis az osztrák bank alá tartozott, akárcsak a cseh, a horvát, a szlovén, illetve a szerb entitások, az osztrák bank mögött volt az orosz Sberbank. A magyar banknak külön balszerencséje volt, hogy a krízis idején jelentős pénzösszege volt az osztrák banknál.
A háborús válság következtében meghozott nemzetközi szankciók minden Sberbankot érintettek. Két oldalról volt nyomás, az orosz bank támogatása, finanszírozása beszűkült a leánybankok irányába, és a nemzetközi szankciók hatására a többi nemzetközi bank is csökkentette a limitjeit, vagyis az együttműködési hajlandóságát a leánybankokkal, kialakult egy kezelhetetlen likviditási probléma. A leánybankok nem jutottak a normál működéshez szükséges forrásokhoz, bizalmi válság jelentkezett, elindult egy negatív spirál.
Csehország kezdte
Az egyes leánybankok közül Csehországban azonnal megrohanták a betétesek a bankot, azt be kellett zárni, az emberek kivették a betéteket.
A nemzetközi és a magyar Sberbank is jelezte, hogy válság van, fennáll a veszély, hogy nem tud egyedül úrrá lenni rajta. A múlt hétvégén a jegybank bevonásával válságtanácskozások kezdődtek, hétfőre a regionális leánybankoknál kétnapos bankszünetet rendeltek el, mindenki azt vizsgálta, hogy még menthető-e a helyzet. Sajnos általában amikor egy banknál rendkívüli szünetre, pénzkivételi korlátozásra kerül sor, onnan már nincs visszaút, mert az ügyfelek elvesztik a bizalmukat.
A cseh bank tehát hamar elesett, a felszámolás sorsára jutott, az MNB – látva a likviditási helyzetet – betétkifizetési korlátozást vezetett be. Az azonban végképp rosszul érintette a magyar entitást, amikor az osztrák bank jelezte, hogy nem vesz részt a szanálásban, fel fogják számolni, hiszen, mint írtuk, a magyar banknak sok pénze volt az osztráknál, lehetett tudni, hogy az egyhamar nem fog visszaérkezni, a likviditási probléma mellett így már tőkeellátottsági krízis is fellépett.
Az utolsó próbálkozás
Ebben a helyzetben nyilvánvalóvá vált, hogy nagyobb a probléma, az utolsó szalmaszál az volt, hogy egy különleges rezsim alapján, gyorsított eljárással valamelyik piaci szereplő esetleg át tudja venni a Sberbankot, a horvát és szlovén leánybank esetben ez sikerült, egy gyors piaci versenyben, erőltetett menetben át tudta venni a működtetést egy versenytárs, de Magyarországon végül ez a kísérlet sem zárult sikerrel.
A felügyeletnek nem maradt eszköztára a stabilizációra, így a szanálási és felszámolási feltételek megvizsgálása következett. Utóbbi történt, az MNB visszavonta az engedélyt, ezt még a PM-nek is meg kell erősíteni (ez bármelyik pillanatban megtörténhet), utána indul a kártalanítási folyamat.
Az OBA most tíz napon belül lép, az ügyfeleknek egyelőre nincs dolguk, három út lesz a maximum 100 ezer euró (37 millió forint) felvételére (nyilván mindenkinek csak addig jár kártalanítás, amennyi pénze volt):
- akinek van máshol bankszámlája, azt kell majd bejelenteni, és az OBA utal;
- akinek nincs, annak lehetősége lesz a kifizető bankoknál új számlát nyitni, arról hamarosan lesz döntés, és érkezik tájékoztatás, hogy mely bankok vesznek részt a folyamatban;
- végül lehet kérni postai kézbesítést (inkább kis összegű kifizetések esetében).
A jegybank és az OBA majd folyamatosan tájékoztatást nyújt az ügyfeleknek és valamennyi érdekelt félnek a tudnivalókról. A történet szomorú, mert a Sberbank amúgy egy jól működő bank volt, vélhetően a portfóliója viszonylag hamar új gazdára lel, az új banknál a nagyobb kitettséggel rendelkező ügyfelek remélhetőleg további térülésre számíthatnak.
Olvasóink közül többen is jelentkeztek fotóval vagy tudósítással. Mint hallottuk, az OBA megnyugtató, de az ügyfeleket zavarja, hogy a telefonos elérhetőségeken nem sikerül elérni az ügyintézőket, a digitális felületek nem működnek. Mint hallottuk, a betéteken túl fontos az ügyfeleknek az elektronikus iratok, adatok elérése (csoportos beszedési megbízások), bankszámlakivonatok kezelése.
Egyik olvasónknak például az otthonfelújítási támogatáshoz kellene csatolnia a bankszámlakivonatokat, amik jelenleg nem elérhetők.
Természetesen nem a Sberbank Magyarország az orosz agresszió legfontosabb áldozata, még csak azt sem lehet mondani, hogy a gazdasági szankciók között ez lesz a legsúlyosabb következmény, de a történet jól mutatja, hogy az agresszív invázió után már a gazdaságban is jelen van az értelmetlen, önsorsrontó pusztulás.
