Egy álom vége: a Sberbank kivonul, egy vajdasági milliárdos jöhet helyette

Legfontosabb

2021. november 04. – 06:51

frissítve

Egy álom vége: a Sberbank kivonul, egy vajdasági milliárdos jöhet helyette
A Sberbank fiókja a Mammut II.-ben 2019 nyarán – Fotó: Sberbank Magyarország / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Orosz bank vélhetően most nem lesz egy ideig Magyarországon, de érkezhet egy látszólag szerb–szlovén–ciprusi konzorcium. Egyik országnak sem volt bankja eddig itthon, de igazán most sem így kell nézni a tranzakciót, valójában egy nevet érdemes megismerni: Miodrag Kostić szerb milliárdosét.

Kezdő újságíró koromból megmaradt egy „igen gonosz” megjegyzés. Hagyományos és a kilencvenes évek közepén még kellően füstös szerkesztőségünkben volt egy igen száraz, senkinek sem ártó, idős újságíró. Alig szólt valamit, unalmas cikkeket írt rutinból. Egyszer róla mondta az egyik kollégám, hogy

„amikor a Pista bá bejön a szobába, az olyan, mintha kiment volna valaki”.

Kivonul a Sberbank

A Sberbank most ugyan nem bejött a szobába, hanem éppen valóban kivonult a magyar bankpiacról, de a kép azért jutott az eszembe, mert ez a bank sem hagy semmilyen nyomott maga után – igaz, nem is volt könnyű dolga.

A bank hatalmas ambíciókkal érkezett, amikor 2011-ben megszerezte az egykori osztrák Volksbank regionális portfóliójának egy részét, így a magyarországi bankját is. Deklaráltan nem elégedett volna meg azzal, hogy csak az orosz relációjú üzletekben legyen kompetens, pusztán egy Volksbank-utód sem akart lenni, hanem a magyar bankszektor új szereplőjeként tényleg be akart törni a piacra.

A fiatal, gazdag, technológiailag képzett magánszemélyekre, a yuppie-kra (akkor még használtuk ezt a kifejezést) szeretett volna lőni (figyelem, most a Bankholding szeretne ilyen digitális éllovas lenni), és mindenki komolyan is vette a törekvéseit.

Legfeljebb néhányan dünnyögték el a bajszuk alatt, hogy

ezek a feltörekvő fiatalok miért pont a Sberbankkal bankolnának.

Jöttek a szankciók

De aztán mégsem a bankkal volt a baj, hanem egy Vlagyimir Putyin nevű orosszal, aki mindenféle akcióba fogott, például Ukrajna ellenében, aminek olyan nyugati szankciók lettek a következményei, hogy a Sberbank nem igazán jutott finanszírozáshoz, nem maradtak nemzetközi bankkapcsolatai.

Elég hamar tetszhalott állapotba került Nyugat-Európában (és igen, onnan nézve, mi nyugat vagyunk). Válaszút elé érkezett: vagy nőnie kellett volna, hogy már megfelelő legyen a hazai méretgazdaságossága, vagy ki kellett volna vonulnia, mert ennek nem volt semmi értelme. Végül az utóbbit választotta. Vélhetően jól tette, mert nem volt karakterisztikája sem, nem volt igazán specialista sem, a mérete sem számított megfelelőnek, a nyolc nagy lakossági bank mögött egy amolyan második ligába szorult: olyan NB II.-es csapat volt, amelyik nem esik ki, de nincs esélye a feljutásra.

A szerb milliárdos

A szűkszavú hivatalos közlemények szerint ha a versenyhivatalok is jóváhagyják, akkor az új magyar banktulajdonos egy konzorcium lesz, amit a szerbiai AIK Banka a.d. Beograd, a szlovén Gorenjska Banka d.d. Kranj és a ciprusi Agri Europe Cyprus Ltd. alkot. Mielőtt valami csodás európai összefogásra gondolnánk, ez valójában egy ember három különböző köntösben. A szlovén bank főtulajdonosa a szerb bank. A szerb bank főtulajdonosa egy bizonyos Miodrag Kostić nevű vajdasági milliárdos MK Group nevű cége (kitalálták, az MK a monogramja), és a ciprusi holding igazgatója egy bizonyos Miodrag Kostić.

Érdekesség, hogy Rúzsa Magdi, Csernus Imre és Miodrag Kostić is ugyanannak a hihetetlenül izgalmas településnek, Verbásznak (szerbül Vrbas) a szülöttje.

Miodrag Kostić egy 2003-as felvételen – Fotó: AFP
Miodrag Kostić egy 2003-as felvételen – Fotó: AFP

Verbász

A Balkán sok cifraságot tud összehozni etnikailag, vallásilag, de olyat, ami Verbászon található, még errefelé sem nagyon látni. Laknak itt szerbek, montenegróiak, magyarok, cigányok, ruszinok, ukránok, horvátok, németek, szlovákok, macedónok, oroszok, bolgárok, csehek, albánok, bosnyákok és románok, de muzulmán vallású emberek is (talán szandzsákok). És ez nem csak valami kirakatfelsorolás, a népek nagy olvasztótégelyében szinte minden felsorolt nációnak van helyi kulturális gyökere, akár mai egyesülete, szervezett közössége.

Miodrag Kostić innen, ebből az 1920 előtt Magyarországhoz, Bács-Bodrog megyéhez tartozó, egykor többségében németek lakta, ma nagyjából 24 ezres városból indulva lett a leggazdagabb szerb. Főleg agráriummal (eleinte elsősorban cukorral), majd kereskedelemmel, idegenfogalommal, ingatlanokkal és pénzügyekkel foglalkozott, de a családjának sok ágazatban legalább három tucat lényeges cége van, és ezekből több ma is a dél-bácskai vidékhez kötődik.

Topceleb

Miodrag Kostić olykor belefolyt a pártpolitikába, vitt egy csomó tisztséget, kapott rengeteg díjat, híres adakozó, de még három gyermeke is gyakran szerepel a szerb hírekben.

Dajana nevű lánya például Londonban nagy csinnadratta keretében egyenesen a leggazdagabb ukrán, Rinat Ahmetov fiához ment hozzá. A tatár származású dollármilliárdos a keletukrán polgárháború előtt még Európa leggazdagabb embere is volt, és bár vagyonát megtépázta, hogy elég sok érdekeltsége éppen a polgárháborús zónában működött, a széncézár minden körülmény közepette jól boldogul.

De vajon érdemes-e egy magyar olvasónak Miodrag Kostić, vagyis a szerb Csányi Sándor (a bankelnök is főleg a belföldi élelmiszeriparban aktív még) nevét megjegyezni? Hiszen ő egy csomagról szóló dealt kötött a Sberbankkal, azaz lehet, hogy őt az exjugoszláv filiálék érdekelték jobban, és a magyar leánybankon majd igyekszik gyorsan túladni. Ez nagyon is benne van a pakliban.

Az orosz medve drámája

Végül egy kicsit még térjünk vissza a Sberbank voltaképpen szomorú történetére. Képzeljünk el egy olyan bankot, amelyik 1841 óta létezik, Oroszországban törvény szabályozza, hogy az orosz állam (konkrétan egy szuverén alap) többségi tulajdonában kell maradnia, van 280 ezer alkalmazottja, vagy 20 ezer fiókja, a világ negyven és Európa tíz legnagyobb bankjának egyike.

Hazájában az ortodox egyház mellett ebben a bankban bízik meg a legjobban a lakosság.

És mégis ennek a bivalyerős valaminek esélye sem volt nyugati sikereket elérni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Herman Gref Sberbank-vezérigazgató tárgyalása a Kremlben – Fotó: Alekszej Druzsinin / Sputnik / AFP
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Herman Gref Sberbank-vezérigazgató tárgyalása a Kremlben – Fotó: Alekszej Druzsinin / Sputnik / AFP

Pedig minden politikai támogatás is megvan, a főnök, a rendkívül képzett Herman Gref, Vlagyimir Putyin közeli barátja, a bank egy hatalmas tőkeerővel és erős politikai hátországgal bíró, kiváló menedzsmenttel rendelkező óriásbank. A felső vezetés tele van a legjobb iskolákban tanult, egykori mckinsey-s, Morgan Stanley-s bankárokkal.

Ez a Sberbank tíz éve a saját megfogalmazása szerint is fontos mérföldkőként tekintett a Volksbank megvásárlására, ez volt a bank életében az első akvizíció a FÁK területén kívül, és a bank határozott célja az volt, hogy valóban globális pénzügyi vállalattá fejlődjön. Aztán ez az egész nem sikerült, volt, ahol (például Romániában) olyan ellenérzés fogadta mint orosz befektetőt, hogy be sem tudott lépni, máshol pedig nem tudta áttörni az ismeretlenség küszöbét.

A Sberbank nagyot szeretett volna alkotni. És bár soha nem fog így kommunikálni erről, de tíz év kellett ahhoz, hogy belássa, ez mostanában nem fog sikerülni – vagy legalábbis nem így fog sikerülni.

Megjegyzés: Cikkünk korábbi címében Rúzsa Magdi és Csernus Imre nevét is szerepeltettük, mint az új hazai banktulajdonos földijeit. Több olvasó is jelezte, hogy ez erőltetett, bulváros, a Telex vezetése is így gondolta, megváltoztattuk a címet.

Kövess minket Facebookon is!