Tusk: Orbánnak és Szijjártónak a Gazprom igazgatótanácsában lenne a helye az oroszhűségükért
2022. február 28. – 17:56
frissítve
Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke és a lengyel ellenzék vezére szerint Orbán Viktor és Szijjártó Péter Gazprom igazgatótanácsi pozíciót érdemelne Putyintól a lojalitásukért. A volt lengyel kormányfő ezt azután posztolta, hogy a magyar kormány hétfőn bejelentette: nem engedik át Magyarországon az Ukrajnának menő európai fegyverszállítmányokat.
"Orbánnak és Szijjártónak holmi kitüntetéseknél valami komolyabb jár Putyintól. A Gazprom igazgatótanácsában két szék megfelelő ellentételezés lenne a lojalitásukért" – twittelte hétfőn délután Donald Tusk volt lengyel kormányzó, az ellenzéki Polgári Platform elnöke, az Európai Néppárt vezetője.
Szijjártó Péter decemberben kapta meg Moszkvában a legmagasabb, külföldieknek adható elismerést. “Átvettem Szergej Lavrov barátomtól, kollégámtól a “Barátságért” kitüntetést” – írta akkor.
Tusk ugyan nem fűzött bővebb magyarázatot a posztjához, de nem nehéz kitalálni, hogy arra a magyar kormányzati bejelentésre reagált, hogy Magyarország nem járul hozzá ahhoz, hogy nyugati fegyverszállítmányokat az országon keresztül juttassák el Ukrajnába.
Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter Koszovóban jelentette be. A döntést azzal indokolta, hogy a kormánynak Magyarország, illetve a kárpátaljai magyarság biztonsága az első”, és attól tartanak hogy a fegyverszállítmányok “erőszakos katonai akciók célpontjává válhatnak”. Szijjártó,egyébként vasárnap az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsán Magyarország részéről hozzájárult, hogy az EU fegyvereket küldjön Ukrajnának, vagyis ezt nem bojkottálta Magyarország. Szijjártó után Orbán Viktor is bejelentette egy videóban, hogy a fegyverek átszállításához sem járul hozzá.
Magyarország ezzel az erőteljesen hangsúlyozott semlegességel eléggé különutas politikát visz nem csak az EU-ban (már az Unió vezető hatalma, a korábban ettől mindeddig mereven elzárkózó Németország is küld fegyvereket, konkrétan Stinger légvédelmi rakétát Ukrajnába), de a szűkebb kelet-közép-európai térségben is. Az 1990 előtt a szovjet blokkba tartozó országok közül a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia), Lengyelország, Csehország, Szlovákiam Szlovénia és Románia is fegyvereket, illetve katonai szállítmányokat küld az ukrán hadseregnek. Arról, hogy valaki rajtunk kívül ne járulna hozzá a fegyverek, idáig nem volt hír.
Lengyelország az elsők közé tartozott, aki fegyvereket ajánlott fel keleti szomszédjának, lőszert, légvédelmi rakétarendszereket, katonai felderítési rendszereket, és lövegeket küldenek Ukrajnának. A lengyel és a magyar külpolitika élesen eltérő politikát folytat orosz-ukrán viszonylatban. Ebből már 2014-15-ben is komoly feszültségek voltak, a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai konfliktus kezdeténél. Lengyelország a katonaai, pénzügyi és humanitárius segítség mellett jelenleg is az egyik legaktívabb támogatója a robusztusabb és egységes nyugati segítségnek, azt is kezdeményezték, hogy Ukrajna a lehető leghamarabb az Európai Unió társult tagjává válhasson, és megindulhassanak a csatlakozási tárgyalások. Magyarország a kárpátaljai magyarokat is sújtó ukrán kisebbségpolitika miatt évek óta blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációját.
