Már egymillióan menekültek el, robbanások Kijevben, leminősítette Oroszországot a Fitch és a Moody's

Az Európai Unió intézkedéseket tervez a kriptovalutákkal kapcsolatban, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország ezek segítségével kerülje meg a gazdasági szankciókat – közölte szerdán Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter.

„Úgy döntöttünk, további intézkedéseken dolgozunk, hogy tovább erősítsük a szankciók hatékonyságát, és elkerüljük a 27 tagállam által elfogadott szankciók kikerülését” – mondta Le Maire az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli találkozóját követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a pontos intézkedések még nem teljesen kidogozottak, de az EU-tagok eltökéltek, hogy biztosítsák az Oroszország ellen hozott szankciók hatékonyságát. „Van egy konkrét jelentésünk, amelyet Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke állított össze. Minden olyan eszközt meg fogunk vizsgálni, amely lehetővé tenné, hogy elkerüljük a pénzügyi szankciók kriptovalutákkal való megkerülését” – mondta a francia pénzügyminiszter.

(CNN)

Anton Herascsenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó szerint egy, a vasútállomás közelében található távfűtő állomás lehetett az iménti rakétatámadás célpontja. Ha megsérült a létesítmény, akkor Kijev komplett városrészei maradhatnak fűtés nélkül a 0 fok körüli időben. (Guardian)

A francia elnök, Emmanuel Macron szerda este beszédet intézett a franciákhoz. Ennek a főbb megállapításai a következők voltak:

• „Nem állunk háborúban Oroszországgal. Tudjuk, hogy mi köt össze minket ezzel a nagy európai néppel, az oroszokkal.”
• „Több száz francia katona érkezett tegnap este Romániába. Azért maradtam kapcsolatban és maradok is kapcsolatban amennyire szükséges Putyin elnökkel, hogy megakadályozzam a konfliktus kiterjedését.”
• „Ezek az események egy korszak változását jelzik előre. A szemeink előtt kérdőjeleződik meg a demokrácia. A szabadságunk, a gyerekeink szabadsága többé már nem adottság. Ezért az országunk felerősíti a védelmi beruházásait.”
• „Nem függhetünk többé másoktól, konkrétan az orosz gáztól. Meg fogom védeni az európai energiafüggetlenség stratégiáját.”

A szerda esti, hatalmas kijevi robbanásról azt írják, hogy a védelmi minisztérium épületét célozták az oroszok egy rakétával, de azt sikerült lelőni. A lelőtt rakéta viszont a déli pálya udvar közelében, a helyi Ibis hotel mellett csapódott a földbe, ez okozta a robbanást.

A Reuters és a CNN is egy óriási, a földet is megrengető robbanásról számolt be Kijev belvárosából. Helyszíni beszámolók alapján a robbanás a pályaudvar közelében történt.

A világ legnagyobb üzletiszoftver-gyártó cége, az Oracle Corporation a Twitteren bejelentette, hogy felfüggesztette oroszországi tevékenységét.

A döntést azután jelentették be, hogy az ukrán miniszerelnök-helyettes, egyben az ukrán digitális átalakulásért felelős miniszter, Mihajlo Fedorov azt kérte az Oracle-től és a másik vállalati szoftveróriástól, az SAP-tól, hogy szakítsa meg oroszországi tevékenységét.

Az SAP egyelőre nem reagált az ukrán kérésre.

Az Ukrajna elleni orosz háborúban vállalt szerepe miatt Belarusz ellen is szankciókat vezet be az Európai Unió Tanácsa: 22 magas rangú katonai vezető, tábornokok és főtisztek elleni büntetőintézkedéseket jelentettek be, továbbá célzott kereskedelmi korlátozásokat vezet be Minszkkel szemben, közölte az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács. hasonló döntést hozott szerdán Washington is.

A döntés indoklása szerint az unió azokat a belarusz tábornokokat ás főtiszteket szankcionálta, akik támogatják vagy részt vesznek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető orosz fellépésben, illetve hozzájárultak a döntéshozatali és stratégiai tervezési folyamatokhoz.

Az EU álláspontja szerint Belarusz lehetővé teszi Oroszország számára, hogy ballisztikus rakétákat lőjön ki a területéről, engedi az orosz katonaság és a nehézfegyverek, tankok és katonai járművek szállítását és áthaladását az országon. Engedélyt ad az orosz katonai repülőgépek számára, hogy átrepüljenek a belarusz légtér felett Ukrajnába, illetve tankolási lehetőséget biztosít az orosz katonai járművek számára, és lehetővé teszi, hogy orosz fegyvereket és katonai felszereléseket tároljanak az országban.

Az Ukrajnával kapcsolatos korlátozó intézkedések jelenleg 702 belarusz személyre és 53 szervezetre vonatkoznak, ellenük vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, valamint megtiltják a pénzeszközöknek a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátását. A jegyzékbe vett emberekre uniós beutazási és átutazási tilalom is vonatkozik.

A kereskedelmi korlátozások megtiltják az EU és Belarusz között egyebek mellett a dohánytermékek, a tüzelőanyagok, a gáz halmazállapotú szénhidrogén-termékek, a hamuzsír, a fatermékek, a cementalapú termékek, a vas- és acéltermékek, valamint a gumi előállítására vagy gyártására használt áruk kereskedelmét. Az EU korlátozásokat vezetett be a kettős felhasználású, azaz a katonai és civil felhasználású áruk és technológiák kereskedelmére is, mert ezek – mint írták – hozzájárulhatnak Belarusz katonai, technológiai, védelmi és biztonsági fejlődéséhez. (MTI)

A Chelsea orosz tulajdonosa, a milliárdos Roman Abramovics el akarja adni a nyugat-londoni futballklubot. A csapat honlapján közzétett nyilatkozatában az üzletember azt írja, hogy „hihetetlenül nehéz döntést” kellett meghoznia, amely „fájdalmas” számára.

„A jelenlegi helyzetben azért döntöttem úgy, hogy eladom a klubot, mivel úgy gondolom, hogy ez a klub, a szurkolók, az alkalmazottak, valamint a szponzorainak és partnereinek érdeke.
A klub eladása nem gyorsított eljárásban, hanem a megfelelő eljárás szerint fog történni. Nem kérem semmilyen kölcsön visszafizetését. Ez számomra soha nem az üzletről vagy a pénzről szólt, hanem a játék és a klub iránti szenvedélyről.

Továbbá utasítottam a csapatom, hogy hozzanak létre egy jótékonysági alapítványt, amelynek az eladásból származó teljes nettó bevételt felajánljuk. Az alapítvány az ukrajnai háború valamennyi áldozatának javára fog működni. Ez magában foglalja az áldozatok sürgős és azonnali szükségleteinek fedezését, valamint a helyreállítás hosszú távú munkájának támogatását.

Remélem, hogy még egyszer utoljára ellátogathatok a Stamford Bridge-re, hogy személyesen is elbúcsúzhassak mindenkitől. Egy életre szóló kiváltság volt a Chelsea FC tagja lenni, és büszke vagyok a közös eredményeinkre. A Chelsea és szurkolói mindig a szívemben lesznek” – írta Abramovics a közleményben.

Néhány nappal a háború kitörése után Abramovics már bejelentette, hogy átadja a Chelsea közvetlen irányítását a klub jótékonysági alapítványának. Napok óta keringtek hírek a BL-címvédő klubot eladásáról. A beszámolók szerint szerint Hansjörg Wyss svájci milliárdos üzletember lehet az új tulajdonos. Az orosz–ukrán háború futballiparra gyakorolt hatásairól ebben a cikkben írtunk bővebben.

(BBC)

Állítólag sikerült megszerezniük az orosz haditervet, amit egy elmenekülő orosz egység hagyott hátra. Ha valósak a papírok, a támadás eredetileg február 20-án indult volna és március 6-ára Ukrajna egészének elfoglalása a végső cél. Cikkünk a témában.

A Fehér Ház lebeszéli az amerikaiakat arról, hogy Ukrajnába menjenek harcolni – írja a CNN. „Az ukránok megmutatták bátorságukat, és minden erőforrást igénybe vesznek, amivel csak rendelkeznek, hogy megvédjék magukat” – mondta Karine Jean-Pierre sajtófőnök-helyettes az Air Force One fedélzetén. „Megtapsoljuk az ukránok bátorságát, ugyanakkor az utazásra vonatkozó tanácsunk továbbra is érvényben marad” – tette hozzá.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már napokkal az orosz invázió kezdete előtt arra figyelmeztette az amerikai állampolgárokat, hogy ne utazzanak Ukrajnába, akik pedig ott tartózkodnak, azok minél előbb hagyják el az országot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi nyilatkozatában viszont azt mondta: „Mindenki, aki csatlakozni akar Ukrajna, Európa és a világ védelméhez, jöjjön el, és harcoljon az ukránok oldalán az orosz háborús bűnösök ellen”.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem garantálja, hogy feloldja az Oroszország elleni szankciókat tűzszünet vagy békemegállapodás esetén – írja az MTI. Erről Thomas Bach NOB-elnök beszélt szerdán.

Ez azt jelenti, hogy ha az Oroszország által fehérorosz támogatással indított ukrajnai háborúban sikerül tűzszünetet vagy békét kötni, akkor sem oldják fel automatikusan a szankciókat az oroszok és fehéroroszok ellen.

A NOB hétfőn azt javasolta a nemzetközi sportági szövetségeknek és a versenyek házigazdáinak, hogy ne engedjék indulni az orosz és fehérorosz sportolókat, továbbá tiltsák meg a két ország hivatalos személyeinek részvételét is.

A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) szerdán engedélyezte az orosz és fehérorosz sportolók szereplését semleges színekben a pénteken rajtoló pekingi paralimpián.

A volt amerikai elnök, Donald Trump holokausztnak nevezte az oroszok ukrajnai invázióját, és felszólította Oroszországot, hogy hagyják abba a harcokat – mondta a Fox Business műsorvezetőjének, Maria Bartiromónak adott szerdai interjújában. Trump álláspontja néhány nap alatt 180 fokos fordulatot vett, az orosz-ukrán háború első napjaiban még Vlagyimir Putyin orosz elnököt dicsérte nyilatkozataiban.

Trump azt mondta, Oroszországnak „abba kell hagynia az emberek gyilkolását”, és felvetette, hogy ki lehetne dolgozni egy megállapodást a konfliktus lezárására. „Ez egy, ez egy holokauszt. Ez egy szörnyű dolog, ami történik. Tanúi vagytok, és minden este látjátok a televízióban” – mondta a volt elnök, aki már többször kijelentette, hogy szerinte nem tört volna ki ez a háború, ha még mindig ő lenne az Egyesült Államok elnöke.

Az interjú során Trump tétovázott, hogy állást foglaljon, szerinte fel kell-e venni Ukrajnát a NATO-ba. „Most sokkal könnyebb lenne igent mondani, mint hat hónappal ezelőtt” – mondta Trump a lehetőségről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről azt mondta, hogy „nagyon nagy benyomást tett rá”, amikor 2019-ben telefonon tárgyalt vele.

Trump egy múlt heti nyilatkozatában még dicsérte Putyint, akit „okosnak” nevezett, amiért elismerte függetlennek a luhanszki és a donyecki szakadár államokat, és arról is beszélt, hogy „Putyinék jó békefenntartók lesznek”.

(The Hill)

Ezt a Guardian írja az AFP közlése nyomán. Korábban az orosz tárgyalódelegációt vezető Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó arról beszélt a TASZSZ hírügynökségnek, hogy az orosz hadsereg kész közlekedési folyosót biztosítani az ukránoknak.

Az ukrán-orosz béketárgyalások eredetileg szerda este folytatódtak volna a második körrel, ám szerda késő délután kiderült, csütörtökre tolták el a kezdést.

Mit tegyen most az, aki szerencsétlenségére éppen a Sberbank ügyfele volt? Erre próbálunk választ adni cikkünkben.

Az ENSZ szerdai Közgyűlésén arról szavaztak az országok, hogy elítéljék-e azt, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát.

A gyűlésen 141 ország úgy szavazott, hogy elítéli a lerohanást, 5 ország viszont támogatta azt, 35 további pedig tartózkodott.

Magyarország is az agressziót elítélő nagy többséggel együtt szavazott. A támadást el nem ítélő országok a következők a kiszivárgott képek alapján:

• Belarusz
• Oroszország
• Észak-Korea
• Eritrea
• Szíriai Arab Köztársaság

A tartózkodó országok között jellemzően dél-amerikai, afrikai és ázsiai kisebb országok találhatóak. Érdekes viszont, hogy két nagyhatalom, Kína és India is a tartózkodó országok táborát erősítette.

„A Közgyűlés üzenete egyértelmű és hangos: Fejezzék be az ellenségeskedést Ukrajnában – most. Hallgassanak el a fegyverek – most. Nyíljanak meg a kapuk a párbeszéd és a diplomácia előtt – most” – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a szavazás után.

Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete Hitlerhez hasonlította Vlagyimir Putyin orosz elnököt szerdán. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendkívüli ülésén tartott beszédében azt mondta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió célja, hogy „megfosszák Ukrajnát a létezéshez való jogától. Azért jöttek, hogy megoldják az ukrán-kérdést”. Hozzátette: több mint 80 évvel ezelőtt egy másik diktátor megpróbálta véglegesen megoldani egy másik nép kérdését. „Nem sikerült, mert a világ határozottan és egységesen reagált” – mondta, utalva ezzel Adolf Hitlerre. Korábban a volt ukrán elnök, Petro Porosenko is ezzel a hasonlattal élt az egyik nyilatkozatában.

(Guardian)

Az Ukrajna ellen indított háború hetedik napján közölt először Oroszország hivatalosan adatot az eddigi veszteségeiről: az AFP szerint Moszkva 498 áldozatot és 1597 sebesültet ismert el.

A RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint az oroszgok 2870-re teszik az ukrán katonai áldozatok és 3700-ra a sérültek számát. Az ukránok szerdán 5840-re tették a harcokban meghalt orosz katonák számát – a valós adat valahol a Kijev és Moszkva által közölt számok között lehet.

Csütörtökön Belaruszban találkozik egymással az orosz és az ukrán vezetés – írja a Sky News az orosz és az ukrán hírügynökségekre hivatkozva.

Az orosz hadsereg biztosítja a szabad áthaladást az ukrán delegációnak. A két fél a fegyverszünet lehetőségéről beszél majd a tervek szerint. Ez egy nagy előrelépés az utóbbi napok történéseihez képest, amely azt is magával hozhatja, hogy legalább időszakosan leállítsa az Ukrajnát érő támadást.

Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR becslése szerint eddig nagyjából 874 026 ember menekült el Ukrajnából a február 24-én indított orosz támadás miatt. A menekültek több mint fele, 51,9%-a Lengyelország felé ment, a második legtöbb menekült, az ENSZ becslése szerint nagyjából 116 ezer ember (13,3) Magyarország felé hagyta el az országot.

Filippo Grandi menekültügyi főbiztos kedden arról beszélt, hogy az ukrán válság lehet az évszázad legnagyobb menekültkrízise Európában.

A külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén felszólalva azt mondta: Magyarország minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy visszatérjen a béke Ukrajnába és Kelet-Közép-Európába. Szijjártó visszautasította, hogy az Ukrajnából érkező menekültek és az illegális migránsok között bárki párhuzamot vonjon. Azt mondta, az illegális migránsok gyakran agresszívan viselkednek és a zöldhatáron akarnak átlépni, de az Ukrajnából érkező menekültek a határátkelőhelyekhez jönnek és fegyelmezetten, türelmesen várakoznak.

A nyugati országokból Ukrajnának küldött fegyvereket továbbra sem engedi át Magyarország, de Orbán Viktor szerda este egy facebookos bejelentkezésben azt mondta, Magyarország 600 millió forint értékben küld Ukrajnának élelmiszereket, higiéniai eszközöket és gyermekápolási termékeket.

Telefonon egyeztetett szerdán Ukrajna és az Egyesült Államok külügyminisztere, a beszélgetés során Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter további fegyverszállítmányokat kért Antony Blinkentől, elsősorban az ukrán légierő számára.

Március 2. délig összesen 416 harmadik országbeli (nem magyar vagy ukrán) állampolgár jelentkezett az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál, miután Budapestre érkezett, áll az OIF az MTI-hez eljuttatott közleményében. A keddi adatközlés alapján így egy nap alatt nagyjából 100 jelentkezést regisztráltak. A közlemény hozzáteszi, hogy a határmenti gyűjtőpontok mellett 2 nap alatt csak a budapesti ügyfélszolgálatainkon közel 1000 ügyfél jelent meg.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta az OIF munkatársai határ mentén kialakított gyűjtőpontokon éjjel-nappal, megemelt létszámmal vannak jelen, és folyamatosan rögzítik a külföldiek adatait és kérelmeit, valamint fényképfelvételt készítenek, hogy aztán a szükséges tartózkodásra jogosító okmányokkal lássák el a segítséget kérőket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetőjét, Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt aggasztják az ukrajnai egészségügyi intézményeket ért támadásokról szóló jelentések. Gebrejeszusz egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a WHO dolgozik az egészségügyi létesítmények és egészségügyi dolgozók elleni támadásokról szóló jelentések ellenőrzésén, és kijelentette, hogy az ilyen támadások „sértik a nemzetközi humanitárius jogot”. A WHO megerősítette, hogy múlt héten az egyik ukrajnai kórházat nehézfegyverekkel támadták meg, a támadásban négy ember meghalt és tízen megsebesültek, köztük hat egészségügyi dolgozó – mondta a WHO vezetője.

(Guardian)

Az amerikai igazságügyi minisztérium szerdán közölte, hogy egy különleges egységet indít, amely segít az orosz kormányzati tisztviselők és oligarchák elleni szankciók végrehajtásában, célba véve jachtjaikat, repülőgépeiket, ingatlanjaikat és egyéb vagyonukat. A munkacsoport a KleptoCapture nevet kapta, és része az Egyesült Államok, az Európai Unió és más szövetségesek azon törekvésének, hogy exportkorlátozások és más pénzügyi szankciók alkalmazásával megbüntessék Oroszországot és Belaruszt az Ukrajnában zajló orosz invázió miatt.

Merrick Garland igazságügyi miniszter elmondta, hogy az új munkacsoportban az FBI és az IRS (amerikai adóhivatal) mellett a Marshalok, a postai ellenőrző szolgálat emberei, illetve pénzmosásra, adóvégrehajtásra és nemzetbiztonsági nyomozásokra szakosodott ügyészek és szakértők kaptak helyet. (CNN)

Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán arról beszélt az angol parlamentben, hogy úgy tudja, a Nemzetközi Büntetőbíróság már elkezdte azt vizsgálni, hogy az Ukrajna ellen indított háborúban Vlagyimir Putyin elkövetett-e háborús bűnöket. Johnson szerint a válasz igen – írja a BBC.

„Amit Vlagyimir Putyintól és a rezsimjétől az elmúlt napokban láttunk abban a tekintetben, hogy mennyi muníciót eresztettek ki ártatlan civilekre, az én álláspontom szerint teljes mértékben kimeríti a háborús bűnök kategóriáját” – mondta Johnson.

Ezzel nagyjából párhuzamosan Joe Biden amerikai elnök arról beszélt, hogy nagyon alaposan figyelik, hogy mit csinálnak az oroszok Ukrajnában, azt ő is elismerte, hogy az oroszok szándékosan támadnak civileket, de azt mondta, még korai lenne kijelenteni, hogy Putyin háborús bűnöket követett el – írja a CNN.

Az Egységben Magyarországért pártszövetség miniszterelnök-jelölje Márki-Zay Péter a szerdán a magyar-ukrán határra ment, hogy ott adományt adjon át a háború elől menekülőknek. Márki-Zay egy Záhonyban keltezett levélben az Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is üzent.

Márki-Zay szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosította az elnököt és Ukrajna minden polgárát. Azt írta, hogy a magyar demokratikus pártok kiállnak a szabad és demokratikus Ukrajna mellett, tüntetéseket szerveznek, politikai nyilatkozatokat tesznek.

„Meggyőződésem, hogy a kárpátaljai magyarság alapvető érdeke a független és demokratikus Ukrajna győzelme az agresszorral szemben és büszkék vagyunk azokra a magyarokra, akik az ukrán hadsereg tagjaiként részt vesznek ebben a hősies küzdelemben” – írta a miniszterelnök-jelölt.

Márki-Zay azt ígérte, megválasztása esetén Magyarország visszatér az euroatlanti szövetség fő értékeihez és célkitűzéseihez, és Ukrajnának is segíteni akar az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésében.

„Abban a reményben, hogy az orosz agresszió, ez az aljas indokból indított háború Ukrajna győzelmével és területi integritásának teljes visszanyerésével mihamarabb befejeződik, illetve a demokratikus magyar ellenzék új kormánya képviseletében Ukrajna helyreállításában és újjáépítésében is reszt vállalhatunk, országaink barátságának és együttműködésének egy új fejezetét közösen alakíthatjuk tovább. Bizonyos vagyok abban, hogy a demokráciát helyreállító új magyar vezetés és a demokratikus Ukrajna mindkét fél számára megfelelő és megnyugtató megoldást talál az elmúlt évek nyitott kérdéseire is” – írta.

Kína egyelőre nem ítélte el a múlt héten kezdődött orosz agressziót, viszont szerdán megszólalt egy sajtótájékoztatón az ügyben a kínai bankfelügyeletet ellátó szervezet vezetője, Kuo Sucsing – írja a Reuters. A világ számos országával ellentétben Kína nem vezet be szankciókat a bankrendszerében Oroszországgal szemben.

„Nem támogatjuk a pénzügyi szankciókat, kifejezetten nem támogatjuk az egyoldalú intézkedéseket, mert nem működnek jól, és nincs is jogi alapjuk. Nem veszünk részt ilyen szankciókban. Normális gazdasági és kereskedelmi ügyeleteket folytatunk továbbra is a releváns szereplőkkel” – mondta az ellenőrző szerv vezetője.

Egy Ukrajnából érkezett kismama a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján adott életet egészséges újszülöttjének március 1-jén este terhességének 40. hetében. Az 56 centiméterrel és 3400 grammal született kisfiú a Matvij nevet kapta. A baba és édesanyja is jól vannak – írja az egyetem közleménye.

A kisfiú születésének körülményeiről dr. Ács Nándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója azt mondta, hogy a szülőszobán és a csecsemőosztályon is dolgozott a szülés napján kárpátaljai származású és ukránul is beszélő kolléganő, így végig tudtak az édesanyával a saját anyanyelvén kommunikálni. A kismama és a baba is jól vannak, és hamarosan elhagyhatják a klinikát.

A Magyar Orvosi Kamara a Magyar Orvosokért Alapítványon keresztül 2,5 millió forintos segítséget küld az Orvosok Határok Nélkül szervezetnek, ukrajnai tevékenységüket támogatva. Ezen felül 2,5 millió forintot küldenek a Magyar Vöröskereszt részére, hogy a háborús menekültek itthoni egészségügyi ellátását segítsék.

A Premier League-ben szereplő Everton szerdán bejelentette, hogy felfüggeszti a szponzori megállapodását az orosz milliárdossal, Aliser Uszmanovval, akinek több cége is támogatta az angol klubot az elmúlt években – írja a Yahoo.

Az USM Holdings 2017-ben kötött öt évre szóló megállapodást az Evertonnal, hogy szponzorálja az edzőközpontja működését, valamint arról is szó volt, hogy egy 40 milliós eurós üzlet keretében az Uszmanovhoz kötődő csoportok nevezhetik el a csapat új stadionját.

Az angol első osztályban korábban Roman Abramovics orosz oligarcha korábban már bejelentette, hogy átadja a Chelsea irányítását a klub alapítványának, azóta pedig az is szóba került már, hogy esetleg el is adja a birtokában lévő klubot.