Orbán Viktor lett az utolsó

Sokáig halogatta, de végül a török parlament kedden megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. Ezzel Magyarország az utolsó NATO-tagállam, amelyik még nem hagyta jóvá a skandináv ország belépését a katonai szövetségbe. A kormánypárti képviselők már legalább másfél éve ülnek „sértettség” és más aggályok miatt a témán, közben viszont rendre megígérték, hogy nem Magyarország lesz az utolsó a sorban. Most mégis így lett.

Orbán Viktor hiába hívta meg az utolsó előtti pillanatban tárgyalni a svéd miniszterelnököt, de a svéd válasz annyi volt: nem látnak okot a találkozóra. Tobias Billström svéd külügyminiszter rövid válasza szerint viszont remélik, hogy Magyarország mielőbb ratifikálja a NATO-tagságot. A magyar miniszterelnök most már azt ígéri, hogy az első adandó alkalommal lezárják itthon is ezt a kérdést. Ez nem lesz olyan egyszerű, hiszen a parlament legközelebb február végén ülne össze, egy rendkívüli ülés összehívása viszont arcvesztéssel járna.

Svédország és Finnország 2022 májusában, az orosz-ukrán háború kirobbanása után döntötték el, hogy csatlakozni akarnak a NATO-hoz. A katonai szövetség harminc tagállamából huszonnyolc utána szinte rögtön ratifikálta is az egyébként katonai szempontból erős két ország kérelmét, egyedül Törökország és Magyarország várt ki. A csatlakozáshoz minden országnak bele kell egyeznie.

Bár Szijjártó Péter külügyminiszter még akkor júliusban benyújtotta az Országgyűlésnek a finn és a svéd csatlakozási kérelemről szóló törvényjavaslatokat, a kérdést azóta sem sikerült napirendre venni az országgyűlésben. Pedig ha a kormánypárti képviselők úgy akarják, alig pár nap vagy hét alatt át tudnak nyomni javaslatokat a parlamenten. A katatörvényhez például elég volt két nap, a miniszterelnök fizetésének megemeléséhez pedig tíz.

Nem adták könnyen magukat, és feltételeket szabtak

Törökország már nagyjából az elején egyértelművé tette: nem adja könnyen magát, nem fogja csak úgy jóváhagyni a svédek és finnek csatlakozását, ne is fáradjanak a delegációk azzal, hogy megpróbálják győzködni őket.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök például azt állította, hogy Svédország a terrorizmus melegágya, és a két ország olyan embereket „bújtat”, akik kapcsolatban állhatnak az általuk terrorszervezetként számontartott Kurd Munkáspárttal (PKK) és az Egyesült Államokban élő török hitszónok, Fethullah Gülen vallási csoportjával, amit a török vezetés államellenes szervezkedéssel vádol. Erdoğan nyomásgyakorlással akarta elérni azt is, hogy az Egyesült Államok adjon át F-16-os vadászgépeket Törökországnak, a Fehér Ház viszont a svédek tagságát előfeltételnek szabta az üzlethez. De az se nagyon tetszett a törököknek, hogy Svédországban egy tüntetésen a török elnököt mintázó bábut akasztottak fel, egy másik megmozduláson pedig egy dán szélsőjobboldali aktivista Koránt égetett.

Arra jutottak, hogy megsértődtek

A törökök többször leültek tárgyalni a kérdésről a svédekkel és a finnekkel, a magyar kormány azonban egy ideig nem nagyon mondott semmilyen megalapozott indokot arra, miért nem veszik napirendre a parlamentben a svédek NATO-csatlakozását. Egyszer az volt az indokuk, hogy nagyon sok jelentős téma van az Országgyűlés asztalán, „teljes gőzzel működik a Ház”, nem lehet őket csak úgy sürgetni. Aztán arra is fogták a dolgot, hogy az uniós megegyezéshez szükséges jogszabályok tárgyalása terheli le a képviselőket.

Ígérni közben ígértek: 2022-ben előbb azt, hogy „jó eséllyel még idén” szavaznak róla, talán az őszi szezonban. Aztán azt, hogy inkább majd 2023-ban, de erre azért mégiscsak kicsi az esély, tehát akkor majd 2024-ben.

Azért menet közben valamennyit vitáztak róla a parlamentben. Tavaly tavasszal új indokot találtak a kormánypárti képviselők: hosszasan sorolták, mivel sértették meg őket a finn és a svéd politikusok. „Megjegyzéseket tesznek a magyar kormányra, az igazságszolgáltatásunkra, a médiahelyzetünkre, és sértegetnek”, és „ha kérünk, akkor legyünk oly bölcsek, hogy előtte nem pofozunk” – ilyenekkel érveltek. Azt is megígérték, hogy nem rajtuk múlik majd a dolog. „Nem mi leszünk az utolsók, az egészen biztos” – mondta Kósa Lajos.

Közben a Fidesz-KDNP elment egy frakcióülésre Balatonfüredre, ahol azzal álltak elő, hogy bár a kormány és Orbán Viktor nagyon is támogatná a két ország csatlakozását, de sajnos a frakción belül erről komoly vita van „a bizonytalanság és a sértettség miatt”. Nehéz lenne az elmúlt 13 évben hasonló szituációt találni, amikor bármiben is nézetkülönbség lett volna a kormány és a kormánypárti frakció között.

A kettős játék jegyében fel is kérték az Országgyűlés elnökét, Kövér Lászlót, hogy küldjön delegációt a két országba „tájékozódás céljából”. Ezt a tárgyalódelegációt vezette a korábbi honvédelmi miniszter, Hende Csaba és a külügyi bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt. A magyar delegáció lőtt egy csapatfotót Stockholmban, majd Hende közölte: elégedettek voltak a látogatással, és támogatják az országok csatlakozását.

És hirtelen a finnekkel mindenki engedékenyebb lett

Ezután történt még egy fontos látogatás: Orbán Viktor 2023. március 16-án elment Ankarába, és másnap be is jelentették, hogy jóváhagyják a finnek csatlakozását. Nyolc hónapnyi halogatás után, 2023. március 27-én a magyar parlament megszavazta a finnek kérelmét, négy nappal később pedig Törökország is. Szóval Erdoğan is valahogy épp ebben az időszakban lett engedékenyebb a finnekkel.

De a svédek még egyiküket sem tudták meggyőzni. Törökország azt sérelmezte, hogy Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a 120 „terroristát”, akiket Törökország követelt. A magyar kormány mást várt a svédektől: „megnyugtatást”, mivel szerintük „sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot”. Arról viszont nem beszéltek, hogy is néz ki szerintük ez a megnyugtatás. Orbán Viktor még azt is mondta, hogy Magyarország és Svédország politikai kapcsolatainak javulnia kell, azok ugyanis „borzasztóan rosszak”, és ők „nem akarnak konfliktusokat importálni a NATO-ba”.

A kormánypárti képviselők még ekkor is állították, hogy egyébként ők támogatják a svédek csatlakozását, és újra megígérték, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki ratifikálja a svédek kérelmét.

Közben pedig a NATO-tagállamok szinte futószalagon kérték a magyarokat és Orbán Viktort, hogy támogassák már a svédeket: a németek, a V4-ek, Joe Biden amerikai elnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, de a magyar ellenzék mellett még Novák Katalin államfő azt mondta tavaly tavasszal, hogy azért most már itt az ideje annak a ratifikációnak.

Aggódni kezdtek a svéd demokrácia iránt

Tavaly ősszel aztán megint fordult a helyzet, és már a magyar kormánypárti politikusok kezdtek el aggódni a svéd demokrácia állapota miatt. Menczer Tamás külügyi államtitkár 2 perc 18 másodperc hosszú Facebook-videóban mutatta be, hogy szerinte Svédországban aggódni kell a lövöldözések, a gyilkosságok, a robbantások miatt, no-go zónák vannak mindenfelé, a keresztény hitük miatt pedig embereket üldöznek. Az államtitkár által felsorolt adatok viszont inkább a svéd közbiztonság és integrációs politika állapotáról szóltak, mint magáról a svéd demokráciáról.

Aztán a kormány és a Fidesz politikusai hirtelen egy 2019-ben készült és Svédországban bemutatott oktatóvideón akadtak fenn, aminek az volt a címe, hogy Az EU és a demokrácia. Ebben a Partizánból ismert Gulyás Márton kijelentése is szerepel, miszerint Magyarországon a demokrácia 2010 óta lassan megszűnt.

A film miatt Szijjártó Péter külügyminiszter belengette a svéd NATO-csatlakozás további blokkolását is, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a kormányinfón mondta azt, hogy „Svédország mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország ne ratifikálja a NATO-csatlakozásukat”.

Kövér László házelnök pedig már egyenesen arról beszélt, hogy „nem biztos, hogy nekik meg kell szavazniuk” a svédek NATO-csatlakozását.

A tiszteletet persze azért továbbra is elvárták. Orbán Viktor például azt mondta: „Svédország biztonságát semmi sem fenyegeti. Semmilyen olyan katonai kapcsolatunk nincs Svédországgal, amitől nekünk tartanunk kellene. (…) A svéd-magyar kapcsolatoknak egyetlen stratégiai eleme nincs, ami sérülést szenvedne, ha Magyarország kiköveteli magának a tiszteletet Svédországtól, és csak utána hajlandó támogató döntést hozni” – mondta Orbán.

A törökökre (nem) várva

Miután csak nem sikerült napirendre tűzni a svédek ügyét a parlamentben, Kövér László azt állította, „az Országgyűlésnek nem kell a törökökre várnia, akkor dönt, amikor akar”. Ezt pedig Gulyás Gergely is megerősítette, amikor egy tavaly áprilisi kormányinfón azt mondta: „Nincs olyan megállapodás Magyarország és Törökország között, hogy a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának az időpontját összehangoljuk”.

Aztán egyszer csak Erdoğan Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mellett nyáron bejelentette, hogy támogatja a svédek NATO-csatlakozását. Miután kiderült, hogy a törökök részéről szabad az út a svédek előtt, Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, szembe menve az addigi kormánypárti narratívával azt mondta: Orbán Viktor biztosan egyeztet majd Erdoğannal Svédország NATO-csatlakozásáról, és utána majd „okosabbak lesznek”, és „közlik majd a kormány álláspontját”. És egyébként is, neki meggyőződése, hogy Magyarország még a törökök előtt jóváhagyja a svéd NATO-csatlakozást.

Szijjártó Péter ezt annyival ütötte le, hogy Orbán Viktor tárgyalt a török elnökkel, egyeztettek a kérdésről, és a jövőben is folyamatosan egyeztetni fognak. A miniszterelnök is tagadta a 2023. december 21-én tartott, éves kormányinfóján, hogy a svédekről megállapodás lenne a magyarok és a törökök között. A kormányfő szerint a magyar parlamentnek egyszerűen csak „nincs gusztusa” a döntéshez.

Törökországban közben beindultak az események. Erdoğan ősszel a török parlament elé terjesztette a svédek NATO-csatlakozásának ratifikációs javaslatát, decemberben pedig a török parlament külügyi bizottsága is jóváhagyta a kérelmet. De ekkor a magyar kormány részéről Szijjártó még mindig azt ígérte, hogy nem Magyarország fogja utoljára megszavazni a svédek NATO-csatlakozását, és január elején Gulyás Gergely is megerősítette, hogy a magyar kormány el akarja kerülni, hogy utolsóként ratifikálják a svédek csatlakozását.

Ezen a héten aztán felröppentek a hírek, hogy a török parlament már szavazhat is a svédek NATO-csatlakozásáról. Orbán erre gyorsan meg is hívta a svéd miniszterelnököt Magyarországra, hogy „a kölcsönös bizalom elmélyítése” mellett a NATO-csatlakozásukról is beszélgessenek. A levélre a svéd külügyminiszter úgy reagált, hogy Svédország nem lát okot magyarországi tárgyalásra. A török parlament még aznap, kedden ratifikálta a svédek NATO-csatlakozási kérelmét.

Orbán Viktor erre telefonon hívta fel Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, akinek megígérte, hogy szorgalmazni fogja: a parlament „szavazza meg Svédország csatlakozását, és az első adandó alkalommal zárja le a ratifikációt”.

Az első adandó alkalom ebben az esetben hivatalosan február vége lenne, mert az eddigi információk szerint a parlament tavaszi ülésszaka február 26-án kezdődik. Ez persze nem zárja ki azt, hogy még előtte rendkívüli ülést hívjanak össze, amin a svédek NATO-csatlakozásáról is szavazhatnak – másfél évvel a javaslat benyújtása után, utolsóként a harminc NATO-tagállam közül. Elég nagy presztízsveszteség lenne azonban a kormánynak, ha több mint másfél év izmozás után emiatt kellene rendkívüli parlamenti ülést összehívni.

A svéd meghívás visszautasításáról és a törökök beelőzéséről kérdéseket küldtünk Orbán Viktornak és a Külügyminisztériumnak, de a cikk megjelenéséig nem válaszoltak.