A katatörvényt kettő, Orbán fizetésemelését tíz nap alatt nyomták át, de a finn-svéd NATO-csatlakozáshoz fél év kell

2022. november 26. – 18:54

A katatörvényt kettő, Orbán fizetésemelését tíz nap alatt nyomták át, de a finn-svéd NATO-csatlakozáshoz fél év kell
Orbán Viktor és Semjén Zsolt szavaznak november 22-én, amikor a parlament elfogadta a szociális törvény módosítását is tartalmazó salátatörvény-javaslatot – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Négy hónap sem volt elég az Országgyűlésnek arra, hogy szavazzon Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról, Orbán Viktor pedig bejelentette, hogy ez idén már nem is fog megtörténni. Pedig az utóbbi években kiderült, ha a kormány nagyon úgy akarja, akkor alig pár nap vagy hét alatt át tud nyomni javaslatokat a parlamenten. A katatörvényre két nap is elég volt, Orbán fizetésének megemeléséhez tíz nap, a melegellenessé eltérített pedofiltörvényhez és a közpénzek alapítványokba átmentéséhez pedig alig pár hét. Összeszedtük, korábban mikre volt ideje az Országgyűlésnek.

Bár Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, de arról itthon csak a jövő év első ülésén fognak szavazni, idén tehát már nem – jelentette be Orbán Viktor a kassai V4-es csúcs utáni sajtótájékoztatón csütörtökön. Így aztán hiába sürgette a magyart a lengyel miniszterelnök, hogy gyorsan ratifikálja a két ország NATO-csatlakozását, Orbán nem engedett – de szerinte a két ország azért egy percet sem veszített Magyarország miatt.

Pedig már hónapok teltek el azóta, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter júliusban benyújtotta az Országgyűlésnek a finn és a svéd csatlakozási kérelemről szóló törvényjavaslatokat, de a kérdés azóta sem került napirendre a parlamentben.

A magyar kormány korábban többször állította, hogy „jó eséllyel” még az idei üléseken szavazni fognak erről, és az Országgyűlés szeptemberben a Telexnek is azt írta, ez még az őszi napirendben megtörténik. Amikor novemberben kérdeztük újra a kormányt, akkor a külügyi államtitkár úgy felelt: a parlamentnél van a labda, a kormány elvégezte a feladatát, a kormány nem sürgetheti az Országgyűlést, aminek asztalán egész ősszel „nagyon jelentős témák” vannak – ahogy Magyar Levente mondta, „egész ősszel teljes gőzzel működik a Ház”.

A javaslat benyújtása után négy hónappal Orbán viszont már a nyilvánosság előtt is bejelentette, hogy a kérdést áttolják jövőre. A katonai szövetség harminc tagállamának többsége már júliusban és augusztusban ratifikálta a két ország csatlakozási kérelmét, így ezt mára már csak Törökország és Magyarország nem tette meg. Gulyás Gergely miniszter állítása szerint ezt nem nyomásgyakorlásként használják az Európai Bizottság felé, a visszatartott 3000 milliárd forint miatt.

Pedig a kormány és az Országgyűlés nem mindig ül ennyit egy-egy javaslaton. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, ha a kormány valamilyen törvényt akar hozni, akkor azt képes elég gyorsan lezongorázni, és átnyomni a parlamenten.

Amikhez csak napok vagy hetek kellettek

Legutóbb például alig két nap alatt nyomták át az Országgyűlésen az új katatörvényt. A javaslatot hétfőn nyújtották be, kivételes eljárásban kedden pár órát vitáztak róla, majd még aznap meg is szavazták. Novák Katalin bár „érzékelte” a felháborodást, a heves tiltakozások és hídfoglalások sem érintették meg: köztársasági elnökként pár nap múlva alá is írta a törvényt. Így aztán a kormány gyakorlatilag kivégezte a katát: szeptembertől a katások csak magánszemélyeknek dolgozhatnak, ami 400 ezer katás vállalkozó közül több mint 300 ezret érint. Ők vagy átálltak más adózási nemre, vagy felhagytak a korábbi munkájukkal.

De alig három hét kellett a melegellenessé eltérített pedofiltörvény megszavazásához is. Kocsis Máté 2021 májusának végén nyújtotta be az akkor még csak pedofilokról szóló javaslatot. Ehhez viszont júniusban hozzácsaptak pár új részt, amikkel például megtiltották a tizennyolc éven aluliaknak a homoszexualitás és a nemváltás népszerűsítését és bemutatását. Öt nappal később – a többezres tüntetés ellenére – a kormánypárti többség a Jobbikkal együtt meg is szavazta a törvényt, amit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szégyennek nevezett, és 15 uniós ország is közös nyilatkozatban ítélt el. Áder János akkori köztársasági elnök viszont semmi kivetnivalót nem talált benne, és gyorsan alá is írta azt.

De ehhez a témához csatlakozva nyomták át az Országgyűlésen a gyerekvédelminek nevezett népszavazást is – benne például azzal a kérdéssel, hogy „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?” Orbán Viktor a magyar érintettséggel is bíró Pegasus kémszoftveres lehallgatási botrány után, 2021 júliusában jelentette be a népszavazást, aztán jött egy nyári szünet, és a parlament novemberben már el is fogadta azt. Minderre a kormány szerint azért volt szükség, mert „Brüsszel az elmúlt hetekben egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt”.

Szavazólapokat készítenek elő a II. kerületi Áldás utcai Általános Iskolában kialakított szavazókörben az országgyűlési választásokon és a gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án – Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Szavazólapokat készítenek elő a II. kerületi Áldás utcai Általános Iskolában kialakított szavazókörben az országgyűlési választásokon és a gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

És mik voltak ezek a támadások? Az Európai Bizottság például nem hagyta jóvá a magyar helyreállítási tervet, megjelent a jogállamisági jelentés, súlyos kritikákkal: korrupt elit, aggasztó jogalkotás és médiahelyzet, ilyenek álltak benne, és bejelentették, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben a melegek alapvető jogainak megsértése miatt.

De rapid sebességgel, tíz nappal a törvényjavaslat benyújtása után az Országgyűlés idén júniusban sürgősséggel azt is megszavazta, hogy Orbán Viktor fizetése majdnem a duplájára emelkedjen. Egészen odáig a miniszterelnök egyébként a kormány egyik legrosszabbul kereső tagja volt, és a vagyonnyilatkozata szerint semmi megtakarítása sincs. Miniszterelnöki megbízatása után mindaddig bruttó 1,5 millió forintot kapott, ezt emelték meg bruttó 3,5 millióra. Ehhez még jön a havi bruttó 1,3 millió forintos képviselői alapfizetés. Így aztán az addigi összesen 2,8 milliós jövedelme 4,8 millióra emelkedett.

Alig néhány hét kellett arra is, hogy a közpénzeket alapítványokba mentsék át. A tavaly áprilisban elfogadott törvénnyel alapítványi fenntartás alá került például a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig ellenszolgáltatás nélkül több ezermilliárd forintnyi közvagyont adott oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek, de több százmilliárdos vagyonnal felruházott vagyonkezelő alapítványról is döntöttek.

Az alapítványi konstrukció lényege, hogy az az állami vagyon, amit a kormány odaad ezeknek az alapítványoknak, többé nem klasszikus közpénz, az alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége is csak kétharmaddal módosítható. Az egész lényegét korábban Kósa Lajos érzékletesen el is magyarázta:

„Nagyon egyszerű a dolog. Magánszemély vagyok, a pénz az enyém. Egészen addig, amíg nem teszem be egy alapítványba. Mihelyt az alapítványba betettem, onnantól kezdve ahhoz a pénzhez semmi jogom, közöm, érdekem nincs. El vagyok vágva tőle. Ez az alapítvány lényege. Az a pénz megszűnik az enyém lenni. Az alapítványnak az a lényege, hogy beteszem a pénzt, és onnantól kezdve annak a pénznek a korábbi tulajdonosi viszonya teljes egészében megszűnik. Addig közpénz, amíg az alapító nem tette be az alapítványba a pénzt, és onnantól kezdve ez az alapítványi pénz, és nem közpénz.”

De szélsebesen, alig egy hónap alatt átment az Országgyűlésen – a tiltakozások ellenére is – a szociális törvény módosítása, amivel az állam csak végső esetben segítene a rászorulókon, amikor már a család és az önkormányzat is kudarcot vallott; de ugyanilyen gyorsan döntöttek a lex CEU-ról, amivel ellehetetlenítették az egyetem budapesti működését, és a túlóratörvényről is, miszerint kollektív szerződéssel 250 óráról 300-ra emelhető az egy évben elrendelhető túlórák száma, de lehet ez akár 400 is. Alig két hónap kellett a nemváltoztatást ellehetetlenítő törvény elfogadásához, ahogy csak néhány hét a főispános és vármegyés módosításokhoz is.

Gránitszilárd, de annyira mégsem

2011-ben fogadta el az Országgyűlés az új Alaptörvényt, aminek szövegét például Szájer József, volt fideszes EP-képviselő és Gulyás Gergely miniszter is írta. Orbán erről azt mondta, az Alaptörvény „gránitszilárdságú”. Annyira szilárd, hogy azóta már tizenegyszer megváltoztatták, általában a módosítás benyújtása után egy hónappal. Az utóbbi időben ez háromszor is megtörtént.

Legutóbb idén júliusban szavazta meg az Országgyűlés a módosítását, ezzel például egy napra tették az EP- és az önkormányzati választásokat, amivel a Fidesz szerint 9-10 milliárd forintot spórolnak.

Alig két hónappal korábban, májusban módosították tizedszerre az Alaptörvényt, akkor a háborús veszélyhelyzetet írták bele. Orbán ezt azzal magyarázta, hogy a szomszédban háború zajlik, egy olyan háború, „amelynek még senki sem látja a végét”, és ezért szerinte mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség. A veszélyhelyzet rendeleti kormányzásról szól, arra ad felhatalmazást a kormánynak, hogy bizonyos rendeletekkel akár hatályos törvényeket is felülírjon, de a kormány például a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva rendeletben mondta ki, hogy az egy héttel elhalasztott és végül augusztus 27-én megtartott augusztus 20-i tűzijáték megtartásához ingyen használhatók a közterületek.

2021 decemberében módosították kilencedszerre az Alaptörvényt. Akkor újraértelmezték a közpénz fogalmát, és belekerült az a mondat is, hogy az anya nő, az apa férfi. Az akkor még családügyi miniszterként tevékenykedő Novák Katalin ezt úgy indokolta, a koronavírus-járvány miatt kellett módosítani megint az Alaptörvényt.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!