A parlament megszavazta: majdnem a duplájára emelkedik Orbán Viktor fizetése

A parlament hétfőn sürgőséggel megvitatta, kedden pedig 133 igennel, 51 nemmel meg is szavazta azt a 61 oldalas salátatörvényt, amivel „összehangolt védelmi tevékenység” bevezetése mellett Orbán Viktor fizetését is megemelték. Az „egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról” címet viselő törvényjavaslat szerint a kormányfő ezután ugyanúgy bruttó 3,5 millió forintot fog keresni, mint az Országgyűlés elnöke, Kövér László.

Orbán Viktor eddig havi bruttó 1,5 millió forintot kapott miniszterelnöki megbízatása után, és havi bruttó 1,3 millió forintra volt jogosult képviselői alapfizetés jogcímén. Eddigi összesen 2,8 milliós jövedelme így most 4,8 millióra emelkedik. A miniszterelnök egyébként a kormány egyik legrosszabbul kereső tagja volt eddig, mivel a miniszterek többsége kétmillió körül keres, ráadásul a vagyonnyilatkozata szerint semmi megtakarítása sincs.

A többiek fizetéséről is Orbán dönt

A javaslatban Orbáné mellett más kormánytagok fizetéséről is szó van. Az eddigiek szerint a kormány tagjai, az államtitkárok vagy épp a kormánybiztosok fizetését törvény határozta meg úgy, hogy a fizetésük nem haladhatta meg a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

A most megszavazott törvény szerint viszont a fizetésükről ezután maga Orbán Viktor dönt. Eszerint

• a miniszter,
• a miniszterelnök politikai igazgatója,
• az államtitkár,
• a kormánybiztos,
• a miniszterelnöki biztos
• és a miniszterelnöki megbízott

fizetéséről dönt önhatalmúlag a miniszterelnök. A csomagban az is szerepel, hogy „a jövőben nem alkalmazandó a politikai felsővezetőre, a kormánybiztosra és a miniszterelnöki biztosra az illetmény, illetve a díjazás felső határára vonatkozó
rendelkezés, mivel az illetmény és a díjazás mértékét a miniszterelnök határozza meg”.

Diplomata-útlevél a másik Orbánnak

Orbán Viktor a nyáron vette maga mellé politikai igazgatónak Orbán Balázst, aki addig a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára volt.

Orbán Balázs akkor úgy nyilatkozott, a feladata, hogy „politikai, közpolitikai, társadalom- és gazdaságpolitikai, illetve egyéb kérdésekben tanácsaival segítse a miniszterelnök tevékenységét és döntéseinek előkészítését, valamint koordinálja a miniszterelnöki főtanácsadók munkáját”.

A most megszavazott törvény szerint ehhez most paripát is kap: egy diplomata-útlevelet. Ezzel például vízummentesen beutazhat a vízumköteles országokba, jogosult diplomatarendszámra, és megússza a vámvizsgálatot is.

Az új varázsfogalom: összehangolt védelmi tevékenység

A fizetések változtatását csak belecsomagolták a salátatörvénybe. A jogszabály nagyobb részének alfája és ómegája az, hogy november elsejétől bevezetik a válságkezelési és különleges jogrendi intézkedésekhez szükséges „összehangolt védelmi tevékenységet”. Ehhez egy sor törvényhez hozzányúltak, amiket itt-ott módosítgattak. Ennek az indoklás szerint az a célja, hogy „súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele biztosított legyen”, és „amely széles körben biztosít békeidejű válságkezelési lehetőségeket”.

Ebben az összehangolt védelmi tevékenységi időszakban is megmarad a kormánynak a rendkívüli jogrendes felhatalmazása, a magyarázat szerint azért, mert ez „fokozza Magyarország ellenállóképességét a váratlan válsághelyzetben”.

A kormány az összehangolt védelmi tevékenységre hivatkozva módosítgatott is pár törvényt. Szerintük például az egészségügyi válsághelyzet is egy ilyen védelmi tevékenység, ezért aztán ebben is marad az opció, hogy az egészségügyi dolgozókat kirendelhetik. Erről most már nemcsak egészségügyi államigazgatási szerv vagy az operatív törzs dönthet, hanem „a kormány által rendeletben kijelölt más szervezet” is. Azt viszont nem részletezték a javaslatban, hogy itt pontosan kire gondolnak.

A törvényben azt is írják, hogy ha elrendelik az összehangolt védelmi tevékenységet, akkor az ország erőforrásait a védelemre és a biztonság megtartására kell fordítani. Ezért a törvény szerint fontos módosítani a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt is, mert „az állami alapadatokhoz való korlátozások nélküli hozzáférés egyértelmű követelménnyé válik a meghatározott szervek számára”.

De a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honvédtiszti hallgatóinak is megszabták, hogy az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésekor és különleges jogrendben kötelesek katonai feladat ellátására. Bár a törvény azt is jelzi, hogy ez egy technikai módosítás, mert eddig az úgynevezett megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot kifejezések voltak a szövegben.

Az összehangolt védelmi tevékenység egyik katonai indokú alesete lesz a honvédelmi válsághelyzet, amit egy spektrumon behelyeztek a békeidőszak és a hadiállapot közé. Ebben a honvédelmi válsághelyzetben súlyosabb szankciókkal sújthatják azt, aki megtagadja a katonai szolgálatot: a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Azt is szükségesnek tartották megfogalmazni a Btk.-ban, hogy mi is az a „külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében”.

Az összehangolt védelmi tevékenységtől függetlenül arról is döntöttek, hogy azokon az ingatlanokon, amiket a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa annak idején már ingyen megkapott (VIII. kerület, Múzeum utca 11., Ötpacsirta utca 3.), az állam közpénzből csinál beruházást: ez lesz az Exarchátus Dialógus Központ, Lelkiségi, Kulturális és Tudományos Akadémiája, ami ingyenesen az exarchátus kezébe kerül majd.