Az elmúlt fél évben sem lett megtakarítása Orbánnak
2022. június 2. – 00:01
A kormányfő felcsúti háza és XII. kerületi lakása változatlanul megvan, utóbbinak továbbra is csak felerészben ő a tulajdonosa – derült ki a legfrissebb vagyonnyilatkozatából.
Autója, hajója, repülője és egyebe továbbra sincs a miniszterelnöknek, mint ahogy egyetlen céghez sincs köze. A miniszterelnöki és képviselői tiszteletdíján kívül más juttatást vagy ajándékot idén sem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában.
Orbán Viktor legutolsó vagyonnyilatkozatát idén január utolsó napján tette közzé. A 2021-es évről számot adó vagyonnyilatkozatából akkor kiderült, nincs több tartozása, kifizették a feleségével a 2002-ben felvett 20 millió forintos jelzáloghitelt. Ezen túl egy forint megtakarítása sem volt.
Ez most is változatlanul így van.
Tavaly egyébként Orbán még arról vallott, hogy ugyan pénze továbbra sem volt, de 2020-ban a lakáshiteléből 1,2 millió forintot már abban az évben is törlesztett. Megelőző évben fordult elő először olyan, hogy egy forintot se írt be a miniszterelnök a vagyonnyilatkozatába – itt a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó megtakarításokat kell feltüntetni.
Pedig 2018-at még 1,39 millió forinttal zárta Orbán, 2017 végén pedig 993 ezer forint volt a bankszámláján. Orbán vagyoni helyzetét 2020 annyiban is befolyásolta, hogy akkor Róza lánya elköltözött a szülői házból, már csak Flóra nevű lánya lakik vele és feleségével egy háztartásban, ő 2021-ben is velük élt a mostani nyilatkozat szerint.
Izgalmasnak tűnhet a közpénzből fizetést kapó, és hivatalosan főként ebből élő közjogi tisztségviselők, kormánytagok, vagy éppen a megválasztott parlamenti képviselők vagyoni helyzetét követni, a jelenlegi magyar vagyonnyilatkozati rendszer lényegében értelmetlen, hiszen a képviselők/kormányzati szereplők azt vallanak be, amit akarnak. Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek évek óta hiába hívják fel minden egyes alkalommal a figyelmet arra: a vagyonnyilatkozatok jelenlegi rendszere nem képes biztosítani a közhatalmat gyakorlók vagyonosodásának az átláthatóságát, hiszen a képviselők bármikor átírhatják vagyonukat rokonaik nevére, és ezt bizony a nyilvánosság, azaz a hivatalos fizetést adó magyar társadalom nem tudja ellenőrizni. A rokonok vagyonnyilatkozatához ugyanis kizárólag a Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek bele, és ők is csak egy esteleges, képviselő ellen folyó vagyonnyilatkozati eljárás során. Ilyen eljárást elvileg bárki kezdeményezhet – a gyakorlatban viszont kizárólag a gondolatolvasók, hiszen egy titkos vagyonnyilatkozatban kell megjelölni ehhez a kifogásolt sorokat.
De korántsem ez az egyetlen probléma a rendszerrel, hiszen a valós, érdemi ellenőrzés kijátszását kifejezetten segíti, hogy nem kell azonosító adatokat – helyrajzi számot, ingatlan címét, hitel esetén a hitelfelvétel idejét, pontos összegét – megadniuk a honatyáknak. Szintén nem kell nyilatkozni a különböző társadalmi szervezeteknél vagy testületeknél betöltött tagságról. Márpedig ez összeférhetetlenséget eredményezhet a törvényhozási munka során, és noha létezik ilyen különnyilatkozat is, az nem nyilvános, így ellenőrizhetetlen. De mindez eltörpülhet emellett is, hogy a vagyonnyilatkozatok hibás, nem megfelelő kitöltését lényegében lehetetlen büntetni a jelenlegi szabályok szerint. A Mentelmi Bizottságnak ugyanis nincsen lehetősége átfogó vizsgálatot lefolytatni a képviselők vagyonosodásával kapcsolatban.
Összességében tehát a vagyonnyilatkozatok nem minden esetben, a hozzátartozói nyilatkozatok pedig egyáltalán nem nyilvánosak, míg a vagyonnyilatkozatok tartalmának az ellenőrzése puszta formalitás, és a nyilatkozatot szándékosan valótlanul, hamisan kitöltőket sem fenyegeti elrettentő erejű szankció.
