Megszavazták a parlamentben a gyermekvédelminek nevezett népszavazást

2021. november 30. – 13:20

Másolás

Vágólapra másolva

Az Országgyűlés kedden elrendelte a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást, írja az MTI. Az erről szóló határozat szavazásán a kormánypárti képviselők mellett csak néhány független képviselő vett részt, az ellenzéki frakciók nem voksoltak.

Az országgyűlési határozat négy kérdést tartalmaz. Ezek a következők:

  • „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”
  • „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”
  • „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”
  • „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”

A határozat tartalmazza, hogy az országos népszavazás lebonyolításának költsége 12,6 milliárd forint – függetlenül a kérdések számától, ha azokról egy napon szavaznak –, ha azonban az országgyűlési választással egyszerre tartanak népszavazást, akkor a költségeket a népszavazás 5,5 milliárd forinttal növeli.

Ungár: egy hosszú, hónapokon át tartó buzizó kampány lesz

Ungár Péter, az LMP a Parlament épülete előtt tartott összellenzéki sajtótájékoztatón elmondta, hogy a gyermekvédelminek nevezett népszavazást egy gyűlöletkeltő népszavazásnak tartják az ellenzéki pártok, ezért nem is vettek részt az erről szóló parlamenti szavazáson. A felvetett népszavazási kérdések ugyanis részben fiktívek, de ami érint pár embert, az sem tartozik Magyarország legfontosabb problémái közé, közölte.

„Ez egy hosszú, hónapokon át tartó buzizó kampány lesz”

– jelentette ki Ungár, hozzátéve: azt üzeni a kormánynak egy skót mondás nyomán: aki üvegházban lakik, ne dobáljon féltéglákat.

Szél Bernadett független képviselő szerint az, amit a kormánypártok gyermekvédelmi népszavazásként művel, az a politikai pedofília minősített esete: gyermekeket használnak fel politikai célokra, és ez elfogadhatatlan. Közölte: több mint 20 ezer gyermek állami gondozott él Magyarországon napi 684 forintos normatívából, a gondozók pedig a nemzetgazdaság legrosszabbul fizetett munkavállalói. Rossz helyzetben vannak a nevelőszülők is, követeléseikkel nem foglalkozott senki a kormányban.

Szél szerint ha a gyermekvédelemmel akart volna foglalkozni a Fidesz, ezzel kellett volna törődnie. Végül leszögezte: a kormány most elkölt 6 milliárd forintot a népszavazásra, de jobban tenné, he ezt a pénzt odaadná inkább azoknak a gyermekeknek, akik rászorulnak.

Mint arról beszámoltunk, november 9-én a parlament arról döntött, hogy márpedig lehet egy napon tartani a népszavazást és az országgyűlési választásokat. Az Országgyűlés a kormánypárti többség támogatásával, 134-49 arányban szavazta meg a volt jobbikos, jelenleg független parlamenti képviselő, Volner János törvénymódosító javaslatát, ami lehetővé tette, hogy a két szavazást egy napon, egyszerre bonyolítsák le.

Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke expozét tart az országos népszavazás elrendeléséről szóló előterjesztés vitájában – Fotó: Kovács Tamás / MTI
Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke expozét tart az országos népszavazás elrendeléséről szóló előterjesztés vitájában – Fotó: Kovács Tamás / MTI

Ennek jelentőségét a szakértők abban látják, hogy így a Fidesz összehangolhatja az országgyűlési választási kampányt a Pegasus-botrány kirobbanására gyorsan bedobott, inkább genderügyi politikai állásfoglalásokat, mint valódi kérdéseket tartalmazó, úgynevezett gyermekvédelmi népszavazással.

Orbán Viktor július 21-én, néhány nappal a Pegasus-botrány kirobbanása után egy Facebook-videóban jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez öt kérdésben. Az ötödik kérdés, ami arról szólt volna, hogy támogatják-e, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek nemátalakító kezelések, végül lemaradt, mert az emberi méltóság védelmére hivatkozva a Kúria elkaszálta. A kormány ugyan az Alkotmánybírósághoz fordult, de végül nem vártak a döntésre.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!