Megpróbáltuk megfejteni, mi az értelme az Orbán által bejelentett gyereknépszavazás kérdéseinek

2021. július 22. – 18:27

frissítve

Megpróbáltuk megfejteni, mi az értelme az Orbán által bejelentett gyereknépszavazás kérdéseinek
Orbán Viktor a népszavazás bejelentésekor – Forrás: Orbán Viktor / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Ha egy átlagos érdeklődésű állampolgár átfutja a kormány tervezett gyereknépszavazásának kérdéseit, némelyiken valószínűleg pártszimpátiától függetlenül meglepődik, hogy tényleg van ilyen egyáltalán Magyarországon? A következő cikkben annak próbáltunk utánajárni, hogy mennyire valós helyzetekről kell voksolnia igennel vagy nemmel az embereknek a referendumon.

Rögtön az összefoglaló elején egy szpojlererejű megállapítást kell idéznünk Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatójáról, ami kontextusba helyezi az egész népszavazási kezdeményezést:

„Minden, amire szerintünk nemet kell mondani, az a bizottságnak a kísérlete arra, hogy a hatályos magyar törvényt módosítsa.”

Ebből arra lehet következtetni, hogy maga a kormány sem állítja ezek szerint, hogy most lennének Magyarországon gyerekeknek nemváltó kezelések, népszerűsítés, korlátoknélküliség, hanem az inkább az üzenet, hogy Brüsszel nyomja az országot ebbe az irányba. Tehát a kérdésekben megfogalmazottakkal nem azt mondják, hogy javítani kell az itthoni szörnyű állapotokon, hanem azt, hogy maradjon is minden a régiben. Ahogy a 2016-os bevándorlásellenes népszavazáson is, amikor azt kérdezték: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A kérdések technikailag emlékeztetnek a nemzeti konzultációkon feltettekre, amikor már a kérdésben féligazságok, csúsztatások vagy egyenesen hazugságok vannak megfogalmazva.

És akkor jöjjenek a kérdések.

Az első kérdés

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak?”

Már az első kérdés tartalma meglepheti a legtöbb szülőt, mert az vehető ki belőle, mintha az általános iskolákban jelenleg a szülők háta mögött különböző szexuális irányultságokat bemutató órákat tartanának (valakik).

Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy a kérdésben megnevezett foglalkozástípus előfordulhat ugyan, de tömegesnek nem nevezhető, főleg nem kiskorúak esetében. A gimnáziumhoz konkrétan még nem érkezett olyan kérés, hogy egy szervezet ilyen foglalkozást tartana. Ha érkezne, nincs rá protokoll, hogy lehetne megszervezni, jogszabály sem utal rá, mindenesetre Horváth szerint vannak olyan témák, amik előtt eleve érdemes a szülői munkaközösséggel, diákönkormányzattal egyeztetni.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja szerint jó, ha van az iskolában felvilágosítás, az emberi test például nyolcadikos biológiai tananyag, de számos egyéb kérdés is beletartozhat, mint az iskolai erőszak, vegzálás. Ilyen esetekben nem mindegy, hogy milyen felkészültségű ember segít. A szexuális irányultság miatti problémák az iskolapszichológusi munkakörbe tartozhatnak, de az a konkrét alapszabály, hogy ilyen esetekben mindig az az első, hogy a pszichológus a szülővel beszél.

Mint arról korábban beszámoltunk, Rédai Dorottya húsz éve tart foglalkozásokat iskolákban Melegség és megismerés címmel a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület közös iskolai programjában. Ezek a foglalkozások lehetnek például olyanok, amikről az értelmezés szerint a népszavazási kérdés szól, az elért diákok túlnyomó 14 év feletti fiatalkorú.

Mint Rédai Dorottya elmondta, a foglalkozás nem túl elterjedt, évente 40-50 iskolába jutnak el (osztályfőnöki vagy etikaórán, tolerancia napon), 1000-1500 fiatalkorút elérve. Jelenleg nincs arra előírás, hogy kamaszok esetében kell-e szülői beleegyezés az ilyen foglalkozások megtartásához, de Rédai Dorottya szerint a kérdés pont az ilyen szabályozást vezetheti elő.

Ha ezekhez a foglalkozásokhoz szülő által aláírt papír kell, akkor az Rédai Dorottya szerint technikailag megnehezíti a program megtartását, megbonyolítja a dolgot, mert nem lesz olyan, hogy kivétel nélkül minden szülő hozzájárul. Úgy gondolja, a szabályozás a tanárokkal szemben is bizalmatlanságot fejez ki, a tanár ugyanis el tudja dönteni, hogy egyeztet-e a szülőkkel a foglalkozás előtt (általában ez valamilyen formában meg is történik), vagy sem.

Összegzésképpen el lehet mondani, hogy a népszavazási kérdésben feltételezett foglalkozás nem fordul elő gyakran, de akkor sem 14 év alattiak körében, és a tanárok általában egyeztetnek egyébként is a szülőkkel. Azt, hogy ki mehet be az iskolába előadást tartani, több állami szerv (oktatási államtitkárság, Klebelsberg Központ) és a nemzeti alaptanterv is szabályozza. Azaz meg lehet kérdezni róla az embereket, de fölösleges.

A második kérdés

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”

A második kérdés ügyében maga a miniszterelnökséget vezető miniszter adott választ. Gulyás nem tud magyar példákat arra, hogy az iskolákban a nemváltoztatást népszerűsítették volna. Európában tud olyanról, hogy népszerűsítették az iskolákban nemváltoztató műtéteket. Mivel a kérdés nem arról szól, hogy támogatja-e a megkérdezett, hogy Európában ilyen kezeléseket népszerűsítsenek, Magyarországon – ahol ilyen, a saját bevallása szerint a kérdések összeállításában részt vevő miniszter szerint sincs – értelmetlen feltenni.

A harmadik kérdés

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”

Nem a vitatott új törvény védi meg a gyerekeket attól, hogy rájuk ömöljön a szex a médiából. Az ilyesmi megakadályozásáról lényegében közmegegyezés van, és a törvények is régóta szabályozzák a kérdést. Ahogy azt a Mérték Médiaelemző Műhely is megírta: az Európai Unió irányelvei 1989 óta írják elő, hogy ilyen tartalmakat kiskorúaknak nem lehet korlátozás nélkül bemutatni, ezt az 1996-os és a 2010-es médiatörvény is részletesen szabályozta.

A 2010-ben kihirdetett médiatörvényben például a kezdetek óta benne van ez a két bekezdés:

„Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.”

„Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.”

A Telex kérdésére egyébként a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely is megemlítette ezeket a médiatörvényben szereplő, régóta meglévő korhatáros besorolásokat, de arra hivatkozott a népszavazási kérdés létjogosultságát alátámasztandó, hogy a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás szerintük létező magyar jogszabályokat támad meg.

A negyedik kérdés

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?”

Ez is egy okafogyott kérdés, hiszen Magyarországon nem érhetők el kiskorúak számára „nemátalakító” kezelések. (Az érintettek a nemi helyreállító vagy nemi megerősítő kezelés kifejezéseket tartják korrekt megnevezésnek.)

Sőt, 18 év felett sem beszélhetünk korlátlan hozzáférésről. „A Transvanilla Egyesület évek óta kéri az érintett állami szerveket, hogy gondoskodjanak a 18 éven felüliek számára elérhető transz specifikus egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos országos szintű szakmai irányelvek elkészültéről. A nemi megerősítő kezelések elérése 18 éven felüliek esetében is korlátozott az állami ellátórendszeren belül. A helyzet folyamatosan romlik” – írta a Telex kérdésére a Transvanilla Egyesület elnöke, Hidasi Barnabás.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy 2016-os jelentésében foglalkozott részletesen a témával, miután több panaszbeadvány is befutott hozzá. Két egyedi panaszügyben 17 éves fiatalok keresték meg az ombudsmant, miután szakorvosi vélemények egyértelműen azt állapították meg az esetükben, hogy a nemi átalakító műtétnek nincsen orvosszakmai szempontból ellenjavallata, de az Emmi Egészségpolitikai Főosztálya ennek ellenére nem járult hozzá a nem- és névváltoztatásukhoz, és a szakvéleményük alapján a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elutasította a kérelmeiket. (A fiatalok egyébként első lépésként csupán a nevük megváltoztatásához való hozzájárulást szerették volna megszerezni, a műtéti beavatkozásokat maguk is csak 18 éves koruk után tervezték megkezdeni.)

Az ombudsman idézte a jelentésében az Emmi döntését: „A sebészi beavatkozás visszafordíthatatlan változásokat hoz létre, ami a kiskorú testi fejlődését hátrányosan befolyásolja, emiatt 18 éves kor előtt az nem végezhető el, 18 éves kor után is csak megfelelő kritériumokkal, több szakorvosból álló, multidiszciplináris team véleménye alapján. Nemzetközi ajánlások figyelembevételével a hormonterápia alkalmazása, annak orvosi és szociális kockázatai miatt csak – legalább – 18 éves kor felett javasolható.”

Az ombudsman felvette a kapcsolatot az egészségügyi államtitkárral, és végül levonta a következtetést. „Az államtitkár kiemelte, hogy a kiskorú kérelmezők ügyeiben született elutasító döntések indoka, hogy bár jogszabály alanyi feltételrendszert nem állapít meg, polgári jogi és egészségügyi jogi szempontokat mérlegelve elmondható, hogy korlátozottan cselekvőképes kiskorú személyek esetében egy adott beavatkozás szakmai előnyeit és hátrányait, valamint a testi fejlődésre, illetve egészségre gyakorolt hatásokat fokozottan, a beavatkozás visszafordíthatatlanságát is figyelembe véve kell mérlegelni.

Az államtitkári válasz értelmében az önrendelkezési jog gyakorlása egy kiskorú esetében orvosilag indokolt feltételeknek való megfeleléstől is függ, így erre vonatkozóan külön jogi szabályok megalkotása lenne szükséges. A panaszbeadványok, illetve a beérkezett válaszok alapján egyaránt megállapítható, hogy a gyakorlat által kimunkált eljárásrend kivételt, illetve valódi mérlegelést nélkülözve, automatikusan elutasító döntést alkalmaz a kiskorú kérelmezők esetén.”

Az ötödik kérdés

„Támogatja-e Ön, hogy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”

Ez a kérdés főleg azért hozhatja nehéz helyzetbe a gondolkodó népszavazót, mert az inkriminált médiatartalom lehet objektív-ismeretterjesztő, sőt a nemváltást érintően negatív-elítélő jellegű is. A fogalomra rákeresve az internet nem csak a civil szervezetek tájékoztató tartalmait dobta fel, hanem például Wikipédia-szócikket vagy csak kifejezetten a nemváltoztatással járó jogi bonyodalmakkal foglalkozó posztot, vagy éppen a kormányközeli Magyar Nemzetben, a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatójának megengedőnek éppen nem nevezhető publicisztikáját.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!