A parlament döntött: egy időben tarthatják meg a parlamenti választást és a kormány által kiírt népszavazást

2021. november 9. – 14:24

frissítve

A parlament döntött: egy időben tarthatják meg a parlamenti választást és a kormány által kiírt népszavazást
A szavazatszámláló bizottság elnöke lezár egy műanyag urnát a VII. kerületi Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskolában kialakított 15. szavazókörben a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A kormánypárti többség támogatásával, 134-49 arányban megszavazta az Országgyűlés a volt jobbikos, jelenleg független parlamenti képviselő, Volner János választási eljárási törvényhez és a népszavazásokról szóló törvényhez benyújtott törvénymódosító javaslatát. A párbeszédes Szabó Tímea hasonló tartalmú – egyhangúlag elfogadott – tervezetéhez kapcsolódó módosítás értelmében ezentúl egy napon is lehet népszavazást, illetve országgyűlési, önkormányzati vagy EP-választást tartani.

A saját magáról elnevezett egyszemélyes párt képviselője októberben nyújtotta be módosító javaslatát (amit itt olvashat pdf-formátumban), mely a költségcsökkentés jegyében kezdeményezte a választási törvény voksolások tömbösítését tiltó pontjának eltörlését. Hasonló tartalmú módosító javaslatot (szintén pdf) nyújtott be szeptemberben Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője is, mely a népszavazásokról szóló törvényből törli azt a passzust, miszerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra. Az előzetes várakozásokat igazolva a parlament egyhangúan elfogadta az ellenzéki képviselő indítványát.

Volner javaslatának jelentősége a további részletekben rejlik. Az általa beterjesztett módosítók ugyanis előírják, hogy

  • nem lehet aláírásokat gyűjteni a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül közforgalom előtt nyitott, de magánterületen;
  • míg eddig egy szavazólapon csak egy népszavazási kérdés szerepelhetett, mostantól egy népszavazási kezdeményezőtől az összes kérdés felkerülhet egy lapra (a szavazatok érvényességét azonban továbbra is kérdésenként kell vizsgálni);
  • az egyszerre tartott választás-népszavazásokkal (melyeket a szöveg „közös eljárás”-nak nevez) kapcsolatos kifogások esetében 5-ről 3 napra csökken a jogorvoslat benyújtására szolgáló idő;
  • ugyanígy az alkotmányjogi panasz benyújtására és az Alkotmánybíróság döntéseire rendelkezésre álló határidő is 5 napról 3 napra csökken;
  • jogorvoslati kérelem esetén az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nemcsak az egyéni választókerületi kérdésekben fog dönteni, hanem „minden olyan jogsértés miatti kifogásról, amely csak az egyéni választókerület területén fejti ki hatását”.

A módosító indítvány jelentőségét szakértők abban látják, hogy segítségével a Fidesz összehangolhatja az országgyűlési választási kampányt a Pegasus-botrány kirobbanására gyorsan bedobott, inkább genderügyi politikai állásfoglalásokat, mint valódi kérdéseket tartalmazó „gyereknépszavazással”. Az aláírásgyűjtés feltételeinek szigorítása ráadásul akadályt gördíthet a Karácsony Gergely kormánnyal párhuzamosan benyújtott népszavazási kérdéseit támogató aláírások megszerzésének útjába. A főpolgármester öt kérdéséből kettő ment át a Nemzeti Választási Bizottságon, azonban az álláskeresési járadék folyósításának 270 napban való maximalizálásáról, illetve a Budapestre tervezett, kínai hitelből, kínai kivitelezővel felépíttetett Fudan Egyetemre fordított magyar költségvetési támogatás megvonásáról szóló kérdések szentesítése újabb nehézségekbe ütközött.

Szeptemberben mindkét népszavazási kérdést megtámadták a Kúrián – a Fudanról szóló kérdést mások mellett a Volner Párt is, melynek névadója azzal érvelt, hogy a Fudan Egyetem magyarországi campusával csak nyerhet az ország, és egyébként is, népszavazást nem lehet kiírni nemzetközi kötelezettségeket érintő kérdésekről. A bírósági eljárás akár három hónappal is eltolhatja az aláírásgyűjtés megkezdésének időpontját – Karácsonynak és támogatóinak a 200 ezer aláírás összegyűjtéséhez 120 nap áll rendelkezésére.

Volner, a kormánytöbbség külső tagja

Volner János a NER jellegzetes karrierpolitikusa. Ahogy az a róla írt részletes portrécikkünkből kiderül, az egykori rendőr, bútorkereskedő és Magyar Gárda-százados a 2018-as választások után lépett ki a Jobbikból, és a Mi Hazánk Mozgalomnál tett rövid kitérő után alapította meg egyszemélyes pártját, a Volner Pártot, mely elvileg a kormány és a baloldali ellenzék között egy harmadik utat kíván képviselni, gyakorlatilag azonban megszólalásaiban rendre a kormány üzeneteinek „független” visszhangjaként kap megszólalási lehetőséget a kormánymédiában – mely korábban még lesifotósokat állított rá, hogy így leplezze le, ahogy házas ember létére egy nővel hetyegett egy bokorban.

Volner rendszeresen a kormány üzeneteit visszhangozza, több kulcskérdésben is a kormánytöbbséggel együtt szavazott – áprilisban többek között az ő külsős támogatásával lett meg a kétharmados többség az ezermilliárdnyi közvagyon alapítványokba szervezéséhez.

És nem a mostani eset az első, hogy Volnert törvényhozási strómanként alkalmazza a kormány. Tavaly novemberben ő volt az, aki kezdeményezte a választási törvény módosítását, amit azután a kormánytöbbség el is fogadott, így azután tovább szigorították az országos listaállítás feltételeit (lényegében ez volt a végső érv, ami egységbe kényszerítette az ellenzéket).

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!