Így lett meg a nem létező kétharmad a közvagyon kiszervezéséhez

2021. április 27. – 19:41

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Két ellenzéki padsorban ülő képviselő – Fülöp Erik ex-Mi Hazánk és Volner János ex-Jobbik –, valamint a német nemzetiségi képviselő, Ritter Imre segítségével tudta kedden megszavazni a Fidesz–KDNP-frakció azokat a törvényjavaslatokat, amelyek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek. Ők kellettek ugyanis ahhoz, hogy meglegyen a javaslat elfogadásához szükséges kétharmados arány.

Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán kommentálta a történteket: Nagyon sokan kérdezték, hogy lett meg ma a Fidesznek a kétharmad a mai romboló szavazásokon úgy, hogy képviselőtársunk, Bányai Gábor súlyos lefolyású koronavírussal küzd, és nem tudott a Fidesszel szavazni, írta. Ezért átnézték a szavazásokat, vajon az ellenzékből ki szavaz kormánypárti módon: Fülöp Erik ex-Mi Hazánk és Volner János ex-Jobbik volt, az ellenzéki padsorokból. Hozzátette:

„Ez a politikának egy olyan bugyra, aminél sötétebb kevés van, arról fogalmam sincs, hogy intézik ezt az urak, de az én világomban legyen mindenki ott, ahova tartozik, úgyhogy tényleg, ezek után fogják magukat és üljenek át a Fideszbe!”

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szintén a Facebookon fakadt ki a három képviselőre:

„Ők papíron ugyan független képviselők, de nélkülük a mai szavazáson sem lett volna meg a Fidesz kétharmados többsége. Ma nekik köszönheti pl. Lázár János, hogy megkapta örökös hűbérbirtokul a mezőhegyesi ménest, és nekik köszönhetjük, hogy a Fidesz kiszervezte saját embereinek az egyetemeket vagy egyszerűen egy magánalapítványba lopta az állami Mol-részvényeket.”

– írta.

A Csubakka-védelem

Volner János, a Volner Párt névadója és egyben főkorifeusa a közösségi oldalán közzétett videóban próbálja megmagyarázni, miért is szavazott arra, hogy a kormány közalapítványba szervezze ki az állami vagyont: azért, mert a pártok (Volner által hangsúlyozottan az ellenzéki pártok) is pártalapítványokba gyűjtik a pénzt, ami ugyanúgy közpénznek számít.

Volner – akiről hosszabb portrét is írtunk – beszédében leszögezi, hogy az nem jó, ha a pénz pártalapítványba megy, mert nem számolnak el vele a pártok, és kikerülik a közbeszerzéseket, majd felszólítja az ellenzéki pártokat, hogy ezt ne csinálják több százmilliós közpénzekkel – unortodox logikai úton ezzel magyarázva a húzását, amivel lehetővé tette, hogy a kormány ugyanezt csinálja több ezermilliárdos közvagyonnal.

Mint arról beszámoltunk, a parlament fideszes többsége kedden kétharmaddal megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.

A javaslat szövegében a jogalkotó nem is rejtette véka alá, hogy a cél az alapítványok mindenkori kormánytól való függetlenségének biztosítása, amit egy évvel a 2022-es választások előtt nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán Viktor arra készül, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén is megőrizhessen fontos pozíciókat.

Felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól. Annyi már biztos, hogy több száz értékes ingatlanról van szó, az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!