Sok intézményről és sok tízmilliárdnyi közvagyonról intézik most el, hogy egy új kormány ne tudjon hozzájuk nyúlni

2021. április 01. – 18:18

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A húsvéti hosszú hétvége előtti utolsó munkanap varázsszava a „közérdekű vagyonkezelő alapítvány” volt, sorra jöttek ugyanis a hírek azokról az alapítványokról, amelyeknek kuratóriuma olyan vagyonnal gazdagodhatnak hamarosan, amely korábban az államé volt. Összeszedtük ezeket a tucatnyi új egyetemi alapítványtól kezdve a Mol-Új Európa Alapítványon keresztül a Demeter Szilárdék alá kiszervezett vagyonig.

Az úgynevezett „közérdekű vagyonkezelő alapítványok” létrehozásáról, működéséről, közfeladatairól és megszüntetéséről az alaptörvény legújabb módosítása szerint csak kétharmados parlamenti többséggel lehet rendelkezni. A kormány ezt novemberben azzal indokolta, hogy az alapítványok „mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősíti”, ha csak kétharmados többséggel lehet belenyúlni a működésükbe.

Mivel azonban a Fidesz–KDNP kétharmados többséggel kormányoz, egyelőre könnyedén rendelkezhet a kormány ilyen alapítványokról. Az az állami vagyon pedig, amit odaadnak az alapítványoknak, többé nem klasszikus közpénz, azzal a továbbiakban a – mostani kormány által kinevezett – kurátorok gazdálkodnak, ráadásul egy törvénytervezet szerint a vagyonkezelő alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége csak kétharmaddal lesz módosítható, a kuratóriumok megkapják az alapítói jogokat, és e rendelkezés visszavonhatóságát a törvény megtiltja, írja a 444.

Tucatnyi új egyetemi alapítványt hoznak létre

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter szerda éjjel nyújtott be törvényjavaslatokat arról a 12 egyetemről, amelyek az egyetemi modellváltás második hullámában váltanak fenntartót. Arról, hogy a törvényjavaslat mely intézményekről szól, itt írtunk részletesen >>>

A modellváltás első hullámáról januárban írtunk, amikor behívták az Innovációs és Technológiai Minisztériumba (ITM) a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek rektorait, és Palkovics László ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet: saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból. Az intézményeknek csak pár napjuk volt rá, hogy a kormányzati ütemterv szerint önként kérjék a modellváltást, pedig az alapítványosítás meghatározza a hazai felsőoktatás következő évtizedeit.

Hogy miről is szól az egyetemi modellváltás, mik az elméleti előnyei és kockázatai, arról ebben a cikkünkben írtunk, a konkrét forintosítható gyakorlati előnyökről pedig ez a cikkünk szólt. A kormány elképzeléseiről Stumpf István, az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos beszélt lapunknak adott interjújában.

Az állam a maradék Mol-részvényeit is egy vagyonkezelő alapítványnak adja át

Az egyetemi alapítványokról szóló törvényjavaslatok mellett volt egy, a Mol-Új Európa Alapítványról szóló előterjesztés is. Eszerint a Mol Nyrt. és a magyar állam azzal a céllal hozza létre a Mol-Új Európa közérdekű vagyonkezelő alapítványt, hogy a sportot, a kultúrát, az egészségügyet és a környezetvédelmet támogassa. Annak, hogy a Mol és az állam részvényeket ad az alapítványnak, a Mol-részvényesekre, a jövő kormányzataira és az adófizetőkre nézve is vannak következményei, ahogy erről részletesen beszámoltunk ebben a cikkünkben >>>

Ez mindenesetre azt is jelenti, hogy a 2011-ben az IMF-hitelből 1,88 milliárd euróért megvásárolt Mol-részvényeket az állam olyan magánalapítványoknak osztotta szét, amelyek kikerültek az adófizetői kontroll alól. Eddig kettőnek adott, most pedig a maradékot a harmadiknak. Így most

  • a Corvinust üzemeltető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnál van 10 százalék, vagyis 81 942 946 részvény,
  • az MCC-t működtető Tihanyi Alapítványnál van 10 százalék, vagyis 81 942 946 részvény,
  • és majd a Mol-Új Európa Alapítványnál lesz 10,48 százalék, 85 955 992 részvény (ennek ugye csak a fele érkezett az államtól).

Ingatlanvagyont szerveznek ki Demeter Szilárdékhoz

Szintén szerda éjjeli az a törvényjavaslat, amely a Zichy-kastély és a Hajógyári-sziget déli része mellett, a Bem rakparti Andrássy-palotát, az alkotóházakat és művésztelepeket birtokló Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t és egy kétmilliárdos, újságíróképzésre szakosodott állami céget is Demeter kezébe adna.

Ez az összesen több tízmilliárdos ingatlanvagyon szintén nem egy állami intézményhez kerülne, hanem a létrehozandó Magyar Kultúráért Alapítványhoz, ami – a már a kiszervezett egyetemekhez hasonlóan – egy kuratórium által vezetett közérdekű vagyonkezelő alapítvány lesz, ahogy erről itt is beszámoltunk már >>>

Korábban a Telexen írtunk arról is, hogy az egykori Vizoviczki-birodalom helyén hozna létre Demeter egy popkulturális központot, és 23 milliárd forintot költene könnyűzenei programokra.

A fentieken kívül további három közérdekű vagyonkezelő alapítványról benyújtottak törvényjavaslatot, ezek alapján:

  • a Hauszmann Alapítvány Hauszmann Alajos életművének gondozása mellett Hauszmann Emlékházat és „a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, kutatási és dokumentációs tudásközpontját és élményházát” is létrehozza,
  • a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány mező- és erdőgazdasági földeket kezel majd, és agrárképzéssel fog foglalkozni, ide kerülne a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vagyona is,
  • a Makovecz Campus Alapítvány pedig annak a piliscsabai campusnak az épületeit kezeli majd, ahonnan nemrég költözött el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.