Sok intézményről és sok tízmilliárdnyi közvagyonról intézik most el, hogy egy új kormány ne tudjon hozzájuk nyúlni

Az úgynevezett „közérdekű vagyonkezelő alapítványok” létrehozásáról, működéséről, közfeladatairól és megszüntetéséről az alaptörvény legújabb módosítása szerint csak kétharmados parlamenti többséggel lehet rendelkezni. A kormány ezt novemberben azzal indokolta, hogy az alapítványok „mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősíti”, ha csak kétharmados többséggel lehet belenyúlni a működésükbe.

Mivel azonban a Fidesz–KDNP kétharmados többséggel kormányoz, egyelőre könnyedén rendelkezhet a kormány ilyen alapítványokról. Az az állami vagyon pedig, amit odaadnak az alapítványoknak, többé nem klasszikus közpénz, azzal a továbbiakban a – mostani kormány által kinevezett – kurátorok gazdálkodnak, ráadásul egy törvénytervezet szerint a vagyonkezelő alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége csak kétharmaddal lesz módosítható, a kuratóriumok megkapják az alapítói jogokat, és e rendelkezés visszavonhatóságát a törvény megtiltja, írja a 444.

Tucatnyi új egyetemi alapítványt hoznak létre

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter szerda éjjel nyújtott be törvényjavaslatokat arról a 12 egyetemről, amelyek az egyetemi modellváltás második hullámában váltanak fenntartót. Arról, hogy a törvényjavaslat mely intézményekről szól, itt írtunk részletesen >>>

A modellváltás első hullámáról januárban írtunk, amikor behívták az Innovációs és Technológiai Minisztériumba (ITM) a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek rektorait, és Palkovics László ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet: saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból. Az intézményeknek csak pár napjuk volt rá, hogy a kormányzati ütemterv szerint önként kérjék a modellváltást, pedig az alapítványosítás meghatározza a hazai felsőoktatás következő évtizedeit.

Hogy miről is szól az egyetemi modellváltás, mik az elméleti előnyei és kockázatai, arról ebben a cikkünkben írtunk, a konkrét forintosítható gyakorlati előnyökről pedig ez a cikkünk szólt. A kormány elképzeléseiről Stumpf István, az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos beszélt lapunknak adott interjújában.

Az állam a maradék Mol-részvényeit is egy vagyonkezelő alapítványnak adja át

Az egyetemi alapítványokról szóló törvényjavaslatok mellett volt egy, a Mol-Új Európa Alapítványról szóló előterjesztés is. Eszerint a Mol Nyrt. és a magyar állam azzal a céllal hozza létre a Mol-Új Európa közérdekű vagyonkezelő alapítványt, hogy a sportot, a kultúrát, az egészségügyet és a környezetvédelmet támogassa. Annak, hogy a Mol és az állam részvényeket ad az alapítványnak, a Mol-részvényesekre, a jövő kormányzataira és az adófizetőkre nézve is vannak következményei, ahogy erről részletesen beszámoltunk ebben a cikkünkben >>>

Ez mindenesetre azt is jelenti, hogy a 2011-ben az IMF-hitelből 1,88 milliárd euróért megvásárolt Mol-részvényeket az állam olyan magánalapítványoknak osztotta szét, amelyek kikerültek az adófizetői kontroll alól. Eddig kettőnek adott, most pedig a maradékot a harmadiknak. Így most

• a Corvinust üzemeltető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnál van 10 százalék, vagyis 81 942 946 részvény,
• az MCC-t működtető Tihanyi Alapítványnál van 10 százalék, vagyis 81 942 946 részvény,
• és majd a Mol-Új Európa Alapítványnál lesz 10,48 százalék, 85 955 992 részvény (ennek ugye csak a fele érkezett az államtól).

Ingatlanvagyont szerveznek ki Demeter Szilárdékhoz

Szintén szerda éjjeli az a törvényjavaslat, amely a Zichy-kastély és a Hajógyári-sziget déli része mellett, a Bem rakparti Andrássy-palotát, az alkotóházakat és művésztelepeket birtokló Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t és egy kétmilliárdos, újságíróképzésre szakosodott állami céget is Demeter kezébe adna.

Ez az összesen több tízmilliárdos ingatlanvagyon szintén nem egy állami intézményhez kerülne, hanem a létrehozandó Magyar Kultúráért Alapítványhoz, ami – a már a kiszervezett egyetemekhez hasonlóan – egy kuratórium által vezetett közérdekű vagyonkezelő alapítvány lesz, ahogy erről itt is beszámoltunk már >>>

Korábban a Telexen írtunk arról is, hogy az egykori Vizoviczki-birodalom helyén hozna létre Demeter egy popkulturális központot, és 23 milliárd forintot költene könnyűzenei programokra.

A fentieken kívül további három közérdekű vagyonkezelő alapítványról benyújtottak törvényjavaslatot, ezek alapján:

• a Hauszmann Alapítvány Hauszmann Alajos életművének gondozása mellett Hauszmann Emlékházat és „a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, kutatási és dokumentációs tudásközpontját és élményházát” is létrehozza,
• a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány mező- és erdőgazdasági földeket kezel majd, és agrárképzéssel fog foglalkozni, ide kerülne a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vagyona is,
• a Makovecz Campus Alapítvány pedig annak a piliscsabai campusnak az épületeit kezeli majd, ahonnan nemrég költözött el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.