Az egyetemi modellváltás második hullámában 12 felsőoktatási intézmény vált fenntartót: erről nyújtott be törvényjavaslatokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter szerda éjjel.
A törvényjavaslatok a következő egyetemekről szólnak:
- a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról;
- a Nyíregyházi Egyetemért Alapítványról, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról;
- a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról;
- a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról;
- a Testnevelési Egyetemért Alapítványról, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Testnevelési Egyetem részére történő vagyonjuttatásról;
- az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról;
- a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról;
- a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról;
- a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról;
- a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról;
- a Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról;
- az Eszterházy Károly Egyetem fenntartói jogának az Egri Főegyházmegye részére történő átadásáról és az ehhez kapcsolódó vagyonjuttatásról.
A modellváltás első hullámáról januárban írtunk, amikor behívták az Innovációs és Technológiai Minisztériumba (ITM) a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek rektorait, és Palkovics László ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet: saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból. Az intézményeknek csak pár napjuk volt rá, hogy a kormányzati ütemterv szerint önként kérjék a modellváltást, pedig az alapítványosítás meghatározza a hazai felsőoktatás következő évtizedeit.
A felülről vezényelt modellváltás elleni tiltakozásról szólt az SZFE diákjainak 101 napos harca is. Mint írtuk, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói augusztus 31-én azután foglalták el az egyetem épületeit, hogy egy kormánydöntéssel az intézmény fölé rakott alapítvány új kuratóriuma, élén az egyetemet már többször bíráló Vidnyánszky Attilával, a Nemzeti Színház igazgatójával elvette a demokratikusan választott szenátus legfontosabb jogköreit.
Hogy miről is szól az egyetemi modellváltás, mik az elméleti előnyei és kockázatai, arról ebben a cikkünkben írtunk, a konkrét forintosítható gyakorlati előnyökről pedig ez a cikkünk szólt. A kormány elképzeléseiről Stumpf István, az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos beszélt lapunknak adott interjújában.
Az egyetemi alapítványokról szóló törvényjavaslatok között bújt meg a Mol-Új Európa Alapítványról szóló előterjesztés is. Mint arról ebben a cikkünkben beszámolunk, eszerint a Mol Nyrt. és a magyar állam Mol-Új Európa Alapítvány néven új, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre azzal a céllal, hogy a sportot, a kultúrát, az egészségügyet és a környezetvédelmet támogassa. Ám annak, hogy a Mol és az állam részvényeket ad az alapítványnak, a Mol-részvényesekre, a jövő kormányzataira és az adófizetőkre nézve is vannak következményei.
