A miniszterhelyettes szerint sok fontos dolog van a parlament asztalán, nem csak a svéd és finn NATO-csatlakozás

A parlamentnél van a labda, a kormány elvégezte a feladatát, a kormány nem sürgetheti az országgyűlést, amelynek asztalán egész ősszel „nagyon jelentős témák” vannak – mondta Magyar Levente, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Telexnek arról, miért nem szavazta meg még mindig a magyar parlament Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Vargha Tamás, a honvédelmi miniszter helyettese kérdésünkre azt mondta: a tény számít, hogy a kormány benyújtotta a vonatkozó törvényjavaslatot, támogatjuk a két ország csatlakozását, és azt majd természetesen meg is fogják szavazni.

Nehezen érthető, miért nem került még mindig a magyar országgyűlés napirendjére Finnország és Svédország NATO-tagságának ratifikálása. A katonai szövetség harminc tagállamából már csak Magyarország és Törökország döntésére várnak a többiek. A finn miniszterelnök kedden nem véletlenül sürgette, hogy Magyarország és Törökország minél hamarabb ratifikálja a svéd és a finn NATO-csatlakozási kérelmeket. Erről kérdeztük a parlamentben Magyar Levente külügyminiszter-helyettest és Vargha Tamást, a honvédelmi miniszter helyettesét.

Mindketten alapvetően arra hivatkoztak, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter már július 14-én benyújtotta az Országgyűlésnek a finn és a svéd csatlakozási kérelemről szóló törvényjavaslatokat, és most az országgyűlés dolga, hogy ezek megszavazását napirendre tűzze.

„A parlamentnél van a labda, be van nyújtva a törvényjavaslat, a kormány elvégezte a feladatát, a parlamenten van a sor, hogy beterjessze

– mondta a Telex kérdésére Magyar Levente külügyminiszter-helyettes. Arra a felvetésünkre, hogy miért nem sürgetik a parlamentet, Magyar azt felelte: a kormány nem teheti meg ezt, mert tiszteletben tartja a hatalmi ágak szétválasztását.

Amikor azt kérdeztük, hogy vajon a szövetségeseink felé milyen üzenete van ennek, a miniszterhelyettes azt mondta:

“Nagyon jelentős témák vannak a parlament asztalán, egész ősszel teljes gőzzel működik a Ház.”

A magyar kormány egyébként közben folyamatosan egyeztet a finn és a svéd partnerekkel, és azokkal is, akiknek fenntartásaik vannak a két ország csatlakozásával kapcsolatban – mondta a miniszterhelyettes.

A parlamenti folyosón találkoztunk Vargha Tamással, a honvédelmi minisztérium parlamenti államtitkárával, miniszterhelyettessel is. Vargha kérdésünkre azt mondta: nem hiszi, hogy időkorlát lenne vagy az idő számítana az elfogadásnál:

“A tény számít, hogy benyújtottuk, támogattuk, és természetesen meg fogjuk szavazni abban a pillanatban, amikor a Ház elé kerül. Bízzunk benne, hogy minél előbb.”

Hogy a minél előbb mit jelent, azt egyelőre nem tudni. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az október 22-i kormányinfón azt mondta: december közepéig tart az őszi ülésszak, addig „jó eséllyel” ratifikálja az Országgyűlés a csatlakozási javaslatot.

Svédország és Finnország az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-ba. Ezzel két erős hadsereggel bővülne a katonai szövetség a Balti-tenger térségében és az északi sarkvidéken, aminek az oroszok nagyon nem örülnek. A két ország csatlakozása ellen kezdetben több okból is fenntartásai voltak Törökországnak, de ezeket sikerült tisztázni, így június végén a finn és svéd kérelmek megkapták a harminc tagország támogatását. Ennek véglegesítéséhez azonban a tagországok törvényhozási jóváhagyása is kell, ami Magyarország és Törökország esetében még nem történt meg.

A svéd külügyminiszter október közepén arról beszélt, hogy arra számítanak, hamarosan lezárul a két ország esetében is a ratifikációs folyamat, „semmi jelét nem látjuk, hogy ne kapnánk pozitív választ a magyar parlamenttől.” Sanna Marin finn miniszterelnök az október végi EU-csúcs előtt adott interjúban azt mondta: beszélt Orbán Viktorral és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel is Finnország NATO-csatlakozásáról, és nem számít akadályokra a két ország részéről.

Kedden Sanna Marin finn miniszterelnök egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy fontos lenne, hogy Magyarország és Törökország minél hamarabb ratifikálja a svéd és a finn NATO-csatlakozási kérelmeket. „Mindenki Magyarországra és Törökországra figyel, ezekre az országokra várunk, hogy ratifikálják a kérelmeinket” – mondta.

Szerdán Sauli Niinistö finn elnök a Twitter-oldalán osztotta meg, hogy telefonon beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki megerősítette, hogy Magyarország támogatni fogja Finnország NATO-csatlakozását. „Jó, hogy Finnország számíthat Magyarországra a NATO-csatlakozásról szóló ratifikációban. Örömmel várom, hogy szövetségesként is tovább erősítsük a finnugor kapcsolatainkat” – írta Niinistö.