Miközben az Európai Unió legszegényebb országa, Bulgária bevezeti az eurót, Magyarországnak úgy indul az év, ahogy az előző: forrásvesztéssel. 2025-höz hasonlóan 2026 elején is elérhetetlenné válik több mint egymilliárd euró (közel 400 milliárd forint) a feltételességi eljárással befagyasztott 6,3 milliárd euróból. Az összeget nem egyből vonják le: az előző esetnél júliusban kérdezték meg, hogyan osszák szét a levonást, így ezt már várhatóan az új kormánynak kellene megmondania, akárki is nyer tavasszal – ha nem jelezné, ismét fűnyíróelven vonnák le a három érintett programból.
Roham kell az uniós pénzekért
Az új kormánynak amúgy is nagyon hamar rendeznie kellene az uniós források problémáját. Augusztus (de az uniós intézmények augusztusi leállása miatt inkább július) végéig le kell tudni a feltételességi eljárás elvárásait és még azon felül párat. Azért lenne erre szükség, hogy a gazdaság Covid utáni talpra állítását célzó egyszeri helyreállítási alap ne vesszen el, és ne kelljen visszafizetni az előlegét. Innen nagyjából egymilliárd eurót fizettek ki, az összesen járó 10,4 milliárd eurónyi támogatás és kedvezményes hitel maradékához viszont teljesítettnek kellene venni a jogállamisági „szupermérföldköveket”.
A kifizetésekhez több száz további, egyszerű mérföldkövet kellene igazolni – ilyenek például az egészségügyi beszerzések és felújítások, amelyekről a kormány maga indított kampányt, hogy bemutassa, milyen rosszul áll velük. A fejlesztések mellett olyan intézkedések is a mérföldkövek között vannak, mint a különadók 2023-as kivezetése – utóbbit épp nemrég emelték a bankoknak, hogy tartani próbálják az ötszázalékos költségvetési hiányt idén és jövőre.
A kormány előkészítette a pénz egy részének átmentését: elvághatják a lassan haladó programoknál a kifizetéseket, és 1600 milliárd forintnyi támogatást passzolnának át a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy az később is ki tudja helyezni azt. A határidők közeledtével hasonló lépésekre lehet számítani, és mindez segíthet az olyan sima mérföldköveknél, amelyek a döcögő fejlesztések miatt teljesíthetetlenek. A szupermérföldköveket viszont így is ki kell pipáltatni, és esetleges elmaradt reformok miatt is hullhatnak ki sokat érő csontvázak a szekrényből. A pénz lehívása más tagállamokban is lassan megy, így finoman szólva sem biztos, hogy teljesen le tudná dolgozni a mostani kormány hátrányát az utódja.
Ahogy azt az év eleji forrásvesztésről szóló cikkünkben is írtuk, a kormányból ugyan ráérősen nyilatkoztak az uniós forrásokról, de Navracsics Tibor és Nagy Márton miniszterek már utaltak rá, hogy szerintük a Fidesz–KDNP győzelmét előrevetítő választás után fel fognak pörögni a tárgyalások, és a Tisza Párt is azzal kampányol, hogy hazahozza az uniós forrásokat, ha nyer.
Még a választás előtt befuthat a kormány katonai kölcsönének előlege
Akármi is lesz az uniós források sorsa, hamarosan friss pénz állhat a házhoz: márciusban vagy április elején megérkezhet a SAFE (Security Action for Europe) nevű közös uniós védelmi hitel előlege. A SAFE-et egy országgyűlési határozat ekézte, a kormány egyedüliként nem szavazta meg, majd mégis az egyik legnagyobb darabot kérte belőle. Így akár 16,2 milliárd eurót kaphat, bár a kormány igyekezett biztosra menni, és ezt is túligényelte.
A tervről vészjósló nyilatkozatok röpködtek. Nagy Márton gazdasági miniszter úgy beszélt róla, mintha csak hitelkiváltásra akarnák használni a SAFE-et, holott az Európai Bizottság uniós külpolitikai főképviselője még aznap arra figyelmeztetett, hogy a kölcsönnek feltételei vannak. Nem sokkal később a testület költségvetésért felelős tagja jelezte, hogy a feltételességi eljárást létrehozó rendelet a SAFE-re is kiterjed.
Decemberben viszont úgy értesültünk, hogy a magyar tervnél nem láttak nagy gondot. Ráadásul, ahogy arról korábban a Népszava írt és azóta az ügyre rálátó forrásból is megerősítették a Telexnek, a kormány még a választás előtt kaphat egy 15 százalékos előleget. Ezt – a felzárkóztatási források vagy az egyszeri helyreállítási alap előlegéhez hasonlóan – nem tartaná vissza a feltételességi eljárás. A 15 százalék a Magyarországnak elérhető legmagasabb, 16,2 milliárd euróval számolva több mint 2,4 milliárd eurót (nagyjából 920 milliárd forintot) jelentene.
A következő kormány küszködhet a mostani választási túlköltekezésével
Hosszabb távon további pénzek befagyasztásával fenyegethet a túlzott hiány miatt 2024-ben indult uniós eljárás. Itt végső esetben akár a támogatások egy részét is zárolhatják. A magyar kormány nagy nehezen, halasztás és módosítás után tudott csak kiizzadni egy középtávú tervet, de ehhez legalább tartani tudta magát, így az eljárást ideiglenesen felfüggesztették.
Az eredeti tervek szerint fokozatosan, 2026-ra kellett volna a szabályos három százalékra faragni a hiányt, aztán a kamatostul visszafizetendő választási osztogatásban Nagy Márton bejelentette, hogy inkább öt százalékon tartanák a deficitet 2025-ben és 2026-ban. A kormány ugyan kért és kapott részleges mentességet a védelmi kiadásokra, de az csak legfeljebb másfél százalék. Az Európai Bizottság úgy számol: 2026-ra fennáll a veszélye, hogy a kormány kicsúszik a pályáról, és „feljebb léptetik” az eljárást.
Új értékelés majd a 2026 tavaszán kiadott gazdasági csomaghoz készül. Ehhez azokat az éves haladási jelentéseket fogják használni, amelyeket 2026 áprilisának végére kell elküldeniük a kormányoknak. Vagyis várhatóan már csak az áprilisi választás után kell szembenéznie a következményekkel annak, aki nyer, és közelebb hozni az egyensúlyhoz a költségvetést, hiába szórják az ígéreteket a kampányban mindkét oldalról. A magyar Költségvetési Tanács is arra figyelmeztetett, hogy komoly a kockázat a pálya betartására, ha a hiány valóban eléri az öt százalékot 2025-ben és 2026-ban.
Az uniós pénzekre közvetlenebbül hat, hogy a mostani kormány a menekültügyi szabályoknál szintén csapdába lökte az utódját. Odáig trükközött, hogy 2024-ben napi egymillió eurós büntetést kapott, amiért „a hatását tekintve a többi tagállamra hárítja a pénzügyi vonatkozásokat érintően is fennálló, arra vonatkozó felelősséget”. Magyarul az embercsempészek elengedéséhez hasonlóan, adminisztratív ügyeskedéssel – először a tranzitzónába beengedett menedékkérők számának fokozatos csökkentésével, majd egy plusz, csak Belgrádban vagy Kijevben kérhető előengedéllyel – a többi tagállamba terelte a menedékkérőket. (A migránscsempészek elengedése miatt külön kötelezettségszegési eljárás indult, ez 15 másik aktív magyar ügyhöz hasonlóan már eljutott a bírósági szakaszig, így 2026-ban számos ilyen ítélet várható.)
Közben több szempontból változott a menekültügyi helyzet. Az uniós határőrizeti szerv, a Frontex legutóbbi adatai alapján 2024-ben közel 80 százalékkal esett vissza a Magyarországot is érintő nyugat-balkáni útvonalon érkezők száma. 2025-ben ráadásul Bulgária és Románia is teljesen csatlakozott a schengeni övezethez. Így már nincs sok értelme Görögországból a szerb–magyar határ felé menni és ott másodszor átmenni a külső uniós határon, ami miatt a magyar hatóságoknak kellene őket regisztrálniuk, ha ezt a görögök nem tették meg. A schengeni bővítéshez ráadásul a magyar kormány olyan segítséget is nyújtott határőrökkel, amely valóban érdemben hozzájárulhatott az EU-ba érkező migráció visszaszorításához a Törökországgal közös külső uniós határon.
A menekültügyi csomag 2024-ben elfogadott kulcselemei 2026 júniusában lépnek teljesen életbe. Az egyik a valószínűleg alaptalanul menedéket kérők gyors hazaküldését és őrizetben tartását segítené. Ezt igyekezett a kormány úgy kiforgatni, hogy „migránsgettókat” hoznának létre, mert az EU kötelező minimumkapacitást írna elő az ilyen gyorsított határeljárásokhoz. Még a közelmúltban is 30 ezres számmal dobálóztak a kormányközeli médiában azzal, hogy „építsünk egy új Vácot a semmiből”, holott az a 27 ország összes határkapacitása. Letelepítésről is beszéltek, miközben egy várható gyors visszautasításról van szó – akár egy tranzitzónában.
A határkapacitás mellett a csomag kötelező szolidaritást ír elő, amelyet úgy is kötelező betelepítésnek hazudik a kormányoldal, hogy ez a menedékkérők egy részének átvétele mellett lehet pénz vagy egyéb segítség is. Összesen, nem csak Magyarországgal számolva 30 ezer emberről, fejenként 20 ezer euróról, vagy ahhoz hasonló segítségről van szó, mint amilyet a magyar kormány ígért a bolgár–román schengeni bővítésnél.
Több ügynél összefoghatnak a jobboldaliak
Közben egy sor olyan keményebb jogszabállyal körítették a csomagot, amelyeket a Fidesz is megszavazott. Egy eleme, a visszaküldési rendelet pedig még hátravan. Várhatóan itt ismét a jobbközéptől a szélsőjobbig tartó „venezuelai többséggel” fogadhatják el az eleve keményebb európai bizottsági javaslat alapján készülő szabályokat 2026-ban az Európai Parlamentben. (Egy Venezueláról szóló határozat miatt szokták így emlegetni ezt a felállást. A 2024. szeptemberi szavazáson kimondták, hogy a – nemrég katonai akcióval az USA-ba vitt – Nicolás Maduro helyett az ellenzéki jelöltet ismerik el Venezuela legitim és demokratikusan megválasztott elnökének.)
Az alapvetően középpárti együttműködésre épülő laza nagykoalíció helyett más ügyek is jobboldali együttszavazásokat hozhatnak, ahol az Európai Néppárt kijátszhatja egymás ellen a különféle csoportokat. Korábban erre volt példa egy egyszerűsítési „omnibusz”-csomag. Hasonlóból négyet sorol fel a legfontosabb 2026-os kezdeményezésekről született intézményközi megállapodás.
Az egyezségben benne vannak az autóipari intézkedések is, amelyek között az Európai Bizottság visszacsinálná a belsőégésű motoros autók 2035-ös kivezetését. A javaslat európai parlamenti kommentárjai alapján itt szintén jobboldali koalíció várható. Manfred Weber néppárti elnök nem sokkal 2025 vége előtt sem zárta ki az együttműködést a szélsőjobbal, amiből még bőven lehet konfliktus a baloldaliakkal.
A 2026-os intézményközi megállapodásban ugyanakkor ott van a szocialisták szívügye, a 2025 decemberében bemutatott lakhatási csomag. A listán az Európai Bizottság magyar tagja, Várhelyi Olivér egészségügyi biztos területéről a kritikus fontosságú gyógyszerek szabályozása szerepel.
Maradtak még félkész feladatok
Új javaslat várható az orosz olaj kivezetésére is. 2026-ban elkezdik végrehajtani a jogszabályt, amellyel az EU kivezeti az orosz gázt: a rendeletről már 2025-ben megállapodtak az uniós jogalkotók. A 2025 júniusa előtt kötött rövid távú szerződésekkel kezdik – áprilisban a cseppfolyós, júniusban a vezetékes gázra. Előbbinél év végével a hosszú távú szerződések is ugranak, utóbbinál csak 2027-ben. Eredetileg az olaj kivezetéséről is megállapodtak volna, de az intézményközi alku alapján ezt külön jogszabályba emelik át. A cél itt továbbra is 2027 vége lenne.
Hasonlóképp félig-meddig elfogadott, de további munkát igénylő döntés, hogy júliustól három eurót szednek be az EU-n kívülről jövő kis értékű, korábban vámmentes csomagok után. Ez átrendezheti az online kereskedelmet, különösen az olyan, jellemzően olcsó termékeket kínáló kínai webáruházak kárára, mint a Shein és a Temu. A lépés ugyanakkor csak ideiglenes, amíg nem találnak végleges megoldást a 150 euró alatti online vásárlások vámmentességének megszüntetésére.
Akadnak irányelvek is, amelyeket uniós szinten már elfogadtak, de a tagállami parlamenteknek még át kell ültetniük őket a nemzeti jogrendjükbe. Ilyen például a javítás jogát biztosító és a bérátláthatósági irányelv. Előbbit 2026 júliusára kell átvenni, aminek az a lényege, hogy az elromlott eszközöknél csere helyett a javítást segíti az EU (a jogszabályról itt írtunk bővebben).
A bérátláthatóságnál 2026 júniusa a határidő. Az új szabályok többek között kötelezővé teszik majd a munkáltatóknak, hogy a hirdetésekben vagy az interjú előtt tájékoztassák az álláskeresőket a kezdeti fizetésről vagy a díjazás tartományáról. A dolgozóknak joguk lesz ahhoz, hogy tájékoztatást kérjenek a munkáltatójuktól az átlagos bérszintről az azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők kategóriájában, nemek szerinti bontásban. A száz főnél nagyobb cégeknek jelentéseket kell készíteniük a nemek közötti bérkülönbségekről, és ha ezek indokolatlanul nagyobbak öt százaléknál, közös bérértékelés formájában intézkedniük kell.
Ciprusi és ír soros elnökség, többtucatnyi javaslat várható
A tagállami kormányok jogalkotó testületében a ciprusiak vezetésével vitázhatnak az uniós javaslatokról január 1-től. A féléves elnökség programja többek között a Földközi-tenger térségét és a menekültügyi csomag végrehajtását emeli ki – Ciprus az egyik ország, amelyen segíteni kell a kötelező szolidaritással.
A program a nyomás fokozását ígéri Oroszországon azzal, hogy új szankciókon dolgoznak, de a nicosiai vezetés korábban fúrt már meg büntetőintézkedéseket az ott nyaraló orosz oligarchák védelmében. Marilena Raouna európai ügyekért felelős miniszter-helyettes nem sokkal az elnökség kezdete előtt azt bizonygatta a France24-nak: nem érdemlik meg, hogy mediterrán Moszkvaként emlegessék őket. „Világos bizonyítékok” szólnak ez ellen, és a 2023-ban hivatalba lépett elnökük „nagyon konkrét lépéseit” emlegette. Támogatni fogják Ukrajnát, „első kézből tudjuk, mit jelent, ha a területi egységünket megsértik”. Az országot úgy vették fel – többek között Magyarországgal együtt – 2004-ben az EU-ba, hogy egy részét már évtizedekkel azelőtt megszállták a törökök.
A program többek között a jogállamiság megerősítését ígéri a „folyamatban lévő hetedik cikkes eljáráson keresztül”. A ciprusi miniszterhelyettes nem tette hozzá, de ilyen csak Magyarország esetében zajlik, bár az előző, dán elnökség fogadkozása, a magyar kormány nem sok jóra számító nyilatkozatai és a lex Pride miatt húsz tagállamból érkező figyelmeztetés ellenére sem történt 2025-ben semmilyen érdemi lépés előre vagy hátra.
Ciprus után, 2026 második felében az EU átellenes végében található Írország veszi majd át a soros elnökséget.
Az Európai Bizottság 2026-os munkaterve alapján az asztalra eddig letett javaslatok mellé több tucat új várható, ahogy a 2024 végén újjáalakult testület igazán felpörög. A közbeszerzésektől a közös piac felügyeletén, a csomagküldő cégek karácsonyi késéseinek fényében külön érdekes kézbesítési szabályokon át a kvantumtechnológiáig és a nemi egyenlőségig ígér a testület új javaslatokat. Magyarországot különösen érintheti a keleti térségekre szabott stratégia, bár ez nem jogalkotási terv. Azokat az audiovizuális médiaszabályokat is frissítenék, amelyekre részben hivatkozott az Európai Bizottság egy magyar hatóságok ellen nemrég indított kötelezettségszegési eljárásban. Az újító cégeknek egy külön, választható szabályrendszert is létrehoznának, mintha azok egy 28. tagállamba költözhetnének.
A nagy gazdasági nyitás a tét 2026-ban
Valódi, újonnan az EU-hoz csatlakozó országra nem érdemes számítani, de közel kerülhet ehhez egy kis balkáni ország. Marta Kos biztos szerint lehetséges, hogy lezárják a tárgyalásokat a célvonalhoz legközelebb álló Montenegróval, és akár már az év első felében megkezdheti a munkát a munkacsoport, amely magát a csatlakozási szerződést szövegezi.
Montenegró több mint egy tucatot lezárt a csatlakozási fejezeteiből, míg Ukrajna az elsőt sem nyitotta meg magyar blokkolás miatt. (A fejezeteket csak egyhangú döntéssel lehet megnyitni és lezárni.) Egy USA-ból kiszivárgott béketervezet azzal számolt, hogy Ukrajnát 2027-ben felvehetnék az EU-ba, de ilyesmit még a kijevi vezetést támogató uniós kormányoktól se nagyon lehetett hallani.
Ez nem csak politikai egység kérdése: Ukrajnának át kellene vennie a 35 fejezetre osztott uniós joganyagot, bár annak nincs akadálya, hogy ezt a magyar blokkolás ellenére önkéntesen megkezdje. Egyelőre esélytelennek tűnik, hogy beelőzzék Montenegrót vagy például a szintén jobban álló Albániát, bár a mostani magyar kormányoldal korábban is képes volt alaptalanul döntést hallucinálni 2028 végéről. Az ukrajnai tűzszünetről és békéről szóló tárgyalások próbára tehetik az uniós döntéshozatal sebességét és határozottságát, és kiderülhet, mekkora szerepe lehet az EU-nak a „tettre készek koalíciója” mellett.
Miközben az EU-nak az Ukrajnáról szóló tárgyalások miatt is alapvető érdeke, hogy jó maradjon a viszony az Egyesült Államokkal, az USA vezetése 2025-ben többször nyílt ellenségességgel bánt az EU-val J. D. Vance alelnök februári müncheni beszédétől egy nyáron úgy-ahogy leszerelt vámháborún át a decemberi nemzetbiztonsági stratégiáig, amely támadta az EU-t, és több tagállamot, köztük Magyarországot leszakítana róla. A techóriások szabályozása különösen kiélezte a feszültséget 2025 végére. Ennek és a vámalku végrehajtásának is lehetnek következményei 2026-ban, különösen úgy, hogy több új uniós digitális jogszabály is várható az évben. Ilyen a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendelet, valamint a digitális méltányosságról szóló jogszabály.
Részben Trump vámjainak ellensúlyozására az EU a kontinensen kívüli országokkal igyekszik szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatait, ez pedig 2026-ban válhat igazán látványossá. A nyitás politikai kockázatait ugyanakkor jól mutatja az eddigi legnagyobb egyezményének sorsa. A tervek szerint már 2025 karácsonya előtt pár nappal aláírták volna a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosurral) az alkut. Az uniós döntéshozók biztosítékokkal igyekeztek csillapítani az aggodalmakat, hogy az ottani mezőgazdasági termékek méltánytalan versenyt okoznának az uniós gazdáknak. Hiába egyeztek meg róluk épp az év utolsó uniós csúcstalálkozója előtt, végül az aláírást január első felére – több lap szerint január 12-re – halasztották.
A biztosítékokról ráadásul egyelőre elvi megállapodást kötött a tagállami kormányok Tanácsa és a szigorúbb védelmet követelő Európai Parlament, előbbiben pedig december 23-án szintén halasztották a kompromisszumos szöveg megszavazását. Az Euractiv és korábban Orbán Viktor szerint is blokkoló kisebbség alakult ki, miután az olasz kormány időt kért. Egy, az ügyre rálátó forrásunk úgy fogalmazott, hogy számolgatni kell a szavazatokat, de az olaszok hivatalosan nincsenek az egyezmény ellen. Még a halasztás híre előtt úgy becsülte, hogy akár a nyáron hatályba léphetne az egyezmény szabadkereskedelmi része, ha arra a tagállami Tanács igent mond.
Az elfogadása azért is fontos lenne, mert sorban állnak a következő jelöltek, bár a legnagyobbnál szintén 2026-ra csúsztak a tervek. Eredetileg 2025 végére szerették volna lezárni a tárgyalásokat Indiával, ám még decemberben sem jelentették be, hogy ez sikerült volna. 2025 szeptemberében viszont véglegesítették a tárgyalásokat a világ legnépesebb muszlim államával, Indonéziával, így ennél is haladni kellene a kereskedelmi rész elfogadásával 2026-ban. Többek között Ausztráliával, a Fülöp-szigetekkel és Malajziával is a levegőben lóg, hogy befejezzék az egyeztetéseket.
Érik a forintban százezer milliárdokban mérhető vita
A legfontosabb uniós kérdésnek a következő, 2028-ban induló hétéves költségvetés ígérkezik, bár ezzel egyáltalán nem biztos, hogy végeznek 2026-ban. Magáról a büdzséről egyhangúlag, az Európai Parlament beleegyezésével kell megállapodni. A tervezetet 2025 nyarán mutatták be, de már előtte elkezdtek manőverezni a döntéshozók, az EP pedig egy őszi alkuval csikart ki finomításokat az Európai Bizottságtól (például tíz százalék elkülönítését vidéki célokra a tagállami programokból). A sarokszámok és új bevételi források mellett egy sor rendes eljárással elfogadandó – azaz egyedül nem vétózható – jogszabályt is le kell tudni. Ahhoz, hogy időben elindulhassanak a programok, mihamarabb végezni kellene magával a költségvetéssel.
A ciprusiak a programjuk alapján egy „kiérlelt tárgyalási keretet” szeretnének elérni jelzésértékű számokkal 2026 júniusára, a büdzsé főbb programjainál pedig „jelentősen haladnának”.
Az állam- és kormányfők a legutóbbi, decemberi csúcstalálkozójukon nem mondtak ki határidőt, de jelezték: „ha 2026 végéig megállapodás születne, lehetővé válna” a szükséges jogszabályok elfogadása 2027-ben, és akkor 2028 elején nem kellene megszakításokkal szembenéznie a pályázóknak. Uniós forrásból elismerték, hogy megcsúszhat a költségvetés elfogadása, ahogy legutóbb, a mostaninál is történt.
A megállapodás ideje már csak azért sem mindegy, mert a magyar kormány bevallottan zsaroláshoz folyamodna: az EU következő többéves költségvetésére akkor bólintana rá, ha megkapná a mostani büdzsé blokkolt uniós támogatásait. Az elképzelés a jogi kockázat mellett azzal is fenyeget, hogy az év végére várható megállapodás túl későn jön a helyreállítási alap nyár végére kipipálandó előfeltételeihez. (A zsarolás gyanúja már az eddig jóváhagyott, négy feltételnek megfelelő igazságügyi csomagnál is felmerült, emiatt pert indított az Európai Parlament. Az ügyben februárra várható az ítéletet általában megelőlegező főtanácsnoki vélemény.)
A költségvetésről hagyományosan elhúzódó uniós csúcstalálkozókon szoktak dönteni, így a 2026 végére remélt megállapodás miatt hosszúra nyúlhat az év utolsó, általában karácsony előtti héten tartott állam- és kormányfői ülése.
