Uniós eljárásról döntöttek a tagállamok a magyar kormány túlköltekezése miatt

Hét uniós tagállam, köztük Magyarország kormányzata ellen indult pénteken eljárás a túlságosan magas államháztartási hiány miatt, Románia esetében pedig folytatódik, vette észre a Szabad Európa. Az írásbeli eljárással hozott döntést az Európai Unió Tanácsa hozta, a testület soros elnökségét július 1. óta a magyar kormány tölti be.

Ahogy arról korábban írtunk, az eljárásokhoz még júniusban tette meg az első lépést az Európai Bizottság a hét tagállamnál, majd a Tanács egy tanácsadó szervének júliusi véleménye után tette a testület asztalára a javaslatot.

A magyar kormány az uniós csatlakozása évétől, 2004-től 2013-ig túlzottdeficit-eljárás alatt állt, ennek okairól és körülményeiről bővebben itt írtunk.

Mi ez az eljárás, és miért van?

Az EU közös gazdasági szabályainak (maastrichti kritériumok) része, hogy elvileg egyetlen tagnál sem lehet nagyobb a hiány három százaléknál – azaz a bruttó nemzeti össztermékhez, a GDP-hez képest legfeljebb három százalékkal többet költhet az állam, mint amennyi bevétele van, a különbséget adósságból fedezve. Emellett elvileg az adósságuk sem lehet nagyobb, mint a GDP 60 százaléka.

Erre azért van szükség, hogy ne jussanak olyan helyzetbe, mint például a 2008-ban indult gazdasági válságban. Akkor több ország magas hiánya és sok adóssága majdnem magával rántotta a többieket is, ami miatt közös pénzügyi mentőöveket kellett dobálni. (Magának a tagállamnak se jó, ha rengeteg adósságot dob a következő nemzedékek nyakába és sokat kell költenie kamatkiadásokra.)

Az eljárásokat a koronavírus-járvány miatt 2020-tól felfüggesztették (ilyet folytatnak a pénteki döntéssel Románia esetében). Az Európai Bizottság egy finomhangolás után már tavaly visszahozta volna ezeket, de a tagállamok nem tudtak időben megegyezni a részletekről egymással és az Európai Parlamenttel (EP).

A végső szabályokkal – amikről idén februárban egyezett meg a miniszteri Tanács és az EP, majd áprilisban szavazott meg a két testület – finomítottak kicsit az eljáráson. Azoknak az országoknak, amelyeknek az

1. adóssága magasabb a bruttó nemzeti össztermékük (GDP) 90 százaléknál, átlagosan évi egy százalékot kell faragniuk rajta,
2. 60 és 90 százalék között pedig felet.
3. Emellett a GDP-hez képest három százaléknál nagyobb államháztartási hiányt növekedés idején másfélre kellene leszorítani, hogy ezzel olyan tartalékot képezzenek, amivel a nehezebb gazdasági helyzetre készülnek.

Miért indították Magyarország esetében?

A magyar államadósság az Eurostat áprilisban nyilvánosságra hozott adatai szerint tavaly 73,5 százalék volt, ami kipipálná a második feltételt, de másfél százalékot esett, bőven többet a megkövetelt fél százaléknál. Nagyobb gond a harmadik feltétel: a deficit 6,7 százalékra rúgott, rendre túllőve a kormányzati várakozásokat. Ennél az adatok alapján csak az olasz kormány hozott össze magasabb hiányt, ami ráadásul 2020 óta makacsul magas, minden évben legalább a három százalékos határ duplája. Ezt egyszeri hatások is rontják, mint a járvány vagy a 2022-es választás előtti, ezer milliárd forintra becsült költekezés, de utóbbinak vannak tartós elemei is (például a 13. havi nyugdíj visszahozása az elöregedő Magyarországon).

A kormány még azzal ugrott neki a tavalyi évnek, hogy 2023-ra 3,9 százalékra tervezte a hiányt, idénre, a szabályok visszavezetésének évére pedig épp a három százalékos uniós követelmény alá, 2,9 százalékra. Ehhez képest még az 5,2, majd 5,9 százalékra emelt 2023-as célt sem sikerült tartani, végül 6,7 százaléknál kötöttünk ki.

Idénre is módosult az eredeti, 2,9 százalékos terv 4,5 százalékra, ráadásul ezt már áprilisra majdnem teljesen elérte a hiány. Magyarul az év végére szinte lehetetlen lesz tartani a kitűzött célt, hacsak nem tesz valamit a kormány – bevételeket növel (például több adót szed) és/vagy kiadásokat csökkent (például vág a juttatásokon). A kormány áprilisban 675 milliárd forint értékű állami beruházást halasztását jelentette be, de Németh Dávid, a K&H Bank makrogazdasági elemzője arról beszélt a Telexnek, hogy ez a kiigazítás még az emelt cél tartásához is kevés lehet, szerinte csak 5 százalék körülire faraghatja vele a kormány a hiányt.

A pénzügyminisztérium még jövőre is három százalék feletti, 3,7 százalékos hiánnyal számol, csak 2026-ra szorítaná le 2,9 százalékra – azaz épp választási évre tervezi, hogy visszafogja.

Magyarország mellett Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Szlovákia esetében indult új túlzottdeficit-eljárás.

Mi lesz ezután?

Az eljárás elindítása elsőre nem jár semmilyen büntetéssel. A tagállamoknak szeptemberben négyéves nemzeti tervet kell bemutatniuk a kiadási céljaikról, valamint a befektetésekről és reformokról. Ha meg tudják indokolni a Tanácsban, kaphatnak még három évet. A Szabad Európa szerint utána, az Európai Bizottság novemberi csomagjából derül majd ki, hogy a magyar kormánynak mikorra és milyen lépcsőkben kell visszaterelnie a hiányt a megengedett szint alá.

A költségvetési pálya meghatározásához egyetlen, az államadósság fenntarthatóságát jelző mutatót használnak. Ennél vannak kivételek például a (Magyarországnál magas) kamatkiadásokra, az uniós támogatásokból fedezett fejlesztéseknél és a munkanélküli segélyeknél.

Ha egy eljárás alá került ország letér majd az előírt pályáról, a GDP-je évi 0,05 százalékára bírságolhatják, amíg vissza nem tér rá.

Varga Mihály pénzügyminiszter múlt hét kedden, a Tanács legutóbbi formális pénzügyminiszteri találkozója utáni sajtótájékoztatón megemlítette, hogy hét tagállammal szemben valóban ilyen eljárás indul, de az EUrologus szerint nem mondta ki, hogy Magyarország is köztük van. A tárca néhány napja az ATV-nek elismerte, hogy a közeljövőben valóban megkezdik az eljárást, de „ez nem csak hazánkat érinti”. A minisztérium hozzátette, hogy a tagországoknak az eljárásra nem kell azonnali intézkedésekkel reagálni, a költségvetési hiányt fokozatosan kell csökkenteni.

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió