Az ágyában üthettek rajta az amerikai különleges erők Madurón, ideje sem volt bemenekülni a biztonsági szobájába

Hónapok óta várható volt, hogy az Egyesült Államok valamiféle katonai akciót fog indítani Venezuela ellen, miután évtizedek óta nem látott katonai erőt, köztük a világ legnagyobb repülőgép-hordozóját vonultatta fel a dél-amerikai ország partjainak közelében. Bár Donald Trump kormánya azt állította, hogy a drogcsempészet elleni fellépés az elsődleges, egyre inkább úgy tűnt, hogy rezsimváltásra készülnek Venezuelában, és a végső cél Nicolás Maduro elnök eltávolítása a hatalomból.

Ez a pillanat végül szombatra virradó éjszaka jött el. Nem sokkal éjfél után robbanásokat lehetett hallani a venezuelai fővárosban, valamint helikopterek sora jelent meg alacsonyan szállva a város felett. Pár órával később Trump bejelentette, hogy az amerikai különleges erők elfogták, és kivitték az országból Madurót, valamint feleségét. Egy amerikai hadihajóra kerültek, majd New Yorkba szállítják őket, ahol drogkereskedelem és egyéb más bűncselekmények miatt emelnek vádat a tizenkét évnyi zavargásokkal és gazdasági válságokkal terhelt kormányzás után eltávolított Maduro ellen.

Az amerikai akció számos részlete kiderült a Trump Mar-a-Lagóban tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakból és az amerikai lapokban forrásokra hivatkozva megjelent információkból.

A Maduro elfogásához vezető akcióra már december közepe óta készült az amerikai kormányzat, aminek megindítását korábban olyan külső körülmények akadályozták, mint az időjárás, vagy a Nigériában karácsonykor végrehajtott amerikai támadások – írta a CNN a terveket ismerő forrásokra hivatkozva. Ezt lényegében megerősítette szombaton Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke is a Trump mar-a-lagói birtokán tartott sajtótájékoztatón.

A Reuters értesülései szerint az amerikai különleges erők felépítették Maduro búvóhelyének másolatát, és azon gyakorolták az akciót. A Washington Post novemberben arról számolt be, hogy a Gerald R. Ford repülőgép-hordozó pilótái már a venezuelai légvédelmet tanulmányozták.

Maduro számított egy amerikai akcióra, és igyekezett minél jobban kivédeni azt. A New York Times december elején megjelent cikke szerint a venezuelai elnök megerősítette saját védelmét. Rendszeresen váltogatta a mobiltelefonjait, és igyekezett nem egy helyen aludni, főleg szeptember után, amikor az amerikai haditengerészet egyre több hadihajót vezényelt Venezuela közelébe. Közben megbízhatónak tartott kubai testőröket vett maga mellé, és elkezdett nem részt venni előre bejelentett eseményeken. Helyette inkább spontán jelent meg a nyilvánosság előtt, és az élő beszédek helyett előre felvett videókon nyilatkozott.

A CBS News értesülései szerint az akciót az amerikai hadsereg Delta Force nevű különleges egysége hajtotta végre. A Wall Street Journal szerint az akcióban részt vettek Night Stalkers nevű különleges légi egység tagjai is, akik főként helikopteres műveleteket hajtanak végre. Ez az egység volt az, amelyik az Oszama bin Ladent megölő amerikai különleges erőket is berepítette 2011-ben Pakisztánba.

Dan Caine tábornok azt mondta, hogy a Venezuelában végrehajtott akcióban több mint 150 harci gép vett részt, amiket húsz különböző bázisról indítottak el. A Madurót és feleségét foglyul ejtő különleges erők helikoptereinek útját folyamatos légicsapásokkal biztosították, és sikerült észrevétlenül megközelíteniük a venezuelai elnök búvóhelyét. Ott már támadás alá kerültek, és egy helikopter megsérült, de az is repülőképes maradt.

Korábban szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy Venezuelának jelentős, Oroszországtól vásárolt légvédelmi rendszerei vannak, köztük nagy hatótávolságú rakétarendszerek, amikkel repülőgépeket és ballisztikus rakétákat is képesek lehetnek lelőni. Ugyanakkor arról már megoszlottak a vélemények, hogy a venezuelai légvédelem valójában mennyire ütőképes, az orosz légvédelmi rendszerek korábban Iránnak nem sok segítséget jelentettek a modern izraeli vadászgépek ellen. A szombati támadás alatt az amerikai légierő egyebek mellett a venezuelai légvédelem egységeit célozta – mondta a Reutersnek egy amerikai katonai forrás.

Az akciót a New York Times szerint a CIA egy, a venezuelai kormányban lévő forrása is segítette, aki folyamatosan követte Maduro tartózkodási helyét a támadás előtti napokban és órákban. Ezt a CBS News is megerősítette. Az akcióhoz a CIA szállította a hírszerzési információkat, és megfigyelő drónokkal is folyamatosan követték Maduro mozgását – írta a Times. A Reuters értesülései szerint a CIA egy kisebb csapata már augusztus óta Venezuelában volt, és folyamatosan figyelte a helyszínen Madurót.

Végül aztán Madurót és feleségét az éjszaka közepén az ágyukból rángatták ki, miközben aludtak – írta a CNN két, az esetet ismerő forrásra hivatkozva. Trump a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Madurót annyira meglepetésként érte a támadás, hogy nem tudott bemenekülni a biztonsági szobájába.

A venezuelai elnököt és feleségét a Karib-tengeren hajózó USS Iwo Jima hadihajóra szállították. A CBS News információi szerint Maduro még szombaton megérkezik majd New Yorkba, ahol átadják őt a szövetségi hatóságoknak, és hivatalosan a jövő héten fognak vádat emelni ellene. Már a bírót is kijelölték, aki tárgyalni fogja az ügyet. Trump ezt a képet rakta ki a New Yorkba szállított Maduróról:

Washington azt állítja, hogy Maduro a Napok Kartellje (Cartel de los Soles) vezetője, amit november utolsó hetében hivatalosan is terrorszervezetté nyilvánítottak, és ez a Trump-kormány tagjai szerint jogi alapot teremt katonai csapások végrehajtására Maduro érdekeltségei ellen.

A Trump-kormány Maduro elfogását rendvédelmi akcióként jellemezte, amihez így a Fehér Ház jogértelmezése szerint nem volt szükség az amerikai kongresszus engedélyére. A kongresszusi vezetőket már csak az akció megindítása után értesítették. Korábban Trump kabinetfőnöke is azt mondta egy interjúban, hogy az ország elleni szárazföldi csapások már háborút jelentenének, amihez kongresszusi felhatalmazás kell.

Szakértők közben arra hívták fel a figyelmet, hogy a Cartel de los Soles nem egy hagyományosan vett bűnszervezet, hanem inkább csak átfogó elnevezése a venezuelai hadseregben és kormányban dolgozó korrupt tisztviselőknek, akik együttműködnek a drogcsempészekkel. Szakértők szerint a hadseregben eleinte csak gyenge kapcsolatokkal rendelkező Maduro azzal vívta ki a tábornokok hűségét, hogy hagyta őket meggazdagodni, és szemet hunyt egyes katonai vezetők drogcsempészete felett.

Hónapok óta várható volt

A Trump-kormány augusztus közepén vezényelt hadihajókat Venezuela partjainak közelébe, a hivatalos magyarázat szerint a drogkereskedelem elleni küzdelemre, két héttel azután, hogy ötvenmillió dollárra emelte a „világ egyik legnagyobb kábítószer-kereskedőjének” nevezett Maduro letartóztatásához vezető nyomravezetői díjat. Ekkor többekben rögtön felmerült, hogy a fenyegető fellépés végső célja nemcsak a drogkereskedelem elleni küzdelem, ahogy azt a Fehér Ház állítja, hanem az olajban gazdag dél-amerikai ország Amerikával szemben ellenséges, a drogbiznisz működtetésével vádolt kormányának megdöntése is lehet.

Trump közben a tőle megszokott módon bizonytalanságban tartotta a világot, és egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett arról, hogy megindítják-e a szárazföldi csapásokat Venezuela ellen, vagy a felvonultatott haderőt csak nyomásgyakorlásra használják. Október végén aztán Venezuela partjainak közelébe vezényelték a világ legnagyobb és legmodernebb repülőgép-hordozóját. Elemzők ekkor már gyakorlatilag tényként kezdték kezelni, hogy többről van szó, mint a drogcsempészek elleni küzdelemről, és rezsimváltásra készülnek.

„Mi fogjuk irányítani Venezuelát”

Szakértők hónapok óta arra figyelmeztettek, hogy megfelelő átmenetet előkészítő tervek nélkül káosz lehet úrrá az országban az autoriter elnök eltávolítása után, és az ország polgárháborúba süllyedhet, ahogy egymással rivalizáló politikai és fegyveres csoportok kezdenek harcolni a hatalomért. A New York Timesnak több ellenzéki venezuelai is aggodalmának adott hangot, hogy Maduro eltávolítása után a gerillacsoportok, a hadsereg és a félkatonai szervezetek között polgárháború törhet ki az ország kincseiért.

A New York Times tavaly ősszel arról számolt be, hogy bár arra több terv is készült, hogy milyen katonai akciókból választhat Trump, arra már nem, hogy mi lesz akkor, ha Maduro távozik a hatalomból. Hasonló eredményre jutott a Politico vezető külpolitikai riportere, amikor erre a kérdésre kereste a választ. Ezzel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.

Trump a Maduro elfogásáról szóló sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az Egyesült Államok fogja irányítani Venezuelát, „amíg biztonságos, megfelelő és megfontolt átmenetet nem tudunk végrehajtani”. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy ez pontosan hogyan is nézne ki.

Kérdésekre válaszolva csak annyit közölt, hogy egy csoport ember fogja irányítani Venezuelát, köztük „a mögöttem álló emberek” – ez Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, valamint Dan Caine tábornok volt. Trump nem zárta ki annak lehetőségét, hogy amerikai katonákat vezényelnek az országba.

Az amerikai elnök kijelentette, hogy „békét, szabadságot és igazságosságot akarunk Venezuela nagyszerű népének”, hozzátéve, hogy „nem kockáztathatjuk meg, hogy valaki más vegye át az irányítást Venezuelában, aki nem a venezuelai nép érdekeit tartja szem előtt”.

Kérdés, hogy ki fogja átvenni a hatalmat Maduro eltávolítása után. A venezuelai alkotmány szerint az alelnök lesz ideiglenesen az elnök, ha az államfőt a parlament állandóan vagy ideiglenesen távollévőnek minősíti, majd új választásokat kell kiírni. Trump a sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Delcy Rodriguez venezuelai alelnök az új elnök, aki már telefonon beszélt is Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, és beleegyezett abba, hogy együttműködik az Egyesült Államokkal, mert „nem volt más választása”.

Az amerikai elnök hozzátette, hogy az Egyesült Államok készen áll egy újabb támadásra a dél-amerikai ország ellen, ha arra lesz szükség, és figyelmeztette a venezuelai politikai és katonai vezetőket, hogy „ami Maduróval történt, az velük is megtörténhet”. Szombaton venezuelai tisztviselők még arról beszéltek, hogy továbbra is Maduro az ország elnöke, és jelezték, hogy ellen fognak állni a külföldi katonáknak.

María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető a közösségi oldalán reagált Maduro eltávolítására, nemzeti egységre szólítva fel a venezuelaiakat. „Megtörténik, aminek meg kellett történni” – közölte Machado. Szerinte „az Egyesült Államok betartotta az ígéretét a törvények érvényesítésére”. A Nobel-békedíjas ellenzéki vezető kijelentette, hogy azonnal be kell iktatni az elnöki hivatalba a széles körben vitatott 2024-es elnökválasztás ellenzéki jelöltjét, Edmundo Gonzálezt.

Machado közölte, hogy készen állnak a hatalomátvételre, és „vissza fogjuk állítani a rendet, szabadon engedjük a politikai foglyokat, egy kivételes országot építünk, és visszahozzuk a gyerekeinket”. Machado korábban a Bloombergnek adott interjújában kijelentette, hogy készen állnak átvenni az ország kormányzását, és már megvannak a terveik „az első száz órára, az első száz napra”. Hasonlóan nyilatkozott a Timesnak egyik tanácsadója is, aki szerint Machado egyeztet a Trump-kormánnyal.

Az amerikai elnök azonban a sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva közölte, hogy nem beszélt Machadóval az akció után, és kijelentette, hogy „nagyon nehéz lenne visszatérnie Venezuelába”, mert nincsen elég nagy támogatottsága az országban. A Guardiannek egy szakértő még tavaly novemberben azt mondta, hogy megvan a veszélye, hogy a venezuelaiak árulóként tekintenének Machadóra, valamint az elnökválasztás ellenzéki jelöltjére, az országból elmenekült Gonzálezre, mint akik egy külföldi inváziót támogattak.

Olaj, olaj, olaj

A New York Times novemberi értesülései szerint bár Trump nyilvánosan drogellenes akcióként jellemezte a Venezuela elleni fellépést, magánbeszélgetésekben már sokkal inkább az elnök sorsáról, valamint az ország olajkincseiről volt szó, és tanácsadóival is főleg ez utóbbiról beszélgetett. Folytak tárgyalások arról, hogy az Egyesült Államok hozzáférést kapjon a venezuelai olajmezőkhöz, amik több mint háromszáz milliárd hordónyi kőolajat rejtenek, mondta akkor a lapnak egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő. A venezuelai kormány szintén arról beszélt, hogy Washington célja az ország ásványkincseinek, különösen az olajmezőknek a megszerzése.

Ezt erősítette Donald Trump is, aki a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy az Egyesült Államok nagyon erőteljesen részese lesz venezuelai olajiparnak, a Maduro elfogásáról szóló sajtótájékoztatón pedig több alkalommal, köztük másra vonatkozó kérdésekre adott válaszaiban is arról beszélt, hogy a nagy amerikai olajcégek fognak bevonulni Venezuelában, és úgy beszélt az ország olajkincseiről, mintha az az amerikaiaké lenne. J. D. Vance amerikai alelnök pedig kijelentette, hogy „az ellopott olajat vissza kell adni az Egyesült Államoknak”.

Trump előre megírt nyilatkozatában közölte, hogy a dél-amerikai ország „gazdag, független és biztonságos” lesz, majd arról beszélt, hogy a legnagyobb amerikai olajvállalatok be fognak vonulni Venezuelába, ahol „dollármilliárdokat fognak elkölteni, megjavítják a rosszul működő infrastruktúrát, az olajinfrastruktúrát, és elkezdenek pénzt keresni az országnak”. Amikor arról kérdezték, hogy mennyi ideig fogja az Egyesült Államok irányítani az országot, közölte, hogy sokáig fog tartani az olajipari infrastruktúra felépítése. „Nagyon sok olajat fogunk eladni más országoknak” – jelentette ki Trump.