Tizenkét évnyi, zavargásokkal és gazdasági válságokkal terhelt kormányzás után távolította el az Egyesült Államok Venezuela vezetőjét
Tizennégy év kormányzás után, 2013-ban rákban meghalt Venezuela elnöke, az országban unortodox baloldali fordulatot végrehajtó, populista Hugo Chávez. Helyét régi szövetségese és mentoráltja, Nicolás Maduro vette át. Az egykori buszsofőr és szakszervezeti vezető népszerűségben és karizmában soha nem érte utol Chávezt, tizenkét éves hivatali idejét zavargások és gazdasági válságok sora tördelte. 2026. január 3-án az Egyesült Államok támadást hajtott végre az ország ellen, elfogta, és ismeretlen helyre szállította Madurót és feleségét, Cilia Adela Flores de Madurót, aki az elmúlt tíz évben a Nemzeti Közgyűlés képviselője volt.
Pam Bondi amerikai főügyész a közösségi médiában közzétett bejegyzésében erősítette meg, hogy Nicolás Madurót és feleségét, Cilia Florest az Egyesült Államokban vonják büntetőjogi felelősségre. Maduro ellen 2020-ban emeltek vádat New Yorkban, de eddig nem volt ismert, hogy a feleségét is vád alá helyezték. Bondi azt írta, a házaspár „hamarosan az amerikai igazságszolgáltatás teljes haragját fogja megérezni amerikai földön, amerikai bíróságokon”.
Maduro győzelmét már a 2013-as választáson is vitatta az ellenzék. 2017-ben megpróbálta újradefiniálni és kiterjeszteni az elnök hatáskörét, hogy megkerülje a nemzetgyűlést, amelyet akkor az ellenzék irányított, ekkor hetekig tartó zavargások törtek ki az országban.
2018-ban ennek ellenére újabb hatéves mandátumot nyert – igaz, a választásokat nemcsak a venezuelai ellenzék, de a nemzetközi közösség is illegitimnek minősítette. 2024-ben ismét megtarthatta az elnöki széket, pedig korábban több exit poll az ellenzéki jelölt, Edmundo González Urrutia győzelmet vetítette előre. Az Egyesült Államok szerint csalással maradt hatalmon, ezért nem is ismerik el az ország elnökeként. Helyette Gonzálezt ismerték el a választás győzteseként, és a venezuelai ellenzék idén Nobel-békedíjjal kitüntetett vezetőjének, a tavalyi elnökválasztás óta bujkáló María Corina Machadónak is támogatást nyújtottak.
Machadót Maduro kormánya eltiltotta az indulástól, aki ezután kezdte el Edmundo González független elnökjelöltet támogatni, emellett egy olyan ellenzéki mozgalom vezetője lett, ami bármikor több ezer embert tudott az utcára hívni tüntetni, és még többet rávenni a szavazásra. A választás után tömegtüntetések törtek ki Venezuelában, González elhagyta az országot, és Spanyolországban kért menedékjogot, Machado pedig azóta is az országban bujkál.
Maduro előszeretettel próbálta nacionalista kardcsörtetéssel, a szomszédos Guyanával szembeni területi igények bejelentésével és ellenzékiek bebörtönzésével elterelni a figyelmet a vitatott választásokról, a zavargásokról és az ország katasztrofális gazdasági helyzetéről.
Maduro rezsimjét a mindenkori washingtoni kormányok kemény kézzel kezelték, szankciókkal büntették, illetve Joe Biden elnöksége idején sok menekültet is befogadtak – akiket Trump elkezdett kitoloncoltatni.
Az első Trump-kormány 2020-ban kábítószer-terrorizmussal vádolta Madurót, 2025-ben pedig (miután Maduro januárban letette a hivatali esküjét) fokozta a gazdasági és a katonai nyomást a Maduro-rezsimen. Az amerikai kormány augusztusban ötvenmillió dollárra emelte „a világ egyik legnagyobb kábítószer-kereskedőjének” nevezett venezuelai elnök letartóztatásához vezető nyomravezetői díjat, és hadihajókat vezényelt Venezuela partjainak közelébe.
A Fehér Ház azt állítja, hogy Venezuela vezetése valójában egy „narko-terror kartell”, és azzal vádolja Maduro kormányát és hadseregének vezetőit, hogy részt vesznek a nemzetközi drogkereskedelemben: Kolumbiából származó és helyben előállított kokaint, valamint fentanilt juttatnak el állami segítséggel Észak-Amerikába. A fő venezuelai drogbanda, a Napok Kartellje (Cartel de los Soles) vezetőjének a Trump-kormányzat Madurót tartja. Az elnök több más drogkartell mellett ezt is terrorszervezetnek nyilvánította az elmúlt időszakban. Karoline Leavitt fehér házi szóvivő kijelentette, hogy
Maduro egy kartell szökésben lévő vezetője, aki ellen eljárás zajlik az Egyesült Államokban.
November közepén azt írtuk, szakértők attól tartanak, hogy a gazdasági válsággal sújtott országot vasmarokkal irányító Maduro bukása csak káoszba, polgárháborúba döntené az országot, de az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint a Fehér Ház egyelőre nem készített részletes tervet arra, hogy mi következne az illegitimnek tartott vezető után. Az, hogy mi az amerikai kormány terve Maduro eltávolítása után, csak a magyar idő szerint szombaton délután öt órakor tartott sajtótájékoztatón derülhet ki.
A latin-amerikai biztonságpolitikai helyzettel foglalkozó IBI tanácsadó cég vezetője a Pentagonnak készített jelentésében közölte, hogy Maduro távozása után fegyveres összecsapások robbanhatnak ki szerte az országban a rezsimhez hű katonai alakulatok, a drogkartellek és a Venezuela nyugati részén aktív két kolumbiai gerillamozgalom, a FARC és az ELN egységei között. A rendteremtéshez több tízezer amerikai katona bevetésére lenne szükség.
(CNN)
