María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapta a Nobel-békedíjat – jelentette be az azt odaítélő norvég bizottság. A bizottság indoklásában azt mondta, hogy Machado fáradhatatlanul képviseli a demokratikus jogokat, és küzd az igazságos és békés átmenetért a diktatúrából a demokrácia felé.
A bizottság vezetője, Jørgen Watne Frydnes „a béke bátor és eltökélt bajnokaként" jellemezte Machadót, aki a demokrácia lángját őrzi az egyre erősödő sötétségben". A bizottság az indoklásában “a civil kurázsi legrendkívülibb példájának” nevezte a venezuelai demokráciamozgalom vezetőjét, aki képes volt egyesíteni az egykor nagyon megosztott politikai ellenzéket a szabad választások és a képviseleti kormányzás kikövetelésére.
„Ez áll a demokrácia középpontjában, hogy közösen védjük a népszavazás eszméjét, még akkor is, amikor nem értünk egyet” – közölte a bizottság. Hozzátették: „Amikor a demokrácia veszélyben van, minden korábbinál fontosabb ennek a közös álláspontnak a megvédése”.
A bizottság közölte, hogy a demokrácia léte olyan embereken múlik, akik nem hajlandóak csendben maradni, és a halálos veszély ellenére is hajlandóak kiállni, és arra emlékeztetnek mindenkit, hogy „a szabadságot nem szabad adottnak venni, hanem mindig védelmezni kell”.
Még nem tudni, személyesen át tudja-e venni
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Machado el tud-e utazni a decemberi díjátadóra Norvégiába, hogy személyesen vegye át a kitüntetést – mondta egy újságírói kérdésre Frydnes. A bizottság elnöke közölte, hogy ez biztonsági kérdés, és még korai lenne megmondani, bár remélik, hogy „ott lesz velünk Oslóban, de ez egy komoly biztonsági helyzet, ami előbb kezelni kell”.
Machado tudja, hogy megkapta a díjat, mert sikerült vele felvenni a kapcsolatot – közölte a Nobel-bizottság. A szervezet titkára a Reuters brit hírügynökségnek elmondta, hogy Machado közölte, hogy „ez a díj az egész mozgalomé”.
A Nobel-békedíjjal jutalmazott Machado a tavalyi venezuelai elnökválasztás óta bujkál az országban. Az ellenzéki politikust Nicolás Maduro elnök kormánya eltiltotta az indulástól, aki ezután Edmundo González független elnökjelöltet kezdte támogatni. Emellett egy olyan ellenzéki mozgalom vezetője lett, ami bármikor több ezer embert tudott az utcára hívni tüntetni, és még többet rávenni a szavazásra.
Az elnökválasztáson végül Madurót hozták ki győztesnek, de választási megfigyelők szerint nem volt szabad és tiszta a választás. Antony Blinken akkori amerikai külügyminiszter is azt mondta, „elsöprő bizonyítékai” vannak arról, hogy Venezuelában az összellenzéki jelölt nyert.
A választás után tömegtüntetések törtek ki Venezuelában, Edmundo González ellenzéki elnökjelölt elhagyta az országot, és Spanyolországban kért menedékjogot, Machado pedig azóta is az országban bujkál.
Frydnes egy újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Donald Trump amerikai elnök nyílt kampánya arra, hogy megkapja az elismerést, semmiben sem befolyásolta a bizottság döntését. „Döntésünket csakis Alfred Nobel munkássága és végakarat alapján hozzuk meg” – közölte Frydnes. Hozzátette, hogy a bizottság minden éven több ezer olyan levelet kap, amikben lehetséges jelölteket támogatnak, de a döntésüket „bátran és tisztességesen” hozzák meg.
Az oslói Békekutató Intézet (PRIO) igazgatója, Nina Græger a CNN-nek eljuttatott közleményében közölte, hogy Machado díja mindenek felett a demokráciának szól, hozzátéve, hogy kutatások bizonyítják, hogy a demokrácia fontos előfeltétele a békének. Díjazása pedig rávilágít azoknak a bátorságára, akik szavazólapokkal és nem golyókkal védik a szabadságot egy olyan időszakban, amikor az önkényuralmi rendszerek az egész világon terjedőben vannak.
Trump minden korábbinál nagyobb felhajtást csinált előzetesen a Nobel-békedíjnak
Idén különösen nagy figyelmet kapott, hogy ki kapja a Nobel-békedíjat, köszönhetően Donald Trump amerikai elnöknek, aki az elmúlt hónapokban látványosan jelezte, hogy szeretné megkapni az elismerést. Az amerikai elnök azt állította, hogy idén hat háborúnak vetett véget – ami később már hét, sőt tíz lett –, de az ezekben játszott szerepe megkérdőjelezhető volt, ahogy ebben a cikkünkben olvasható.
Trump éppen egy nappal a díj kiosztása előtt jelentette be, hogy Izrael és a Hamász megállapodott a gázai békefolyamat első szakaszáról.
Trump már szinte rögeszmésen vágyik a kitüntetésre, mióta először amerikai elnök lett, és rendszeresen megemlíti interjúkban, külföldi vezetőkkel folytatott tárgyalások előtt vagy kampányrendezvényeken, hogy mennyire ideje lenne már, hogy neki is odaítéljék a díjat, amit előtte már négy másik amerikai elnök megkapott.
Egyikük Nobel-békedíja jól láthatóan igazán felháborítja: Barack Obamáé. A neki adott Nobel-békedíj „egy narcisztikus sérülés Donald Trumpnak”, aki sokkal jobb akar lenni elődjénél, és emiatt eltökélte, hogy neki is meg kell kapnia – mondta a France24-nak Pascal Boniface francia politológus, az IRIS Francia Nemzetközi és Stratégiai Ügyek Intézetének alapító igazgatója.
Ki dönti el, hogy ki kapja?
A New York Times szerint idén 338 jelölt volt a békedíjra, 244 személy és 94 szervezet. Összevetésül tavaly 286 jelölés érkezett be az oslói bizottsághoz, a csúcs pedig 2016-ban volt 376-tal.
A Nobel-békedíjra bárkit jelölhetnek, de a jelölők meghatározott körből kerülnek ki, a több ezres listán főképp kormánytagok, egyetemi oktatók, korábbi Nobel-békedíjasok találhatók. A döntőbizottságot elvileg nem kötelezik a jelölések, de az utóbbi évek győztesei közül szinte mindenkit norvég törvényhozók (is) jelöltek.
A többi Nobel-díjjal ellentétben a norvég parlament által választott ötfős bizottság választja ki a jelöltek közül a díjazottat. Az eltérésről ebben az Észkombájn-cikkünkben írtunk részletesebben.
