Pénteken jelentik be, ki vagy mi kapja 2025-ben a Nobel-békedíjat. Ugyanis a díjat gyakran nemcsak személyeknek, hanem szervezeteknek is kiosztják – például a Vöröskeresztet már többször is jutalmazták vele. Ahogy minden Nobel-díjnál, úgy a békedíj esetén is mennek a találgatások előzőleg, hogy vajon kinek van esélye megkapni azt.
Trump-békedíj?
Az egyik legnagyobb kérdőjel Donald Trump személye. Amerikai elnök 2009-ben kapott utoljára Nobel-békedíjat, de Barack Obama elismerését sok kritika érte, ugyanis egy évvel megválasztása után ítélték oda neki, tehát még nem állt mögötte túl nagy béketevékenység. Ezt maga Trump is rendszeresen felemlegeti.
Az amerikai elnök lassan tíz éve beszél rendszeresen arról, hogy mennyire megérdemelné a Nobel-békedíjat. Trump a nyáron kezdte megint felemlegetni a díjat, állítása szerint legkevesebb hat konfliktusban ért el fegyvernyugvást januári hivatalba lépése óta. Ahogy esélyeit elemző cikkünkben írtuk, sokan megkérdőjelezik, hogy ezek közül döntő szerepe volt-e az indiai–pakisztáni, azeri–örmény, thai–kambodzsai vagy éppen a ruandai–kongói harcok nyugvópontra jutásában.
Trump viszont éppen egy nappal a díj kiosztása előtt jelentette be, hogy Izrael és a Hamász megállapodott a gázai békefolyamat első szakaszáról. A várhatóan a terrorszervezetek izraeli túszainak elengedéséhez és tűzszünethez vezető tárgyalások alapját a Trump által múlt héten bejelentett 21 pontos béketerv képezte. Trump azt mondta, a megállapodás „fantasztikus napot” jelent a világ számára. A megállapodás jelentőségéről itt írtunk részletesen.
Trumpot egyébként már az első ciklusa idején jelölték a díjra az Izrael és több arab állam között létrejövő államközi szerződések, az Ábrahám-egyezmények miatt. Idén újabb és újabb jelöléseket kapott, főleg kormány- és államfőktől, akik feltehetően így próbáltak a hízelgésre fogékony elnök kedvében járni. Köztük van Benjámin Netanjahu, Pakisztán vezetői, valamint a kambodzsai kormányfő, emellett Örményország és Azerbajdzsán vezetői is bejelentették, hogy támogatják jelölését. Korábban Szijjártó Péter külügyminiszter is arról beszélt, hogy Trump megérdemelné a békedíjat.
Netanjahu mellett csütörtökön Jaír Lapid, az izraeli ellenzék vezetője is arról beszélt, hogy szerinte a gázai megállapodás miatt Trump érdemli a díjat. Samir Puri, a Chatham House globális kormányzással foglalkozó központjának igazgatója néhány hónapja úgy látta, minden azon múlik, hogy Trumpnak sikerül-e elérnie az ukrajnai békekötést, csak azon át vezet az útja a Nobel-békedíjhoz.
Sokan minden igyekezete ellenére azért tartják valószínűtlennek Trump díját, mert nem a nemzetközi együttműködés bajnoka, és ahogy az AP is írja, nem hisz a klímaváltozásban, amit pedig a bizottság a legnagyobb hosszú távú fenyegetésnek tart a békére. Arról nem is beszélve, hogy a Nobel-bizottság nem szereti, ha az látszik, meghajlik a politikai nyomás előtt.
A CNN cikke szerint Trumpnak lehet esélye a díjra, de ők reálisan inkább jövőre valószínűsítették ezt, ha Trumpnak sikerül áttörést elérnie Gázában és/vagy Ukrajnában. Ezek szerintük stabilabb hellyé tennék a világot, ezért a szerző szerint Trump és csapata ebben az esetben meg is érdemelné a békedíjat, annak alapításának 125. évfordulóján.
A pénteki bejelentésnél majd azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a döntőbizottsághoz január 31-ig meg kell érkezniük a jelöléseknek (idén 338 érkezett), és azt követően a testület egy nyolc hónapig tartó folyamat alatt dönti el külső szakértők bevonásával, hogy kihez kerül a békedíj, amit decemberben Oslóban adnak át.
Tippek, oddsok, esélyek
Ilyen sokkimenetelű, többesélyes eseményeknél érdemes megnézni a fogadóirodákat. Jó oddsokat adnak a szudáni polgárháború alulról szerveződő humanitárius hálózatának; Julija Navalnajának, az orosz börtöntáborban meghalt orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij özvegyének; Abir Hadzs Ibrahim szír békeaktivistának; Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek; az ENSZ segélyszervezetének, a UNRWA-nak és vezetőjének, Philippe Lazzarininek; a Világélelmezési Programnak; az Orvosok Határok Nélkülnek; David Attenborough brit természetfilmesnek vagy a nemrég a gázai flottillával hajózó Greta Thunberg svéd klíma- és békeaktivistának.
A fogadóirodák mellett az oslói Békekutató Intézet (PRIO) igazgatója, Henrik Urdal listája szokott még némi támpontot nyújtani, hogy ki is kaphatja a rangos díjat. A PRIO éléről hamarosan távozó Urdal is a szudáni segítségnyújtókat teszi az élre, majd egy meglepőnek tűnő második tippet ad: Mohammed sejket (polgári nevén Mohammed bin Abdulrahmán bin Dzsasszim bin Dzsaber El Tánit), Katar miniszterelnökét és külügyminiszterét egy személyben. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az Izrael és a Hamász közti tűzszüneti tárgyalásokat 2023 októbere óta többek között a gazdag olajmonarchia próbálta tető alá hozni.
Urdal említette még az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodáját, illetve a Carter Központot, a Nők Nemzetközi Ligáját a Békéért és Szabadságért szervezetet, valamint a Nemzetközi Törvényszéket és a Nemzetközi Büntetőbíróságot is. A díjazott személye azonban rendszeresen rácáfolt az előzetes várakozásokra az évek során.
Számok és szervezések
A New York Times szerint idén 338 jelölt van a békedíjra, 244 személy és 94 szervezet. Összevetésül tavaly 286 jelölés érkezett be az oslói bizottsághoz, a csúcs pedig 2016-ban volt 376-tal. Nevezhetnek jelöltet nemzeti parlamentek képviselői, kormánytagok, nemzetközi bíróságok tagjai, egyetemi rektorok, valamint különböző intézmények tagjai. Hogy pontosan kik vannak a jelöltlistán, az titok, és csak ötven év után tudhatjuk meg. Január a nevezési határidő, márciusra összeállítanak egy döntős shortlistet.
A végső döntést a győztesről a norvég parlament által kiválasztott öttagú független bizottság hozza meg október elején – ez az egyetlen Nobel-díj, amit nem Svédországban ítélnek oda és adnak át, hanem a norvégiai Oslóban. A Nobel-békedíjat a többi Nobel-díjjal szemben nem Stockholmban, hanem Oslóban adják majd át december 10-én, az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján. A győztesek kapnak egy oklevelet, egy emlékérmét és egy tisztes pénzösszeget, ami idén 11 millió svéd korona, azaz több mint 391 millió forint.
Eddig olyan ikonikus személyiségek kaptak békedíjat, mint Barack Obama volt amerikai elnök, Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök és apartheid-ellenes aktivista, a 14. dalai láma és Teréz anya.
Tavaly a japán Nihon Hidankió szervezet kapta az elismerést, ami évtizedek óta küzd a nukleáris leszerelésért. Amellett hogy besegítenek az ENSZ munkájába és rendszeres résztvevői békekonferenciáknak, a hirosimai és nagaszaki atomtámadások több ezer túlélőjének vallomását gyűjtötték össze az évek során. 2023-ban a díjat a bebörtönzött emberi jogi aktivista, Nargesz Mohammadi kapta az iráni nők elnyomása elleni tevékenységéért.
A 2025-ös Nobel-szezon hétfőn kezdődött, amikor az orvostudományi díjazottakat jelentették be: Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi, akik a perifériás immuntoleranciával foglalkozó kutatásukért kapták meg az elismerést. Kedden aztán Michel H. Devoret és John M. Martinis kapták meg a fizikai Nobel-díjat, ők egy elektromos áramkörben fedezték fel a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektust és az energiakvantálást. Hogy ez miért érdekes, és egyáltalán mit jelent, arról ebben a cikkben írtunk bővebben. Szerdán a kémiai Nobel-díjasokat nevezték meg: Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar M. Yaghi a szerves fémvegyületek egy új keretrendszerének kifejlesztéséért részesült az elismerésben.
Magyar szempontból a legfontosabb idei Nobel-díj egyértelműen Krasznahorkai László íróé, aki az irodalmi Nobel-díjat kapta meg.
A hivatalos indoklás szerint Krasznahorkai látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, ezek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét. Legutóbb 2002-ben kapott magyar szerző irodalmi Nobelt, akkor a Kossuth-díjas Kertész Imre részesült az elismerésben.
A pénteki Nobel-békedíj mellett még egyet fognak kiosztani, várhatóan hétfőn: a svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díjat. A díjakat hagyományosan december 10-én adják át, a kitüntetést alapító Alfred Nobel 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért.
