A nukleáris fegyverek ellen harcoló japán szervezet nyerte az idei Nobel-békedíjat

A Nihon Hidankjo nevű japán szervezet nyerte az idei Nobel-békedíjat. A szervezet 1956-ban jött létre azért, hogy nyomást gyakoroljon a japán kormányra az atombombáktól szenvedő áldozatok megsegítésén. A civil szervezet fő feladataként lobbizott az atomfegyverek eltörlése mellett. Az indoklás szerint a nekik adott békedíj amellett is kiáll, hogy „soha többet ne használjanak nukleáris fegyvereket a világban”.

A Nihon Hidankjo egy alulról szerveződő mozgalomként jött létre, amely a hirosimai és nagaszaki atombomba túlélőinek nyújtott támogatást. A céljuk egy nukleáris fegyverektől mentes világ létrehozása lett. „Az 1945-ös atombomba-támadásokra válaszul jött létre egy globális mozgalom, amely azért dolgozik fáradhatatlanul, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen katasztrofális következményekkel jár a nukleáris fegyverek használata” – hangzott el a bejelentésben.

A Nihon Hidankjo több ezer tanúvallomással támasztotta alá az atombombák pusztítását, állást foglalt és nyilvános felhívásokat adott ki a nukleáris fegyverek ellen. Évente küldtek az ENSZ békekonferenciáira is küldötteket, hogy emlékeztessék a világot a nukleáris fegyverek betiltásának fontosságára. A szervezet bemutatta a túlélők történeteit, oktatási kampányokat hoztak létre.

A bizottság szerint a Hibakusa, azaz a nagaszaki és a hirosimai atombomba-túlélők csoportja történeteikkel „segített nekünk leírni a leírhatatlant, elképzelni az elképzelhetetlent, és valahogy felfogni a felfoghatatlant, a nukleáris fegyverek okozta fájdalmat és szenvedést”. Ennek fő szóvivőjeként vált a Nihon Hidankjo a legnagyobb és legbefolyásosabb Hibakusa-szervezetté Japánban. A Nobel-bizottság kiemelte azt is, hogy

„Közel nyolcvan éve nem vetettek be nukleáris fegyvert háborúban. Ezért is aggasztó, hogy ezt a nukleáris fegyverek használatára vonatkozó tabut ma újra feszegetik”.

A bizottság aggasztónak látja, hogy a nukleáris hatalmak ma újra modernizálják és bővítik nukleáris felhozatalukat, míg más országok arra készülnek, hogy belépnek a nukleáris hatalmak sorába. „Eközben pedig fenyegetések hangzanak el azzal kapcsolatban is, hogy nukleáris fegyvereket vetnének be jelenleg is folyó háborúkban” – tette hozzá a bizottság. „Ilyenkor érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy mi is a nukleáris fegyver: a legpusztítóbb fegyver, amit a világ valaha látott”.

A bizottság kiemelte azt is, hogy a két amerikai atombomba Japánban közel 120 ezer embert ölt meg, de hasonlóan sokan haltak meg a sugárzás miatt a támadást követő hónapokban és években is. A Nobel-bizottság úgy látja, hogy napjaink nukleáris fegyverei még pusztítóbb erővel rendelkeznek: „milliókat ölhetnek meg és katasztrofális hatással lennének az éghajlatra is. Egy nukleáris háború a civilizációnk végét jelenthetné”.

Oroszország fenyegetőzik

Amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, Oroszország visszatérően szeret a nukleáris fegyverekkel fenyegetőzni. Szeptember végén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben Oroszországot atomhatalomnak nevezte, amit állítása szerint „értelmetlen és veszélyes” megpróbálni legyőzni. Ezelőtt nem sokkal Vlagyimir Putyin orosz elnök megváltoztatta az orosz nukleáris doktrínát.

Az új doktrína szerint Oroszország akkor is legitim módon vethet be atomfegyvereket egy konfliktusban, ha egy atomhatalom által támogatott, de atomfegyverrel nem rendelkező ország támadja meg. Oroszország elég explicit fenyegetőzik egyébként is a nukleáris fegyverekkel: idén májusban Putyin olyan hadgyakorlatot rendelt el, amely a harcászati nukleáris fegyverek alkalmazásának gyakorlását is magában foglalta. Az orosz védelmi minisztérium szerint erre azért volt szükség, mert brit, francia és amerikai tisztviselők „provokatív fenyegetéseket” fogalmaztak meg.

A Nobel Intézethez idén egyébként 286 jelölés érkezett, kb. 70-nel kevesebb, mint a tavalyi pályázatra. Idén 89 szervezetet jelöltek. Hogy pontosan kik vannak a jelöltlistán, az titok, és csak ötven év után tudhatjuk meg. Annyit tudni, hogy egy amerikai kongresszusi képviselő jelölte például Donald Trumpot. A Reuters szerint az ismert jelöltek között van például az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR, António Guterres ENSZ-főtitkár Ferenc pápa, és David Attenborough brit természettudós is.

Tavaly a békedíj az Iránban 2022 szeptemberében kirobbant tüntetéshullámra reagált. Ekkor Nargesz Mohammadi bebörtönzött iráni emberi jogi aktivista kapta a Nobel-békedíjat. Az indoklásban azt mondták, hogy Mohammadi az iráni nők elnyomása elleni, valamint az emberi jogokért és a szabadságért folytatott küzdelméért kapta meg az elismerést.

Ki dönti ezt el?

A Nobel-békedíjra bárkit jelölhetnek, de a jelölők meghatározott körből kerülnek ki, a több ezres listán főképp kormánytagok, egyetemi oktatók, korábbi Nobel-békedíjasok találhatók. A döntőbizottságot elvileg nem kötelezik a jelölések, de az utóbbi évek győztesei közül szinte mindenkit norvég törvényhozók (is) jelöltek.

A többi Nobel-díjjal ellentétben a norvég parlament által választott ötfős bizottság választja ki a jelöltek közül a díjazottat. Az eltérésről ebben az Észkombájn-cikkünkben írtunk részletesebben.

2022-ben az említett belarusz Alesz Bjaljacki (Alesz Beljackij) és az orosz Memorial és az ukrán Center for Civil Liberties emberjogi szervezetek megosztva kapták a Nobel-békedíjat. Előtte Maria Ressa filippínó származású amerikai újságíró, a Fülöp-szigeteki független online lap, a Rappler alapítója és Dmitrij Muratov orosz újságíró, a független Novaja Gazeta lap alapítója kapták megosztva a díjat, egy évvel korábban pedig az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) vehette át az elismerést.

A Nobel-békedíjat a többi Nobel-díjjal szemben nem Stockholmban, hanem Oslóban adják majd át december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján. A díjjal 11 millió svéd korona (kb. 366 millió forint) is jár.

A békedíj odaítélése körül előfordultak már anomáliák, furcsa és vitatott döntések is. Volt olyan is, például Henry Kissinger 1973-as vagy Jasszer Arafat 1994-es díjazásakor, hogy a bizottság úgy összeveszett, hogy tagok léptek ki belőle a döntés elleni tiltakozásképpen.