Muskot, Trumpot és Ferenc pápát is jelölték, de nem ők az esélyesek – pénteken osztják ki a Nobel-békedíjat

Pénteken jelentik be, hogy kinek – vagy kiknek –, esetleg milyen szervezetnek ítélik oda idén a Nobel-békedíjat. A Nobel Intézethez 2024-ben 286 jelölés érkezett, kb. 70-nel kevesebb, mint a tavalyi pályázatra. Idén 89 szervezetet jelöltek. Hogy pontosan kik vannak a jelöltlistán, az titok, és csak ötven év után tudhatjuk meg. Viszont a nagyobb külföldi lapok, de főleg a fogadóirodák ilyenkor már össze szokták állítani a saját listájukat. Ezekből szemezgetve veszünk sorra néhány jelöltet mi is.

Tavaly a díjat a jelenleg bebörtönzött emberi jogi aktivista Nargesz Mohammadi kapta az iráni nők elnyomása elleni tevékenységéért. Mohammadi azután kapta meg az elismerést, hogy Iránban 2022 szeptemberében tüntetéshullám robbant ki.

Mohammadi a Defenders of Human Rights Center iráni emberi jogi szervezet helyettes vezetője, ezt a 2003-ban szintén Nobel-békedíjjal kitüntetett Sirin Ebádival együtt alapították. Mohammadit az iráni hatóságok, jelenleg a „nemzetbiztonság elleni fellépés” és „propaganda terjesztésének” vádjával tartják fogva

A jelöltség nem minden

A Time magazin a Nicerodds.co.uk fogadási oldal esélylatolgatása és az oslói Békekutató Intézet (PRIO) igazgatója, Henrik Urdal által összeállított éves szűkített lista alapján szokott például szemezgetni. A Reuters szintén Urdalt tartja a Nobel-békedíj egyik szakértőjének.

Még mielőtt rátérnénk a jelöltekre, beszéljünk néhány figuráról, akik szinte biztosan nem kapják meg a díjat, bármennyire is hinnénk, hogy esélyesek.

A Politico szerint egy norvég libertárius képviselő, Marius Nilsen év elején jelentette be, hogy jelölteti Elon Muskot a díjra. Musk jelölését „a párbeszéd, a szólásszabadság és egy folyamatosan polarizálódó világban a véleménynyilvánítás lehetőségének határozott védelme” miatt tartotta indokoltnak. Tekintve, hogy Nilsen a norvég törvényhozók közé tartozik, megfelel annak a kritériumnak, hogy valakit jelöljön a díjra, Musk rajta lehetett a jelöltlistán. Arról viszont sehol nem írnak a nemzetközi sajtóban hogy komoly esélye is lenne.

Lehet még tudni néhány jelölésről: Sofie Marhaug, a baloldali Vörös Párt norvég képviselője Julian Assange-t, a Wikileaks alapítóját jelölte. Claudia Tenney amerikai kongresszusi képviselő pedig januárban jelölte Donald Trumpot, aki az elmúlt években már jelölt volt néhányszor, de egyszer sem kapta meg a díjat.

A Time a shortlistesek közé sorolja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, arra hivatkozva, hogy egy brit fogadóiroda szerint ő a legesélyesebb a díjra. Csakhogy mind Urdal, mind a Reuters kevés esélyt lát arra, hogy ő kapná az elismerést, miután egy háborút vívó ország kormányfője.

A bukmékerek szerint februárban Alekszej Navalnij, az orosz ellenzék vezetője volt az idei díj esélyese. Csakhogy Navalnij februárban meghalt Oroszország legszigorúbban őrzött börtönben, posztumusz pedig nem kaphatja meg a díjat.

Az ismert jelöltek között van például az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR, António Guterres ENSZ-főtitkár Ferenc pápa, és David Attenborough brit természettudós – írja a Reuters. Az utóbbi két név egyébként szinte állandó szereplő az évek során a listán. Az orosz–ukrán háború, az izraeli–palesztin konfliktus és a szudáni polgárháború aktualitása miatt viszont befutó lehet egy sor humanitárius szervezet is.

A Time szerint az egyik esélyes az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR). A szervezet a demokratikus választások előmozdításán dolgozik Európa-szerte, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában. Az elmúlt években egyre égetőbb téma lett világszerte a demokrácia állapota, ebben a helyzetben pedig különösen fontos a választási megfigyelők szerepe.

Szudán a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságával küzd, miközben két rivális katonai frakció véres belháborúja zajlik. A konfliktusról és az ország állapotáról ebben a cikkben írtunk bővebben. A halottak számáról csak becslések vannak, de tízezrekről beszélnek a szakértők (az AP több mint 14 ezerről ír), miközben milliók váltak földönfutóvá, és éhínség fenyeget, jelenleg ott zajlik a világ legnagyobb menekültválsága. Az ENSZ önkéntesei ezért úgynevezett „sürgősségi ellátó szobákat” (Emergency Response Rooms, ERRS) hoztak létre, ahol segítséget nyújtanak a lakosságnak. Nem csak egészségügyi ellátásról van szó, hanem élelmiszer, víz és védelem biztosításáról is. Ezeket is esélyesnek tartják a díjra.

A Time az esélyesek közé sorolja még a Nemzetközi Bíróságot (ICJ), az ENSZ igazságszolgáltatási szervét, amely a tagállamok közötti jogi vitákat rendezi. A bíróság olyan konfliktusok esetében is ismertetett már döntést, mint például Oroszország ukrajnai inváziója, és májusban ismételten felszólította Izraelt, állítsa meg a Gáza déli részén található Rafahnál indított offenzíváját, segítse elő a humanitárius szállítmányok és az esetleges jogsértéseket vizsgáló nyomozók biztonságos bejutását az övezetbe.

A Reutersnek nyilatkozó Urdal szerint az ENSZ Közel-Keleti Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNRWA) is elnyerheti a díjat, azonban hozzátette, hogy ez kifejezetten megosztó lenne. Izrael az elmúlt egy évben többször is bírálta az UNRWA-t, az ENSZ vizsgálatot is indított, miután Izrael a Hamász segítésével vádolta meg a szervezet munkatársait. Az UNRWA szóvivője augusztus elején bejelentette, hogy a bizonyítékok alapján megalapozott a gyanú, hogy a dolgozóik közül kilencen részt vehettek az október 7-i terrortámadásban, ezért azonnal elbocsátották őket.

Az esélyesek között említik még Szvetlana Tyihanovszkaját, a belarusz ellenzék litvániai emigrációban élő vezetőjét. Tyihanovszkaja az Egységes Belarusz Átmeneti Kabinet vezetője. A száműzetésből gyakran megszólal, és továbbra is találkozik nemzetközi vezetőkkel – januárban Novák Katalin korábbi köztársasági elnökkel is beszélt a davosi Világgazdasági Fórumon. Tyihanovszkaja már két éve is esélyes volt a díjra, de 2022-ben azt az emberi jogokért felszólaló belarusz Alesz Bjaljacki (Alesz Beljackij) kapta megosztva.

Idén volt tizedik éve, hogy Ilham Tohti emberi jogi aktivista az ujgurok érdekében kifejtett érdekérvényesítő tevékenysége miatt börtönben ül Kínában. Tohti nyíltan beszélt Kína ujgurok és más kisebbségi csoportok elleni diszkriminációjáról, az ujgur közösség jogaiért folytatott küzdelmeiért korábban Szaharov-díjat is kapott.

Megint felmerült Greta Thunberg svéd környezetvédelmi aktivista neve is, akit a BBC szerint 2019-től kezdve eddig minden évben jelölték, és mégsem kapta meg soha a díjat. Thunberg egészen unortodox módon indított dialógust a klímaváltozásról még 2018-ban, tinédzserként. A Time szerint 2023 volt a legmelegebb év a történelemben, így ha erre akarná felhívni a figyelmet az ítélőbizottság, akkor Thunberg díjazása épp kapóra jöhet.

De a bizottság dönthet úgy is, hogy senki sem kapja meg a díjat, ami már 19 alkalommal megtörtént, igaz, legutóbb már több mint ötven éve, 1972-ben. „Talán ez az az év, amikor a Nobel-békedíj bizottságnak egyszerűen vissza kellene tartania a díjat, ráirányítva a figyelmet, hogy ez egy háborúzó bolygó” – mondta Dan Smith, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet vezetője a Reutersnek.

Ki dönti ezt el?

A Nobel-békedíjra bárkit jelölhetnek, de a jelölők meghatározott körből kerülnek ki, a több ezres listán főképp kormánytagok, egyetemi oktatók, korábbi Nobel-békedíjasok találhatók. A döntőbizottságot elvileg nem kötelezik a jelölések, de az utóbbi évek győztesei közül szinte mindenkit norvég törvényhozók (is) jelöltek.

A többi Nobel-díjjal ellentétben a norvég parlament által választott ötfős bizottság választja ki a jelöltek közül a díjazottat. Az eltérésről ebben az Észkombájn-cikkünkben írtunk részletesebben.

2022-ben az említett belarusz Alesz Bjaljacki (Alesz Beljackij) és az orosz Memorial és az ukrán Center for Civil Liberties emberjogi szervezetek megosztva kapták a Nobel-békedíjat. Előtte Maria Ressa filippínó származású amerikai újságíró, a Fülöp-szigeteki független online lap, a Rappler alapítója és Dmitrij Muratov orosz újságíró, a független Novaja Gazeta lap alapítója kapták megosztva a díjat, egy évvel korábban pedig az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) vehette át az elismerést.

A Nobel-békedíjat a többi Nobel-díjjal szemben nem Stockholmban, hanem Oslóban adják majd át december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján. A díjjal 11 millió svéd korona (kb. 366 millió forint) is jár.

A békedíj odaítélése körül előfordultak már anomáliák, furcsa és vitatott döntések is. Volt olyan is, például Henry Kissinger 1973-as vagy Jasszer Arafat 1994-es díjazásakor, hogy a bizottság úgy összeveszett, hogy tagok léptek ki belőle a döntés elleni tiltakozásképpen.