J. D. Vance demokráciából akarta kioktatni az EU-t a müncheni biztonsági konferencián

„Közös értékeinkről szeretnék beszélni” – mondta az Egyesült Államok alelnöke a müncheni biztonsági konferencián, ami több mint formaság, tekintettel arra, hogy a korábban magától értetődő közös értékek alapja Donald Trump Fehér Házba való visszatérése után Brüsszel és Washington között látszólag kérdésessé vált. J. D. Vance alelnökként először jár Európában – Münchenbe Párizsból érkezett, ahol már részt vett a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásáról szóló konferencián –, így felszólalását nagy figyelem övezte. Azt várták tőle, hogy jelezheti, milyen irányban kíván haladni Donald Trump kormánya számos globális kérdésben, az Ukrajna ellen Oroszország által indított háborútól a Gázai övezet rendezésén át a mesterséges intelligencia szabályozásáig. Vagy nem.

Vance demokráciából akarta kioktatni az EU-t

A Trump-adminisztráció egyelőre ugyanis egy-egy kérdésben több ellentmondásos nyilatkozatot is tett, Ukrajna esetében például mást mond az amerikai védelmi miniszter és mást a pénzügyminiszter: előbbi kizárta, hogy Ukrajna NATO-tagságot vagy más módon érvényesíthető amerikai biztonsági garanciát kapjon, utóbbi szerint viszont az ukrajnai ásványkincsekhez való hozzáférésért cserébe Kijev valamiféle „biztonsági pajzsra” számíthatna Washingtontól.

„Többet kell tennünk annál, semhogy beszélünk a demokratikus értékekről, élnünk kell velük” – mondta, és felszólalása elején a közbeszéd szabadságáról vagy annak hiányáról beszélt. „Elnézem, mi történt a hidegháború győzteseivel” – mondta Vance, aki szerint a gyűlöletbeszédre hivatkozással sokak véleménynyilvánítását korlátozzák. Svédországból, majd az Egyesült Királyságból hozott példát a szólásszabadságot korlátozó jelekről.

Kritizálta a demokrata Joe Bident is, mondván, a világjárvány idején otthon sem lehetett minden véleményt nyíltan hangoztatni, például azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus kínai laborból szabadulhatott ki. Kitért a romániai elnökválasztásra is, amelynek első fordulójának eredményét külföldi (feltehetően orosz) befolyásra hivatkozva törölték.

„Nem teremthető meg a biztonság, ha félnek a másféle hangoktól, az eltérő véleményektől. Ha félnek saját választóiktól, Amerika semmit nem tud önökért tenni” – közölte Vance, magára és Trumpra is utalva, akik szerinte épp ezeknek a másféle véleményeknek köszönhetően nyertek a választáson.

„Nem meglepő, hogy az emberek nem akarják, hogy vezetőik semmibe vegyék őket. Médiumok leállítása, szavazások törlése nem véd meg semmitől. Ellenkezőleg, ez a demokrácia megsemmisítéséhez vezet.”

Röviden kitért a csütörtöki müncheni autós támadásra is, amelyet egy menedékkérelmére várt, de már kiutasítás előtt álló afganisztáni férfi követett el, harminc embert megsebesítve. Vance elismeréssel adózott, hogy a város a sokk ellenére is milyen jó házigazdája a rendezvénynek, majd megjegyezte, hogy a közös világot fenyegető veszély elsősorban nem kívülről – Oroszországból vagy éppen Kínából jön –, hanem belülről jön.

Ukrajna ügyében nem látszik, mit is akar Washington

Vance érdemben nem beszélt Ukrajnáról és az európai biztonság fenntartásáról, annyit azonban megjegyzett, hogy ebben magának Európának kell többet tennie, hogy az Egyesült Államok a világ más részein lévő fenyegetésekre fókuszálhasson.

Hogy mi a terve Washingtonnak, az egyelőre nem világos: más rajzolódik ki azokból a Vlagyimir Putyint dicsérő szavakból, amelyekkel Trump számolt be az orosz elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetéséről, mindezt viszont maga Vance árnyalta azzal, hogy másnap inkább figyelmeztette Oroszországot, hogy újabb szankciókkal és Ukrajna amerikai katonai támogatásának növelésével kell számolnia a Kremlnek, ha nem hajlandó olyan békére, amely garantálja Ukrajna függetlenségét. (A képlékeny amerikai álláspontról ebben a cikkünkben olvashat bővebben, az ukrán ásványkincsek potenciális értékéről pedig itt írtunk részletesebben.)

Az ukrán elnök már jelezte, hogy kifogásai vannak Trump eddig megismert nyilatkozatai alapján formálódó amerikai hozzáállásról. A Münchenbe érkezett Volodimir Zelenszkij szerint az eddig folytatott tárgyalások nem elegendőek egy béketerv kialakításához. Úgy látja, hogy erős, de változó üzenetek jönnek Amerikából, és további tárgyalásokra van szüksége – most épp az amerikai alelnök J. D. Vance-szel, aki szintén Münchenbe érkezett.

Később Zelenszkij hozzátette, vannak azért döntések, amiket csak az elnökök közötti szinten lehet meghozni. Trump be is jelentette korábban, hogy már pénteken megkezdődhetnek a tűzszüneti tárgyalások.

„Soha nem fogjuk elismerni a megszállt területeket oroszként” – jelentette ki Zelenszkij, reagálva részben arra a Donald Trump-kijelentésre, miszerint Ukrajna nem kapja várhatóan vissza összes, 2014-től elvesztett területét. Beszélt arról is, hogy országa változatlanul a NATO tagja szeretne lenni. „Bízunk a NATO biztonsági garanciáiban” – mondta az ukrán elnök.

Az EU-val is feszült a viszony

Viták várhatók az MI szabályozásával kapcsolatosan is: Párizsban, a hét eleji MI-csúcson Vance nyíltan kiállt az MI-fejlesztések mellett, aminek a vége az lett, hogy a konferencia egyik fő zárónyilatkozatát a britek mellett az amerikaiak sem írták alá. Vance alelnök párizsi beszédében azt üzente, az MI túlszabályozása „megölhet egy mindent átalakító iparágat éppen akkor, amikor az elindul”. Szerinte az MI lehetőség, amit Donald Trump kormánya nem kíván eltékozolni, és a növekedést segítő MI-politika a biztonság felett áll. Az MI felhasználását és fejlesztését kontrollálni kívánó egyezményt végül több mint 60 ország írta alá – a lista szerint a Trump-kormányzat mellett általában kiálló Magyarország képviselői is.

Biztonságpolitikai és gazdasági téren feszültebbé vált az Egyesült Államok viszonya az EU-val is. Washington jóval nagyobb védelmi költségvetést vár el a tagországoktól – már a GDP-arányos két százalék is kevés. A védelmi kiadások már 2021 és 2024 között 30 százalékkal nőttek, így az EU-nak az a 23 országa, amely a NATO-nak is tagja, átlagosan már elérték a kétszázalékos küszöböt. Csakhogy Trump már 5 százalékot várna el, mondván, az európaiak védelmére inkább az amerikaiak költenek, miközben a kereskedelmi többlet az EU oldalán van.

Részben ezzel indokolva Trump vámokat dobott be: 25 százalékos vámot jelentett be minden, az Egyesült Államokba érkező acél- és alumíniumtermékre. Azt is elárulta, hogy további hasonló intézkedések várhatók a gyógyszeripari termékeknél, egy hétfői interjúban pedig az importált autókra kivetett 50-100 százalékos vámokat is belengetett. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a héten jelezte: az EU-ra kiszabott „indokolatlan vámok nem maradnak válasz nélkül”. Határozott és arányos ellenintézkedéseket ígért, valamint azt, hogy az EU meg fogja védeni a gazdasági érdekeit, dolgozóit, cégeit és fogyasztóit.

A vámcsatározások közben Vance Párizsban már találkozott Von der Leyennel, a találkozó szokásos mosolydiplomácia volt, de azért itt-ott kibuktak a nézetkülönbségek. Von der Leyen „közös kihívásokról” beszélt, és hogy „a biztonságtól és stabilitástól a technológia nagy ígéretéig” terjedtek az átbeszélt témák. „Jó találkozóról” posztolt Vance-szel az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is. Kaja Kallas szerint megbeszélésükön az Ukrajna elleni orosz háború és az európai védelem megerősítése is szóba került.

„Ahogy az ellenfeleink összehangolják a tetteiket, nekünk is ugyanezt kell tennünk” – írta Kallas nem sokkal azelőtt, hogy épp ennek az összehangoltságnak ellentmondva Trump közölte, hogy megbeszéléseket folytatott Ukrajnáról, a közel-keleti helyzetről, az energetikáról és az MI-ről az orosz elnökkel. Ez épp azt mutatta, hogy a Fehér Ház a tárgyalásokon partvonalra helyezheti nemcsak Kijevet, de az EU-t is.

Von der Leyen: A vámok kivetése értelmetlen

Bár a párizsi találkozó udvarias volt, Münchenben, közvetlenül Vance felszólalása előtt az Európai Bizottság elnöke már más hangot ütött meg. Közölte, hogy a vámok növelése az EU és az Egyesült Államok között értelmetlen. Az új amerikai vámok bevezetése mellett jelezte az Ukrajna ügyében felmerült ellentéteket is.

„Egy gyenge Ukrajna gyengíti Európát, de gyengíti az Egyesült Államokat is”, egy kudarcot valló Ukrajna veszélyezteti a transzatlanti közösség közös érdekeit is. Von der Leyen szerint az autoriter rendszerek most azt figyelik, hogy mit engedhetnek meg szomszédaikkal szemben, erővel megváltoztathatók-e a határok. „Ezért fontos, hogy milyen lépéseket választunk” – mondta Ukrajna mellett kiállva. „Ukrajnának erős biztonsági garanciára van szüksége” – jegyezte meg, ezzel megint Washingtonnak üzenve.

Igaz, az amerikai észrevételek egy részével való egyetértését is jelezte: „Nemcsak őszintén kell beszélni, de ennek megfelelően kell cselekedni, Nem lehet kétséget hagyni. Európának többet kell tennie a biztonságért és többet kell fordítania a védelemre is. 200 milliárdról most 320 milliárdra emelkedett (az EU-tagok védelmi költségvetése), de ezt jelentősen növelnünk kell. 2-ről 3 százalékra emelve százmilliárd eurókkal növekedhet a ráfordítás évente” – mondta Von der Leyen, ezzel részben elismerve az amerikai igényeket is. Arról azonban a felszólalása utáni beszélgetésben már óvatosabban nyilatkozott, hogy a Trump által kívánatosnak tartott, 5 százalékos GDP-arányú védelmi költségvetés indokolt-e. „Fel kell mérni, hogy mekkora a védelmi kapacitás hiánya” – a pontos arányokat ezután kell felállítani, figyelembe véve az egyes tagállamok lehetőségeit, igényeit is.