Costa: Már nem a „ha”, hanem a „hogyan” a kérdés az EU védelmi uniójánál

Többet kell tennünk és együtt a védelem terén, hangsúlyozta a hétfői uniós állam- és kormányfői találkozó után António Costa. Az Európai Tanács elnöke szerint megállapodtak, hogy a legsürgetőbb területekre összpontosítanak, ahol világos, mi az uniós együttműködés hozzáadott értéke. Ilyen a lég- és rakétavédelem, a lőszergyártás és a katonai mobilitás (magyarul az olyan út- és vasútépítések, amik katonai célokat is szolgálhatnak). A védelmi ipar megerősítésének központi szerepet kell játszania ebben, szerinte ez a versenyképességen is javít és munkahelyeket hoz létre.

A védelmi kiadások már 2021 és 2024 között 30 százalékkal nőttek. A 23 uniós ország, ami a NATO-nak is tagja, átlagosan már elérte, hogy a bruttó nemzeti összterméke két százalékát erre fordítsa. A védelempolitika a 2028-ban induló költségvetésben központi szerepet fog játszani, de Costa szerint hamarabb lépniük. Konkrét lépést viszont nem említett, hogy hogyan, csak célzott rá, hogy az Európai Befektetési Bankot is jobban bevonnák. (19 tagállam nemrég azt kérte, hogy a pénzintézet változtasson a hitelezési szabályain.) Arra utalt, hogy a költségvetési szabályoknál elnézőbbek lehetnek a védelmi kiadásokkal, így a tagállamok többet költhetnének erre a saját büdzséjükből.

Mark Rutte NATO-főtitkárral egyetértettek abban, hogy az erősebb uniós védelempolitika a transzatlanti szövetséget is erősíti. „Az Egyesült Államok a barátunk, a szövetségesünk és a partnerünk”, ez ki fog tartani, bár időnként a barátok között is vannak nézetkülönbségek. Ilyenkor beszélni kell, hogy megtalálják a megoldásokat, de az érdekeik és értékeik, például a nemzeti szuverenitás és a határok sérthetetlenségének feladása nélkül. Továbbra is addig és azzal támogatják Ukrajnát, amivel kell.

A találkozón Keir Starmer brit miniszterelnök is részt vett, a brit kormányfővel még az év első felében külön közös csúcson egyeztetnek. Arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy egy védelmi együttműködés előtt elvárnak-e egyezséget más, például halászati téren.

Costa úgy vélte, haladtak egy európai védelmi unió felépítésével.

„Többé már nem a ha, amiről tárgyalunk. Arról egyeztetünk, hogy hogyan csináljuk meg.”

Várják ehhez az Európai Bizottságtól az átfogó stratégiai „fehér könyvet”.

A testület elnöke, Ursula von der Leyen szerint nagyon időszerű és tartalmas volt a találkozó. Felkészültek a „robusztus, de konstruktív párbeszédre” az Egyesült Államokkal. Határozott választ ad az EU, ha méltánytalanul célba veszik. Látták a Kanada és Mexikó elleni vámokat, amiket a nemrég hivatalba lépett Donald Trump egyesült államokbeli kormányzata jelentett be. Az intézkedések terheket rónak a cégekre és a fogyasztókra, feleslegesen emelik az inflációt és zavarnak bele a gazdaságba, nem látják, hogy ebből bármi jó sülhetne ki. Az EU kitart a többoldalú elkötelezettségei, például a segélyek mellett.

Erősödnek a fenyegetések és többféle formában bukkannak fel, közös választ kell adniuk rájuk, hangsúlyozta az uniós kvázikormány elnöke. Hosszú évekig túl keveset fektettek be a védelmi iparba, minden rugalmasságot fel akar használni ahhoz, hogy ezt növeljék. Az Európai Befektetési Bank szerinte hajlandó erre, de mintaprojekteket akar, és magántőkét is be kell vonniuk. Az árakat lejjebb kell szorítaniuk azzal, hogy a tagállami hadseregek jobban együtt tudjanak működni egymással. A közbeszerzési szabályokat le kell egyszerűsíteni, és elősegíteni az innovációt, amibe a (például drónok terén) gyorsan fejlődő ukrán védelmi ipart is bevonnák. Ha az adófizetők pénzéből eurómilliárdokat költenek, abból jó minőségű munkahelyeket kell létrehozni. Hangsúlyozta, hogy a miniszterek testületének soros elnökségét adó lengyelek programjában is központi szerepet kap a biztonság, és örül, hogy náluk van a staféta. (Nem tette hozzá, de a magyar kormánytól vették át.)

Az informális találkozók időnként több eredményt hoznak, mint a hivatalosak, a mostani nagyon gyümölcsöző volt Donald Tusk szerint. A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a görögökkel együtt projektet indítottak a keleti határ légvédelmének erősítésére, ez mindannyiuk házi feladata. Még nem dolgoztak ki minden részletet, de egy hangon beszélnek.

Az ülés ezen a „különleges ponton” teljes szolidaritást hozott Dánia mellett, utalt finoman Donald Trump fenyegetőzésére Grönland megszerzéséért. A bruttó nemzeti össztermékükhöz képest a lengyelek költik a legtöbbet védelemre, így autentikusan beszélhetnek a tengerentúli barátaikkal. Egy ország,

különösen egy uniós tagállam területe sérthetetlen, amit közösen meg fognak védeni.

Costa is hangsúlyozta, hogy a határok sérthetetlensége alapelv, Dánia területi egységének megőrzése minden uniós országnak létfontosságú.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!