Sok területen hoz változást az új év. 2025. január 1-én hatályba lépett az Alaptörvény tizennegyedik módosítása: 35 év alatt nem válhat senkiből bíró, de nem csak ügyészekből lehet legfőbb ügyész. A Till Tamás-ügy nyomán született törvény szerint soha nem évülnek el az életfogytiglannal büntethető bűncselekmények, akkor se, ha az elkövető kiskorú. Szerdától akár börtönt is kaphat az, aki az interneten másnak a halálát kívánja. Átrajzolták a választókörzeteket. Kettővel kevesebb képviselőt juthat be a parlamentbe Budapestről, a fővárosban megszűnhet az eddig ismert lomtalanítás.
Megint megváltozott az Alaptörvény
December 17-én már tizennegyedik alkalommal szavazta meg a fideszes többségű parlament a legfőbb jogszabály módosítását. Az Alaptörvény nemrég elfogadott, szerdától hatályos verziója előírja, hogy legfőbb ügyész bárkiből lehet, nem csak ügyészből, a korábban hatályos törvényből kihúzták „az ügyészek közül” részt: „A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”.
Ezt részben azzal indokolták a törvényhozók, hogy a tisztséget a rendszerváltás óta betöltő három személy közül ketten (Györgyi Kálmán és Polt Péter) nem is voltak ügyészek, részben pedig azzal, hogy más európai országokban sem feltétel a pozíció betöltéséhez az ügyészi múlt.
Módosul az is, hogy kiből lehet bíró: legalább 35 évesnek kell lenni ahhoz, hogy valakit kinevezzenek. A törvényhozók szerint ez „biztosíthatja a leendő bírák szakmai felkészültségének további erősítését, valamint hozzájárulhat a közbizalom erősítéséhez és a bírói döntéshozatal minőségének javításához”.
Heves tiltakozással fogadta a szakma a reformot, Szabó Péter az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke le is mondott miatta. Szabó utódja, Pecsenye Csaba a Telexnek adott interjújában elmondta, az alsó korhatár emelésével, a jelenlegi bérek mellett „nem nagyon lesz olyan jelentkező”, aki bírónak menne. Az OBT elnöke szerint így a bíróság nem tud azoknak jövőképet mutatni, akik „bírósági szervezeten belül szocializálódtak és készültek a bírói pályára”.
Nem évülhetnek el az életfogytiglannal büntethető bűncselekmények
A Büntető törvénykönyv január 1-től hatályos módosításával soha nem évülhetnek el az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények. Akkor sem, ha az elkövető kiskorú.
A kormánypártok ezzel a törvénymódosítással egyértelműen a 2000-ben tizenegy évesen meggyilkolt Till Tamás ügye miatti közfelháborodás és jogértelmezési vita élét akarta elvenni. A korábbi jogszabály szerint ugyanis szabadon kellett engedniük a rendőröknek a brutális gyilkossággal vádolt F. Jánost, aki a bűncselekmény idején csak 16 éves volt.
Kevesebb parlamenti képviselője lesz Budapestnek
2024. december 17-én fogadta el az Országgyűlés a választási törvény újabb módosítását. 2024 utolsó napján léptek hatályba a törvénymódosítás azon része, ami szerint Budapesten az eddigi 18 helyett csak 16 választókerület lesz. Így 2026-ban kettővel kevesebb egyéni képviselő juthat be a parlamentbe. Ez a parlamenti ellenzéket különösen érzékenyen érintheti, 2022-ben a 18-ból 17 budapesti választókerületet is hatpárti ellenzéki jelöltek nyertek meg. Mivel nőtt a budapesti agglomeráció népessége, Pest vármegyében több választókerület lesz: az eddigi 12 helyett 14 lesz, de módosult Fejér és Csongrád vármegye beosztása is.
Drágulnak az autópálya-matricák
A legnépszerűbb, autókra érvényes, 10 napos matrica 220, a vármegyei matrica 230 forinttal drágul. Az éves pályamatrica 1950 forinttal kerül majd többe, a 2024-ben bevezetett napi matrica 5310 forint lesz. Emelkedik a pótdíjak összege is, 60 napon belül 26 640 forint, 60 napon túl 91 780 forint lesz. A díjakat a korábbiakhoz hasonlóan az aktuális év augusztusi inflációs adata alapján határozzák meg.
Nevet vált a Vodafone és a Digi
A 2025. január 1-én létrejövő One márka alatt egyesíti a 4iG a csoporthoz tartozó cégek, így a Vodafone Magyarország, az Invitech ICT Services, az Antenna Hungária és a Digi telekommunikációs kereskedelmi szolgáltatásait. A négy cég januártól közös márkanevet fog használni, de csak 2025 második felétől fognak fokozatosan beolvadni a One Magyarország Zrt.-be. A 4iG szeptemberben jelentette be, hogy feldarabolják a magyar Vodafone-t, 2025 januárjától különválasztja a kereskedelmi és az infrastruktúra divíziókat. Az infrastruktúra működtetését végző vállalat V-Hálózat Távközlési Zrt., a kereskedelmi társaság One Magyarország Zrt. néven folytatja működését. A 4iG csoport egyébként már One néven működteti mobilszolgáltatását Albániában és Montenegróban is.
Változik a SZÉP-kártya felhasználása
2025-től több dolog is változik a SZÉP-kártya felhasználása körül, például jön a digitális verzió. Emellett minden SZÉP-kártyán lehet nyitni egy Aktív Magyarok nevű új zsebet, amibe havi 10 ezer forintot utalhat a munkáltató és sportolásra, aktív életmódra költhető el. Nőni fog az az összeg is, amit a munkáltató kedvezményes adózás mellett nyújthat, 450 ezerről 570 ezerre. Változás az is, hogy 2025-től ideiglenesen a kártyán lévő összeg 50 százalékát lakásfelújításra is fel lehet használni. Az új szabályozás értelmében a kártyát fel lehet használni többek között vasáru-, építőanyag-, festék-, és üveg-kiskereskedelemben (kivéve szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét), mellette vehetünk vele bútort, lámpát, edényt, evőeszközt, szőnyeget, csempét, háztartási cikkeket, iparcikkeket (kivéve ruhát, kozmetikumot, ékszert, játékot és sportcikket).
Megszűnik a Pénzügyminisztérium
A Pénzügyminisztérium december 31-én „a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő beolvadással” megszűnik. Mivel Matolcsy György jegybankelnöki megbízatása 2025. március 1-jéig tart, Varga Mihálynak lesz két hónapja felkészülni a Magyar Nemzeti Bank vezetésére. Orbán Viktor november végén, a Kossuth rádióban jelentette be, hogy Matolcsy utódjaként egy stabil szövetségest, Varga Mihályt jelöli a Magyar Nemzeti Bank elnökének. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már a bejelentés után nem sokkal üdvözölte Varga jelölését, ami abból a szempontból sem meglepő, hogy a korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként dolgozó Nagy ismerten nagyon rossz viszonyban volt főnökével, Matolcsy Györggyel.
Varga Mihály jegybankelnök-jelölti meghallgatását a karácsony előtti héten tartották meg a parlament gazdasági bizottságban. A jegybankelnök-jelölt felvezetőjében és a képviselői kérdésekre adott válaszaiban is arról beszélt a legtöbbször, hogy a jegybank függetlenségét a törvények garantálják, a jegybank legfontosabb feladata pedig az árstabilitás biztosítása.
Bevezetik a digitális bizonyítványt
A következő tanévtől kezdődően megszűnik a hagyományos, papíralapú bizonyítvány. Az érettségi bizonyítvány kivételével alapvetően digitális bizonyítványt fognak kapni a diákok. Így a jövőben az iskolai bizonyítványokat a tanulmányi rendszerben állítják ki, ezeket az igazgató elektronikusan írja majd alá. Kifejezett kérésre azonban továbbra is adnak a diákoknak papíralapú díszpéldányt. A javaslat indoklása szerint a módosítás jó példa arra, hogyan lehet gyorsan, kevésbé költségesen megvalósítani egy elavult működésmódot.
Szigorítják a parlamenti megemlékezéseket
Január 1-től lép hatályba a parlamenti megemlékezéseket szigorító törvénymódosítás is. Szerdától „minden esetben tervezett módon és méltó körülmények között” lehet csak az Országgyűlésben megemlékezéseket tartani, és ezekről a Házbizottság fog dönteni. Nem javasolhat megemlékezést bárki a Házbizottságnak, csak a házelnök (jelenleg Kövér László), a Házbizottság tagjai, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke. Ha a Házbizottságban nem tudnak dönteni a megemlékezésről, egy személyben a házelnök fog dönteni. A törvénymódosítást azután fogadta el a parlament, hogy a momentumos képviselő, Bedő Dávid szeptember végén arra kérte a képviselőket, felállva emlékezzenek meg az ALS-ben meghalt Karsai Dániel alkotmányjogászról. Még Orbán Viktor miniszterelnök is felállt, de aztán Kövér László leszidta a momentumos képviselőt, mert szerinte a megemlékezés ízléstelen provokáció és politikai propaganda volt a halál kultúrája mellett.
Ösztöndíjat kapnak a gyerekes egyetemisták, viszlát lex CEU
2025. február 1-től a kormány harminc éves korig ösztöndíjjal támogatja a gyereket vállaló, házas egyetemi hallgatókat. Az erről szóló törvény szerint azokat, akik eddig önköltséges képzésre jártak, átsorolják állami ösztöndíjas képzésre. A gyereket nevelő doktoranduszoknak meghosszabbítják a doktori értekezés leadási határidejét, a szülők megkaphatják a gyerekek otthongondozási díját is. Ugyanez a törvény egyébként szigorított a külföldi egyetemek magyarországi működési feltételein is, hatályon kívül helyezte a lex CEU-t.
Börtönt is kaphat az aki az interneten más halálát kívánja
Akár egy év börtönnel is büntethetik azt, aki kommentben más halálát, megkínzását helyezi kilátásba. Az erről szóló törvényjavaslatot december 17-én fogadta el az Országgyűlés. Az internetes agresszió visszaszorításáról szóló törvény többek között a sajtószabadságról szóló, a médiaszolgáltatásokról szóló törvényeket és a Büntető törvénykönyvet is módosítja. A törvény szövege szerint
„aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos
- a) halált okozó, vagy
- b) különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Vége lehet a budapesti lomtalanításnak
Az eddigi formájában lehet, hogy a 2024-es volt az utolsó budapesti lomtalanítás. A Molhoz tartozó MOHU hulladékgazdálkodási vállalat azért szüntetné be az 50 éves múltra visszatekintő rendszert, mert szerintük rendetlenséget eredményez a közterületeken, fennakadásokkal járhat, zavarja a lakókat, több napra megnehezíti a parkolást, a városképet, és a tisztaságot is jelentősen rontja. A MOHU terve szerint 2025-től a fővárosi kerületekben díjmentesen csak előre megadott időpontban, előre megadott gyűjtőpontokra lehet majd elvinni a lomokat. A három napig nyitva tartó pontok maximum 800-1000 méterre lehetnek majd egy lakástól. A lomtalanítás jövője már januárban eldőlhet. A Fővárosi Közgyűlés december végén egységesen úgy szavazott, hogy „elutasítja a lomtalanítás tervezett átalakítását, amely társadalmi egyeztetés nélkül, a budapestiek érdekeivel ellentétes módon lett előkészítve”.
Átalakítják a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot
December végén fogadta el a parlament a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakulásáról szóló törvényjavaslatot. Egységes jogi személlyé válik a HUN-REN, ezzel pedig egy több éves átalakulási időszak kezdődik meg. A törvény első verziója heves ellenállást váltott ki a kutatókból, mert a kormány nem egyeztetett a kutatóintézetekkel, bizonyos szempontból a hálózat vezetőivel sem. A kutatóhálózat átalakításához kapcsolódó fontos esemény volt az is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eldöntötte: eladják az akadémia ingatlanvagyonát a kormánynak. A kormány ezeket az ingatlanokat átadja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak.
Megszűnik az Ügyfélkapu, de nem teljesen
Január 16-án búcsút mondhatunk az eddig ismert online ügyintézésnek, ugyanis megszűnik az Ügyfélkapu. Az Ügyfélkapu+ viszont hosszabb távon is megmarad, ezzel vagy a Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazással lehet majd bejelentkezni az állami weboldalakon és alkalmazásokban. A változásra az indoklás szerint azért van szükség, hogy gyorsabban menjen az ügyintézés, és ne tudjanak visszaélni a személyazonosságunkkal. Februártól így nem lesz szükség arra, hogy fizikailag nálunk legyenek a legfontosabb okmányaink, a személyazonosító igazolványunk, a vezetői engedélyünk, a lakcímkártyánk, a TAJ-kártyánk vagy az adókártyánk. Ezek mindegyike elérhető lesz a DÁP alkalmazással.
Nő a minimálbér és a garantált bérminimum is
December 12-én a Magyar Közlönyben jelent meg a kormányrendelet, ami meghatározza, hogy 2025. január 1-jével a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő. A rendelet értelmében a minimálbér nem lehet kevesebb mint 290 800 forint, a garantált bérminimum összegének pedig legalább 348 800 forintnak kell majd lennie.
A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók megállapodása értelmében a minimálbér emelésére az ezt követő években az alábbi módon fog történni:
- 2026. január 1. napjától 13 százalékos (minimum 328 600 forint)
- 2027. január 1. napjától 14 százalékos emelés lesz (minimum 374 600 forint).
Munkáltatói oldalról mindezzel az a nagy kihívás, hogy a magyar munkaerőpiacon jelenleg mindössze 1 százalékos az éves termelékenység-javulás, az infláció 4 százalék alatti, a növekedés pedig 2024-ben 1 százalék alatti, de 2025-ben is vélhetően 3 százalék alatti lesz. Ha ezeket a tényezőket összeadjuk, akkor kiderül, hogy a munkabérek megemelése egyelőre csak úgy képzelhető el, ha a cégek költségei nőnek, nyereségességük romlik. Természetesen mindezt egy rakás egyedi tényező is befolyásolhatja, de az biztos, hogy a cégeknek vagy növelniük kell valamiképpen a teljesítményüket, vagy aligha képzelhető el ez a paraméterrendszer elbocsátások nélkül.
Nő a tanárok és az óvónők fizetése
Január 1-én folytatódik a tanárok és az óvónők tavaly megkezdett béremelése, átlagosan 21,2 százalékkal fog nőni a fizetésük. A pályakezdő gyakornokok fizetése bruttó 640 900 forintra emelkedik, ezzel együtt pedig az egyes fokozatokhoz tartozó sávhatárok is nőni fognak. Az emelés nem lesz azonban feltétlenül egységes, a munkáltatónak lehetősége lesz differenciálni egyes tanárok fizetései között. A kormány ezzel teljesíti az Európai Bizottságnak tett vállalását, miszerint 2025-re a tanárok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust, valamint a szakképzésben dolgozó oktatókat is érinti.
Csak kistelepüléseken lesz elérhető az Otthonfelújítási Program
2025 január 1-től új otthonfelújítási programot indít a kormány, amiben a gyerekes családok 3 millió forint támogatást és maximum 6 millió forint kedvezményes hitelt vehetnek fel. A korábbi programokkal ellentétben az új, Vidéki Otthonfelújítási Program már csak az 5000 fősnél kisebb településeken lévő ingatlanokra érhető el. Ilyen településből 2887 van az országban.
A támogatást a legalább egy gyereket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti, olyan ingatlanra, amely az igénylő, illetve gyermeke vagy szülője együttesen legalább 50 százalékos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonában van. Az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét félnek – nem lehet a NAV-nál meghatározott összeget meghaladó köztartozása, és legalább 1 éves tb-jogviszonyt kell igazolni.
Nem jöhet több ázsiai vendégmunkás
December végén sokkolta a külföldi vendégmunkások szervezésével foglalkozó, és az őket üzemekben foglalkoztató cégeket egy törvényjavaslat, ami 2025-től lényegében megtiltaná, hogy ázsiai vendégmunkások jöhessenek az országba. Az azóta el is fogadott, január 1-től már érvényes törvény alapján 2025-től csak grúz és örmény vendégmunkások kaphatnak engedélyt, vagyis kazah, vietnami, Fülöp-szigeteki dolgozók már nem jöhetnek. A kormány emellett 35 ezer főben maximálta a beengedhető és foglalkoztatható vendégmunkások számát.
A szakmát teljesen váratlanul érte a döntés, a kormány kevesebb, mint egy hetet adott a javaslat véleményezésére és a beterjesztés előtt nem konzultált az érintett cégek képviselőivel. Piaci hangok szerint a kormány arra számít, hogy a jelenlegi rossz gazdasági környezetben 2025 elején több cégnél is elbocsátások lesznek, a választások előtt pedig nagyon rosszul venné ki magát, ha a magyar dolgozók nem kapnak állást, az ország pedig tele van ázsiai vendégmunkásokkal.
Még nehezebb lesz menekültként Magyarországra jönni
Az újév első napjától lép hatályba az a kormányrendelet is, amely szigorítja a menedékjogi kérelmek beadását. A rendelet értelmében annak, aki Magyarországra azzal a céllal akar beutazni, hogy idemeneküljön, előre kell erről tájékoztatnia a menekültügyi hatóságot. Szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk a menekültügyi hatóságnak a magyar nagykövetségen, abban az országban, ahonnan menekülnek. Sőt, még külön meg is hallgatja a menekültügyi hatóság azokat, akik menedékjogot akarnak kapni Magyarországon.
Nehezebb lesz alkoholt reklámozni
2025. január 1-től szigorúbb szabályok vonatkoznak arra, hogy hogyan lehet reklámozni alkoholos italokat. A 2008-as reklámtörvény módosítása a gyerekek védelme érdekében több helyen is megtiltja az alkoholos italok reklámozását. A jogszabály szövege szerint az új év első napjától tilos közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját:
- sajtótermék első borítólapjának külső oldalán, illetve − honlap esetén − a nyitó oldalon,
- színházban vagy moziban 20 óra előtt,
- gyermek-, illetve fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően,
- egyértelműen játék céljára szánt terméken és annak csomagolásán, vagy
- köznevelési és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bármely bejáratától számított kétszáz méteres közúti, illetve közterületi távolságon belül szabadtéri reklámhordozón, kirakatban vagy közterületről egyébként látható helyen
Megszűnik a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
2024 utolsó napján jogutód nélkül megszűnt a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ). A szervezet dokumentumait alapvetően a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához kell elrakni, amit nem, azt több más szerv között osztják szét. A KIFÜ tavaly 9,8 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert arra, hogy népszerűsítsék a fiatalok körében a programozást, de ennek kevés eredménye lett. Nem is nagyon lehet tudni, hogy a támogatás nagy részét mire költötték el.
Százmilliárdokat bukunk
Az új évet Magyarország több mint 400 milliárd forintnyi uniós támogatás végleges elvesztésével kezdi. 2022 decemberében indult a 6,3 milliárd eurót zároló feltételességi jogállamisági eljárás, és „az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai az n+2. évet követően nem állíthatók be a költségvetésbe”. A kormánynak 17 feltételt kellene teljesítenie. Az eljárásnál kért egy értékelést decemberben, de nem arról a részről, amivel megúszhatta volna a forrásvesztést: a felfüggesztő döntés hatályban maradt, „mivel Magyarország nem jelentett be korrekciós intézkedést az ezt kiváltó problémák kezelésére”.
A magyar kormány csak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályainak változásáról értesítette az Európai Bizottságot, ráadásul azt is úgy, hogy saját bevallása szerint sem teljesítette a testület minden elvárását, a jogszabály csak a saját álláspontját tükrözte. A továbbra is fenntartott tiltás miatt mostanra erasmuszozni sem mehetnek a modellváltó egyetemekről, holott – egy átfogó megállapodásnak köszönhetően – január 1-től már Svájc is részt vehet többek közt ebben a programban társult tagként.
A magyar uniós elnökséget lengyel váltja
Az új évvel véget ér az EU miniszteri Tanácsának magyar elnöksége, amit Lengyelország vesz át. A tagállamokat képviselő testület a következő hat hónapban a lengyelek programja szerint a biztonságra koncentrál majd. Az új elnökség lesz az első, ami teljesen a decemberben lezárult uniós intézményi átmenet után dolgozik, így a magyaroktól megörökölt lezáratlan ügyek mellett az új Európai Bizottság első száz napra tervezett javaslatai is hamar munkát adnak majd neki.
Egy csere miatt többek között a magyar jogállamiság is téma lesz a Tanácsban, miközben a magyar kormány Marcin Romanowski ügyében épp a lengyeleknél lát jogállamisági válsághelyzetet. A lengyel-magyar viszonyt tovább feszítheti az oroszok elleni szankciók meghosszabbításának kérdése, az orosz jegybank vagyonáról szóló döntés, amiről a magyar vezetés Donald Trump januári hivatalba lépése után döntene, vagy az első csatlakozási fejezetek megnyitása Ukrajnával, ami szintén 2025-ben kerülhet terítékre.
Románia és Bulgária is teljesen csatlakozott a schengeni egyezményhez
Ha nem is az EU, de a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet január 1-től bővül szárazföldön. A magyar elnökség decemberben négyoldalú alkuval alapozta meg, hogy Ausztria ne vétózzon, és a tagállamok teljesen beengedjék Bulgáriát és Romániát, miután tavaly már döntöttek a vízi és légi forgalomnál az ellenőrzések eltörléséről a többi schengeni ország felé. A négyoldalú nyilatkozat alapján viszont gyakorlatilag bevezetnek egy legalább fél éves átmeneti időszakot is a magyar-román és a román-bolgár határon. Ezalatt a korábbi határellenőrzést szúrópróbaszerű ellenőrzések váltják fel.
