Hivatalosan kimondták, nem megfelelő az Erasmus-ügy kezelésére a kormány módosítója

Nem kezeli megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kuratóriumaiban felmerülő összeférhetetlenségi kockázatokat a róluk szóló törvény módosítása, határozott hétfőn az Európai Bizottság.

A tagállamok miniszterei az EU Tanácsában szinte egyhangú döntéssel, bizottsági javaslatra még 2022 végén zártak ki minden kekvát és azok által fenntartott intézményt az összes új, uniós támogatásról szóló kötelezettségvállalásból. Úgy látták, hogy a kekvák (ilyenek állnak a modellváltó egyetemek mögött, de például az MCC alapítványa vagy a Mol – Új Európa Alapítvány is ilyen) nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, a magyar kormány pedig nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.

Az intézkedés fokozatosan egyre nagyobb gondokat okoz a kekva-hátterű modellváltó egyetemeknek. Az ilyen intézmények már tavaly nyáron arra panaszkodtak, hogy a tiltás eurómilliós károkat okoz nekik a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél, mostanra pedig már erasmusozni sem mehetnek a diákjaik.

A kormány októberben nyújtott be társadalmi egyeztetésre egy módosítást, amit a Parlament novemberben fogadott el. Ez bevallottan csak a kormány saját álláspontját tükrözi, és nem minden bizottsági javaslatot fogadott el. A kiszivárgott információk alapján puhább a testület elvárásainál, kiveszi a szigorítások érdemi része alól az olyan alapítványokat, amelyek nem „európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézmény” mögött állnak. A módosítás ráadásul az utolsó cikke alapján gyakorlatilag csak akkor lépne életbe, ha már feloldották a kötelezettségvállalási tiltást, holott az Európai Bizottság a feltételeknél el szokta várni a gyakorlati végrehajtást is.

Az uniós testülettől már a jogszabály elfogadása után jelezték: láttak korábbi tervezeteket, és „ezekről mindig elmondtuk, hogy nem elegendőek”. A kormány maga is elismerte, hogy a módosítás csak egy tavaly novemberi, saját álláspontja, mégis ezt küldte be értékelésre. „Ez nem igazán az, mint amiben bíztunk” – írta akkor az újjáalakult Európai Bizottság költségvetési biztosa, Piotr Serafin.

A hétfői határozattal az Európai Bizottság megállapította, hogy a jogszabály-módosítások nem kezelik megfelelően az összeférhetetlenségi aggályokat a kekvák kuratóriumainál. A testület arra a következtetésre jutott, hogy a kekvákra és az általuk fenntartott szervezetekre vonatkozó intézkedésnek hatályban kell maradnia.

Az Európai Bizottság szerint ők egyértelműen felvázolták, milyen kiigazítások lennének szükségesek a helyzet megfelelő orvoslásához.

A kormány bármikor meghozhat és bejelenthet olyan új korrekciós intézkedéseket, amelyekkel meggyőzi az Európai Bizottságot arról, hogy ki kell igazítani vagy meg kell szüntetni a Tanács által elfogadott intézkedéseket, emlékeztet a testület.

Nem kért értékelést a kormány arra, ami miatt év végén százmilliárdokat bukhatunk

A modellváltó egyetemek ugyan részt vehetnek a Horizont Európa kutatási együttműködésekben, de csak a magyar adófizetők pénzén. Erre tavaly ötmilliárd forintot rakott félre a kormány, de ettől függetlenül gyakorlati nehézségekre is panaszkodtak, így HU-rizont néven is elindult egy magyar program. A program közreműködő szervezete szerint technikailag az Erasmus+ oktatási cserékből sincsenek kizárva, de küldeni a szeptemberben indult tanévtől egyikük sem tud diákokat. Ezt a kormány egy Pannóniára keresztelt kezdeményezéssel igyekszik pótolni, amire legalább tízmilliárd forintot szán a magyar költségvetésből.

A kekvák ügye része a feltételességi eljárásnak, ahol 17 feltételt kellene teljesíteni, addig 6,3 milliárd eurót a felzárkóztatási alapokból is befagyasztottak. A pénzből év végén több mint egymilliárd euró (több mint 400 milliárd forint) veszne el végleg, de a kormány mindkét oldal elmondása alapján csak a kekvás módosító értékelését kérte. A határozat megerősíti, hogy a magyar hatóságok nem tájékoztatták a biztosi testületet a milliárdok eléréséhez szükséges intézkedésekről, így ez a felfüggesztés továbbra is érvényben marad.

Ha jövőre és azután sem történik semmi, akkor a következő évek végén is komoly támogatások fognak eltűnni egészen addig, amíg a 6,3 milliárd euró végleg el nem fogy.

Orbán Viktor miniszterelnök ennek ellenére nemrég 2026 vége utáni problémáról beszélt az uniós támogatásoknál, holott ahogy részletesen leírtuk, a következő két évben a fentieknél is sokkal több pénzt bukhatunk. A bizottsági közlemény is emlékeztet rá, hogy a feltételességi eljárás elvárásai részei a (2026-ig elérhető) helyreállítási alap „szupermérföldköveinek”. A teljesítésük nélkül csak egy, már lehívott potyaelőleget kaphattunk, rendes kifizetést nem lehet kérni.

A kormány ráadásul december elején maga vallotta be, hogy addig már június vége óta nem jött semmi a felzárkóztatási alapokból sem.

Kormány: Az egyetemisták oldalán állunk, Tisza: A kormány újra cserbenhagyta a diákokat

„Brüsszel” sunnyog: ahelyett, hogy az elmúlt több mint egy évben érdemi tárgyalásokat folytatott volna a magyar kormánnyal az Erasmus- és a Horizont-program ügyében, a sajtón keresztül üzenget, közölte még a hivatalos elutasítás előtt, a döntésről kiszivárgott reggeli Népszava-hírre Hankó Balázs. „Mi a magyar egyetemisták és a kutatók oldalán állunk” – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter hétfőn sajtótájékoztatón.

Szerinte két elvárás volt 2022 őszén a modellt váltó magyar egyetemeknél: az egyik a kötelező közbeszerzés, a másik a dinamikus összeférhetetlenség volt. Az Országgyűlés a kormány javaslatára mindkét vonatkozó jogszabály-módosítást elfogadta, „Brüsszel akkor válaszul kizárta a magyar egyetemistákat és kutatókat az Erasmus+ és a Horizon Európa programból”. A kormány tavaly novemberben küldte el a kért jogszabályi módosításokat a kuratóriumi tagok személyi összeférhetetlenségére, a tagság időtartamára, valamint a kuratóriumi tagok úgynevezett lehűlési idejére. „Több mint egy éven keresztül magam személyesen öt alkalommal próbáltam kérdéseket megtárgyalni a brüsszeli bizottság képviselőivel. Amit az egyik alkalommal mondtak, legközelebb annak ellenkezőjét állították.”

„Az Országgyűlés hat hete annak megfelelően módosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítását, ahogy azt annak idején az Európai Bizottság írásban kérte, vagyis rögzítette az egyetemi kuratóriumokra vonatkozó észrevételeket” – állította Hankó. A nemzetközi NGO-k nem kaptak jelölési jogot a kuratóriumokban, „mert Magyarország szuverén ország, és a brüsszeli sunnyogóknak ebbe nincs joguk beleszólni”, „Brüsszel brüsszeli helytartókat akar kinevezni a magyar egyetemek fenntartó testületeibe”. „Azt üzeni, hogy a szabályozásnak valamennyi közfeladatot ellátó alapítványra vonatkoznia kellene, de mi köze van a nem egyetemi alapítványoknak a Horizonhoz meg az Erasmushoz? Az sem tetszik nekik, hogy akkor lép hatályba a jogszabály, ha visszaengedik a magyar egyetemistákat és kutatókat a jogos jussukhoz.”

„A kormány újra cserbenhagyta a Fidesz által einstandolt egyetemeken tanuló magyar diákokat, és Hankó Balázs miniszter szeptemberi ígérete, hogy év végéig megtalálja a megoldást, hazugságnak bizonyult” – közölte a hír kapcsán Tarr Zoltán. A Tisza Párt európai parlamenti (EP-)delegációvezetője szerint „az igazság az, hogy az EU tagállamai megelégelték, hogy a jelenlegi miniszterelnök klánja lenyúlja a magyar népnek szánt EU-s támogatásokat, és addig nem fogják újra megnyitni a pénzcsapot, amíg Orbán Viktor tartja rajta a kezét. Ő pedig már nyíltan kimondta, hogy inkább veszni hagyja a magyaroknak járó EU-s pénzt, ha nem lehet az övé” – közölte az EP oktatási szakbizottságának néppárti csoportvezetője.

Idén ráadásul „elveszik még majdnem másfél milliárd euró EU-s támogatás, ami a magyar emberek életét és magyar vállalkozások működését segíthetné”, amiből „fel lehetne belőle építeni még legalább három Puskás Arénát. Itt már ki sem futott a pályára a miniszterelnök csapata, hanem egész egyszerűen nem tárgyal az EU-val, és most már nyíltan ki is mondta, hogy nem zavarják a 2025-ben és 2026-ban várhatóan veszendőbe menő eurómilliárdok sem.” A párt szerint ha nem sikerül rávenni a kormányt, hogy hajtsa végre azokat a korrupcióellenes intézkedéseket a magyaroknak járó EU-s pénzek lehívásához, olyan megoldásokat fog keresni, amelyekkel a kormányt „és a Fidesz holdudvarát kikerülve lehet a pénzek egy részét kifizetni”.

Címlapkép: Lukasz Kobus / Európai Bizottság Audiovizuális Szolgálata / Európai Unió