Baljós nyilatkozatok követték az EU-ügyi miniszter vizitjét az új Európai Bizottságnál

„Felderítésen voltam ma Brüsszelben: az új Európai Bizottság második munkanapján találkoztam azokkal a biztosokkal, akikkel intenzív munkakapcsolatban leszek a következő öt évben” – írta kedden Facebookra Bóka János.

Az EU-ügyi miniszter már egy nappal korábban elmondta, hogy tárgyalni fog a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekvákról) szóló jogszabály módosításáról.

A tagállamok miniszterei szinte egyhangú döntéssel, bizottsági javaslatra még 2022 végén zártak ki minden kekvát és azok által fenntartott intézményt az összes új, uniós támogatásról szóló kötelezettségvállalásból. Úgy látták, hogy a kekvák (ilyenek állnak a modellváltó egyetemek mögött, de például az MCC alapítványa vagy a Mol – Új Európa Alapítvány is ilyen) nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, a magyar kormány pedig nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.

Az intézkedés fokozatosan egyre nagyobb gondokat okoz a kekva-hátterű modellváltó egyetemeknek. Az ilyen intézmények már tavaly májusban arra panaszkodtak, hogy a tiltás eurómilliós károkat okoz nekik a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél, mostanra pedig már erasmusozni sem mehetnek a diákjaik.

A kormány októberben nyújtott be társadalmi egyeztetésre egy módosítást, amit a Parlament novemberben fogadott el. Ahogy azt a javaslat megjelenésekor is írtuk, az bevallottan csak a kormány saját álláspontját tükrözi, és nem minden bizottsági javaslatot tartalmaz. A kiszivárgott információk alapján puhább a testület elvárásainál, és kiveszi a szigorítások érdemi része alól az olyan alapítványokat, amik nem „európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézmény” mögött állnak.

Didier Reynders, az Európai Bizottság akkori tagja pár hete közölte: láttak korábbi tervezeteket, és „ezekről mindig elmondtuk, hogy nem elegendőek”, holott a kormány maga jelezte, hogy a módosítás csak egy tavaly novemberi, saját álláspontja. A kormány mégis ezt küldte be értékelésre hétfőn.

Úgy néz ki, az új testület véleménye se változott:

„ez nem igazán az, mint amiben bíztunk”

– posztolta X-re Piotr Serafin költségvetésért, csalás elleni küzdelemért és közigazgatásért felelős biztos, miután kedden találkozott Bókával.

Serafin arról írt, hogy a magyar kormány értesítése csak a kekva-módosításról szólt, a felzárkóztatási támogatásokról viszont nem. Nem tette hozzá, de ez azért nagy baj, mert a 2022-es döntéssel a tagállami kormányok nagyjából 6,3 milliárd euró felzárkóztatási támogatást is befagyasztottak, és ebből több mint egymilliárd euró elveszik, ha év végéig nem sikerül mind a 17 elvárt feltételt kipipáltatni.

Az EU-ügyi miniszter szintén egyeztetett a többek között oktatásért felelős Roxana Mînzatuval, valamint a jogállamisági ügyekkel is foglalkozó Michael McGrath-tal. (Utóbbi a hivatalba lépése előtt többek között olyan terveket vázolt, hogy megerősíti a kapcsolatot a jogállami jelentések és az uniós források elérhetősége között.)

Bóka a magyar egészségügyi és állatjóléti biztossal, Várhelyi Olivérrel, valamint Magnus Brunner belügyekért és migrációért felelős biztossal is találkozott. Utóbbival tárgyalt arról több mint 370 millió eurós – és napi egymillió euróval növekvő – büntetésről, amit a menekültügyi huxit miatt szabott ki az EU bírósága, mert a testület szerint a kormány (ami 2020 óta nem tudott teljesen végrehajtani egy ítéletet) példátlan módon szándékosan kijátszotta a szabályokat és ezzel a többi tagállamra hárította át a kötelezettségeit.

Bóka a találkozókon a biztosok legtöbbjétől ugyanazokat az üzeneteket hallotta, amiket korábban, jelentette ki az MTI szerint. A miniszter úgy látta, az uniós testület a különféle eljárásokat továbbra is politikai célokra kívánja felhasználni. Ebből a „politikai zsarolási spirálból” kizárólag a politikai érdekérvényesítés eszközével lehet kitörni, a magyar kormány ezzel élni fog. (Erről bővebben beszélt a hétfői meghallgatásán.)

„Túlságosan nagy reményeket az előttünk álló intézményi ciklusban a bizottság tevékenységéhez nem fűzök”,

az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti konfliktusoknál, valamint az Európai Uniót érintő nagy kihívások bizottsági kezelésében sem vár nagy változást.

Címlapkép: Christophe Licoppe / Európai Bizottság Audiovizuális Szolgálata / Európai Unió