2024. december 2. – 17:40
Az idei az intézményi és politikai átmenet éve volt – jelentette ki hétfői éves meghallgatásán Bóka János. Az EU-ügyi miniszter egy nappal azután beszélt erről, hogy megalakult az új uniós kvázikormány, az Európai Bizottság. Számos tagállamban és az Egyesült Államokban is választottak – utóbbit tartotta a legfontosabbnak –, valamint júniusban az Európai Parlamentre (EP-re) is voksoltunk. Az eredményben a változás igényét látta, erősödtek a „változást hirdető” pártok és gyengültek azok, amik szerint még többet kell tenni abból, amit az elmúlt öt évben tettek.
Bóka: Az EU már a jólétet sem tudja szavatolni
Úgy vélte, az EU a története legsúlyosabb válságát éli. Az uniós intézmények tíz éve nem találják erre a megoldást. Nem tudják szavatolni a biztonságot például az orosz-ukrán háborúban, ahol nincs valódi stratégiája, csak sodródik, nem önálló tényező és nem tudta érdemben mérsékelni a tagállamok kárait.
„Lehet, hogy Putyin hátsó feléből nem látszik” az uniós stratégia, vetette fel a kérdések között Barkóczi Balázs DK-s képviselő, de Bóka nem tartotta annak, hogy Ukrajnát támogatni kell, ameddig és amennyire szükséges. A fordulat (amit az uniós állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor számtalanszor kimondtak egyhangúlag) szerinte pont a stratégia hiánya, és így az EU ki fog maradni a rendezésből.
Ukrajnánál és Moldovánál a bővítési lelkesedés valójában „pótcselekvés”. Egyesek meglovagolják kommunikációs célokból, jelképes gesztusokból áll, amik alapvetően megkérdőjelezték, hogy a csatlakozási folyamat érdemalapú legyen.
Észak-Afrikában irrelevánsnak nevezte az EU-t, ami a Kaukázusban sem tudja a saját érdekeinek megfelelően alakítani a folyamatokat. A Nyugat-Balkánon egyes tagállamok és a bővítési biztos (az elmúlt öt évben a magyar kormány által küldött Várhelyi Olivér) „emberfeletti munkával” próbált haladni, de ez szerinte nem magának a csatlakozási folyamatnak, inkább másodlagos eszközöknek, mint például egy hatmilliárd eurós támogatási alapnak köszönhető.
Az EU már az európaiak jólétét sem tudja szavatolni, ez benne van a Letta- és Draghi-jelentésekben, amik jól bemutatják a tüneteket. A túlszabályozás versenyképtelenné teszi az uniós cégeket a versenytársakkal szemben, iparpolitika nélküli klímapolitika áldozatául esett az autógyártás, a digitális átmenet „elveszett a fordításban”, a mezőgazdaságot pedig felelőtlen piacnyitás és zöld intézkedések tették versenyképtelenné. Ugyanakkor nem látszik a forrás a Draghi-jelentésben leírt lépésekhez, jelentette ki.
Ezekkel a problémákkal bő egy évtizede küzdünk, ami személyi felelősséget is felvet. Az EP-választás után Bóka szerint lehetővé vált egy új, jobboldali többség, de az azutáni politikai alkukból látszik, hogy ez nem történik meg, nem változott az Európai Bizottság vezetője és a mögötte álló többség.
A valódi változást így „ki kell kényszeríteni” – ha lehet, az uniós intézményekkel „együttműködve, ha ez nem lehetséges, akkor akár az intézményekkel szemben is”, ez szerinte jobb megfogalmazás híján „konstruktív ellenzéki magatartás”.
Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője szerint viszont a júniusi választás eredménye a Fideszről is ítélet, a valóságban pedig még mindig a középpártok az erősebbek a testületben. Bóka úgy látta, a tiszások nem tudnak elintézni semmit, de próbálhatnának segíteni például az „Erasmus-ügynél”. „Ezen dolgozunk” – válaszolta Kollár.
Bizakodással tekint a kormány a döntésre a bolgár-román schengeni tagságról
A miniszter még nem akarta általánosságban értékelni az EU miniszteri Tanácsának év végéig tartó magyar elnökségét, mert a következő hetekben érdemi eredményekre számít.
A novemberi két, európai és uniós csúcstalálkozót külön-külön is Magyarország legnagyobb diplomáciai eseményének nevezte. Az utóbbin elfogadott budapesti nyilatkozatot kiemelkedő elnökségi sikernek tartotta, ami meghatározó lesz a következő öt évre, a legmagasabb politikai szinten felhívja az uniós intézményeket, hogy a versenyképességgel foglalkozzanak és stratégiai irányt mutat nekik. Barkóczi viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövegezésért jelentős részben az állam- és kormányfők testületének külön elnöke felelt és felvizezték a szöveget. Győri Enikő fideszes EP-képviselő a nyilatkozatról szóló múlt heti strasbourgi vitával vágott vissza: alig mondtak rosszat a dokumentumról, még a középpártokból is előremutatónak nevezték és vannak benne határidők, „szeretnék olvasási gyakorlatot javasolni”. Kollár üdvözölte a nyilatkozatot, de szerinte megkérdőjelezhető, hogy a magyar kormány cselekvése mennyire erősíti az uniós versenyképességet.
Bóka az elnökségi eredmények között megjegyezte, hogy az intézményi átmenet közben állapodtak meg az EU költségvetéséről az EP-vel, ami alatt újraválasztották a képviselő-testületet. (Bár a Fidesz ezt a büdzsét háborúsnak nevezte és ellene szavazott.)
Előre jelezte: „bizakodással tekintünk” a bolgár és román schengeni csatlakozásról szóló döntés elé, mert úgy tűnik, hogy elhárultak a politikai akadályok. Győri óriási teljesítménynek nevezte a küszöbön álló döntést, ami felbecsülhetetlen a határon túli magyaroknak.
Ahogy arról korábban írtunk, eddig Ausztria a „kontrollálatlan” migráció kockázatára hivatkozva vétózta, hogy kinyissák a határokat Bulgáriától Románián át Magyarország felé, bár ezt már csak a szárazföldi átkelőknél nem sikerült elérni. Nemrég a négy ország Budapesten, magyar közvetítéssel megállapodott arról, hogy például közös kontingenssel védik a bolgár-török határt.
Bóka arra célzott, hogy az uniós intézmények alapszerződést sérthettek
A schengeni bővítésen kívül több mint ötven dossziéval foglalkoznak, és már 17 háromoldalú egyeztetésen vannak túl a Tanács melletti másik döntéshozóval, az Európai Parlamenttel (EP-vel), összegzett Bóka, de továbbiakra is készen állnak, ha az EP így dönt. Bár most nem ismételte meg a korábbi vádat, hogy a képviselő-testület szándékosan kivárná azt a rövid időt, ami az újjáalakulása és a tisztségek elosztása után maradt a magyar félévből, megtette helyette Győri. Az EP szerinte több témát „fektet” a magyar elnökség alatt, ami „önsorsrontás”. Az előző, 2011-es magyar tanácsi elnökség alatt gyakorlatilag Bóka mostani feladatát végző képviselő szerint bár az az időszak sem volt egyszerű, elnökség még soha ilyen ellenszélben nem dolgozott. Teljesen egyértelműnek látott egy politikai büntetőhadjáratot az EP-ben, a „vesztesek” mindent elkövetnek az elnökség ellen az EU politikai céljainak rovására.
Bóka csak annyit jegyzett meg, hogy nem mindig tapasztalták az (uniós alapszerződésekben előírt) lojális együttműködést az EP és az Európai Bizottság részéről. Barkóczi viszont emlékeztette rá, hogy a hagyományos bizottsági látogatás és több EP-szakbizottsági programismertető elmaradása mellett több tagállamból sem jöttek el miniszterek a Tanács budapesti üléseire.
Bóka egyrészt azzal vágott vissza, hogy értelmetlen az informális csúcsok „állítólagos bojkottjáról” beszélni a dupla csúcstalálkozó után. (Utóbbit valóban nem bojkottálták, de Budapesten a nem csak uniós tagokból álló Európai Politikai Közösség, illetve az állam- és kormányfők testülete találkozott, ami saját elnökkel, külön intézményként működik a Tanácstól. Itt írtunk a soros elnökség szerepéről a két csúcstalálkozón.) Másrészt az EU-ügyi miniszterek legutóbbi, brüsszeli formális találkozóján, ahol a magyar „hetes cikkes” eljárásról volt szó, csak hat miniszter vett részt, ennyi erővel mondhatnák, hogy ezt az eljárást is bojkottálják. (Szeptemberben a budapesti informális ülésükön épp Bóka indokolta meg, miért lenne sánta a félig mosolyogva felhozott párhuzam: olyan témáknál, amelyekkel az adott kormány nem miniszteri szinten foglalkozik, eleve általában államtitkárok mennek.)
Befagyasztott pénzek: a következő hétéves EU-költségvetési döntésnél cél lesz a „reparálás”
A magyar kormánytól elvárt jogállamisági feltételek jogi és technikai problémaként már önállóan nem, csak politikaiként értelmezhetőek, jelentette ki a miniszter. Ezeket politikai eszközöknek tartotta, így – bár „nem érezzük felmentve magunkat”, hogy „lehetőleg konstruktívan” együttműködjünk az uniós intézményekkel – politikailag kell ellenük küzdeni. A miniszter nem sokkal ezután a következő hétéves költségvetésre tért át, amiről megemlítette, hogy egyhangú döntés kell majd hozzá, és itt céljuk lesz a károk „reparálása”. Győri hozzátette, hogy itt már minden támogatást, például a mezőgazdasági kifizetéseket is feltételekhez köthetnek, ráadásul „úgy indul a történet”, hogy a lengyelek és a németek egy csomó mindenben megállapodtak.
Az EP már a mostani költségvetés szintén egyhangú félidős felülvizsgálatánál azzal vádolta a kormányt, hogy a támogatások egy részéért megzsarolta az EU-t. A pénzeket részlegesen elérhetővé tevő döntés miatt beperelte az Európai Bizottságot. Orbán Viktor tavaly Tusványoson közölte: a költségvetési emeléshez „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.” Később viszont elismerte, hogy a két ügy nyílt összekapcsolása az uniós jog határán billegne.
Bóka hétfőn részben ezzel a perrel bizonygatta: az uniós intézmények nem azt várják, hogy a vélt vagy valós aggályok elmúljanak, hanem hogy hozzájáruljanak a kormányváltáshoz. Szerinte az Orbán Viktorral rendezett októberi EP-vita „örvén ez a fausti alku megköttetett”. A lengyel hetes cikkes eljárás megszüntetésénél is egyértelműnek látta, hogy amíg nálunk minden reform végrehajtását elvárják, ott egy rendeletet leszámítva nem. (Magyarországnál sem ezzel fagyasztottak be támogatásokat és nálunk az EP, nem az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást, de még az EP magyar jogállamisággal foglalkozó jelentéstevője, Tineke Strik is kritizálta a lezáró döntést.)
Ettől függetlenül 28 jogszabályt és „közjogi szabályozó eszközt” fogadtak el, ez a válasza a bírálatokra, hogy nem tesz semmit a kormány. Legutóbb a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítása volt ilyen, amitől azt várja, hogy megoldás lesz, és hétfőn notifikálták is róla az Európai Bizottságot – közölte úgy, hogy az a kormány szerint sem teljesít minden európai bizottsági elvárást. (A bejelentésről és a problémáról bővebben itt írtunk.)
Bóka kedden is tárgyal a menekültügyi büntetésről
Bóka az elnökségi eredmények között sorolta azt is, hogy először foglalkoztak a migrációs „innovatív megoldásokkal”, azaz az EU területén kívüliekkel. Közben viszont elismerte, hogy a „jogi nehézségeket” fel kell számolni, ilyenek a nemzetközi bíróságok miatt is vannak. (Magyarul hiába próbálnának csak uniós szabályokat átírni.) Az olasz-albán megállapodásnál is számos jogi akadály merült fel, de ezekben a magyar kormány Olaszország oldalán avatkozik be.
A menekültügyi szabályok be nem tartása miatti büntetést politikailag értelmezhetetlennek tartotta, mert szerinte a politikai folyamatok épp az ellenkező irányba hatnak, de folyamatosan tárgyal az Európai Bizottság illetékes tagjaival – kedden már az új biztossal.
