Orbán az EU-csúcsról: Úgy éreztem, mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát

Köszönjük, hogy vendégül láttak minket, nagyon jó volt a szervezés, dicsérte az Európai Tanács informális budapesti ülését Charles Michel. Az uniós állam- és kormányfőkből álló testület elnöke szerint a versenyképességről, a biztonságról és a klímaváltozáshoz hasonló közös kihívásokról tárgyaltak pénteken.

Az első témáról Mario Draghi volt olasz miniszterelnök jelentése alapján egyeztettek, amit a szerzője személyesen mutatott be. Meg kell szüntetniük a széttöredezettséget és mélyíteniük a közös piacot a dokumentum szerint, hangsúlyozta a heteken belül leköszönő Michel. A nyilatkozat, amit az ülés végén kiadtak, szerinte új eszközöket térképez fel ehhez.

A biztonságról megjegyezte: meg van róla győződve, hogy Ukrajna védelme az európai értékek, a nemzetközi rend szabályainak védelme is. Meg kell erősíteniük a védelmi képességeiket és az ipari alapot ehhez.

Az egység, a bizalom a varázslatos összetevő mindehhez. Utóbbi megteremtéséhez erőfeszítést kell tenni, hogy megértsük a másikat még akkor is, ha nem értünk vele egyet, mondta Orbán felé fordulva. Itt, Budapesten megmutattuk, hogy meg tudjuk hallgatni egymást és azt, hogy hogyan tudunk együtt tenni egy szuverénebb, erősebb, ellenállóbb Európáért.

„Drága Viktor”, szólította meg a miniszterelnököt Ursula von der Leyen, amikor megköszönte a kiváló vendéglátást és szervezést, „szerencsések vagyunk, hogy ezt megtapasztalhattuk”.

Az Európai Bizottság elnöke szerint feltérképezték az európai gazdaság erősségeit: az EU-nak kiváló oktatása van, ami nem a szüleink jövedelmén múlik, itt a leghosszabb a várható élettartam és a legkisebbek a vagyoni különbségek, mégis van, ahol jobban kellene teljesíteni. Ehhez a Draghi-jelentés lesz az alap az uniós intézmények hamarosan (az ismét Von der Leyen vezetésével felálló Európai Bizottsággal) induló ötéves időszakában. Sürgetőbbé vált, hogy a jelentés témáiban eredményeket érjenek el, visszhangozta Draghi délelőtti szavait, és Donald Trump újbóli elnökké választása kapcsán felvetette, hogy az EU több cseppfolyósított földgázt (LNG) vehetne az Egyesült Államoktól az eddigi orosz gáz helyett, ami javíthatná a kereskedelmi egyenlegüket is. (Trump rendszeresen kritizálta, hogy az EU kivitele sokkal erősebb az USA-ba, mint fordítva, így a kereskedelmi egyenleg is uniós többletet mutat, ezt ellensúlyozhatná az LNG-behozatal.)

Az Európai Bizottság elnöke októberben még az Európai Parlamentben konfrontálódott Orbán Viktorral, amire a miniszterelnök is utalt a pénteki sajtótájékoztatón.

„Csak hogy fölöslegesen ne kérdezzenek”, „előre szeretném leszögezni, hogy mindannyiuk előtt közismertek” a kormány és az Európai Bizottság közti „súlyos politikai konfliktusok. Nekem is vannak vitáim az elnökasszonnyal, de most Von der Leyen a vendégünk, meghívtuk és elfogadta a meghívást.”

(Az Európai Bizottság több tagállamhoz hasonlóan bojkottálja a miniszteri Tanács budapesti üléseit, de a pénteki állam- és kormányfői csúcsról nem hiányzott egyetlen tagállam legmagasabb szintű képviselője, ahogy az EU-t kormányfői szinten képviselő Von der Leyen sem.) „A vendégnek kijár az udvariasság és a tisztelet, ezért nem volt semmilyen éles vita, sőt, semmilyen vita közöttünk”. „A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben.”

A fő témában, a versenyképességben ráadásul „teljes egyetértés volt közöttünk”. Orbán bejelentette, hogy a következő öt évben a versenyképesség lesz a középpontban, erre minden új jogszabályt tesztelni kell. „Teljes egészében megvalósítjuk” a tőkepiaci uniót, lépéseket tesznek az energiaárak csökkentésére és egy védelemipari bázis megteremtésére, valamint növelik a kutatás-fejlesztési kiadásokat. A témáról egy „budapesti nyilatkozatot” is kiadnak. (Általában minden ülést végkövetkeztetésekkel zárnak, bár a mostani csak egy informális találkozó volt.)

„Én optimista vagyok a mai tanácskozás végén.

Úgy éreztem, senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát, ha már az amerikaiak úgy döntöttek, hogy ők naggyá teszik Amerikát.

Erre egyetlen lehetséges európai válasz van: mi pedig Európát fogjuk naggyá tenni” – idézte Donald Trump kampányszlogenjét és az erre rímelő mottót, amit az EU miniszteri Tanácsának magyar elnöksége választott.

Amikor az EU korábbi, a 2000-es évek első évtizedére megalkotott lisszaboni programját elfogadták, a legnagyobb piacot szerették volna létrehozni Lisszabontól Vlagyivosztokig, „az idők megváltoztak” – válaszolta egy kérdésre.

A csúcstalálkozó „jó kis összejövetel volt szép eredményekkel”. Orbán szerint mindenki azt mondogatta, hogy Magyarország elszigetelt, nem szeretik vagy legalábbis nem kedvelik, nem lesz csúcstalálkozó, mert a vezetők nem jönnek el, de a dolog vége az lett, hogy itt állunk, jó volt az együttműködés és elfogadtuk a megállapodást, amit korábban szerinte mindenki lehetetlennek hitt. „Nemzeti fickó vagyok”, patriótaként nézek az uniós intézményekre, de könnyű volt megegyezni a versenyképességről, mert az nem ideológiai. A részben általa kezdeményezett pártcsalád neve is Patrióták Európáért, nem ellene, jegyezte meg.

Ha a 27-ek közül valaki egyedül van, az nem elszigeteltség, hanem egy párbeszéd, ilyen a demokrácia. Ő is egyedül volt a családjában 1988-ban azzal, hogy összeomolhat a szocialista rendszer, és már a migrációról szóló véleményével sincs egyedül a magyar kormány, mert nem elszigetelték, hanem bevették a párbeszédbe. Ennek mindig részei voltak és ez így is fog maradni.

A másik két felszólalóhoz hasonlóan elítélte az amszterdami antiszemita támadásokat. Azt kívánta, hogy ott olyan nyugalomban éljenek, mint „az Európa talán legnagyobb zsinagógájának” otthont adó budapestiek.

Magyarország „különlegesen toleráns”,

mert itt több kultúra találkozik, kelet és nyugat, észak és dél.

Von der Leyen Ukrajna támogatásáról elmondta, hogy a G7-ek részeként megállapodtak erről, ebből mindenki (köztük az Egyesült Államok) is kiveszi a méltányos részét. (Orbán nemrég az uniós részről is már elfogadott, orosz vagyon felhasználásával finanszírozott kölcsön sorsát nevezte a legnagyobb kérdésnek Ukrajna támogatásánál, miután ismét megválasztották az USA-ban Trumpot.) Észak-Korea, Irán és Kína szerepe a háborúban szerinte azt mutatja, hogy az EU és az USA érdekei közösek.

„Nem az én dolgom, hogy megmondjam Ukrajnának, mit tegyen”, hangsúlyozta Orbán. Ez csak az ukránoknak tartozik, és ők úgy döntöttek, harcolnak. Hősiesen teszik ezt, de júliusban Kijevbe utazott (majd Moszkvába, „amiért keményen kritizáltak, most nem akarom ennek a részleteit felidézni”), hogy az elnöknek elmagyarázza: „kérlek, drága barátom, szerintem az idő nem áll az oldaladon”. Mindkét fél meg van győződve arról, az idő nekik dolgozik, ezért igyekezett a lehető legszélesebb békepárti tábort létrehozni, jelentette ki, próbálja elszigetelni a háború veszélyétől Magyarországot. Nem próbál diktálni az ukránoknak, az ő jövőjükről van szó, és szebbet érdemelnek, mint amilyennek most az tűnik.

Mi volt ez a találkozó?

Pénteken a második napjához ért a budapesti dupla csúcstalálkozó, amit a kormány Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményének szokott nevezni.

Az első napon Európa szinte minden országának állam- és kormányfői érkeztek a Puskás Arénába, hogy egyeztessenek több- és akár négyszemközt. Péntekre már csak az uniós vezetők maradtak, de befutott Olaf Scholz német kancellár is. Ő a csütörtöki programok nagy részét kihagyta a német kormányválság miatt, ami Donald Trump egyesült államokbeli választási győzelmével együtt uralta az aznapi témákat.

Az Európai Tanács informális ülésére érkezve az uniós vezetők pénteken főleg a gazdasági versenyképességről beszéltek, erről fogadtak el a tanácskozás végére egy nyilatkozatot. Az uniós versenyképesség növelése a soros magyar elnökség egyik fő célja az EU miniszteri Tanácsában. A fél évre megkapott tisztség miatt rendezték a dupla csúcstalálkozót Budapesten, ez volt az elnökségi időszak politikailag legmagasabb szintű eseménye.

Mi van a budapesti nyilatkozatban?

Az ülés végén ki is adták a budapesti nyilatkozatra keresztelt dokumentumot, ami a szövegében is említi, hogy korábbi nyilatkozatokra, folyamatokra épít. Az EU-t „versenyképesebbé, termelékenyebbé, újítóbbá és fenntarthatóbbá fogjuk tenni a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra építve”. Közben biztosítják, hogy az uniós térségek gazdaságilag közelítsenek egymáshoz, valamint ne kerüljenek a vállalkozások versenyhátrányba a szabályok miatt az EU-ban és világszinten, ígéri az informális ülésen elfogadott dokumentum. (Az Európai Tanács – a hasonló nevű, de miniszterekből álló Tanáccsal szemben – nem döntéshozó az uniós jogszabályoknál és nem is javasolhat ilyeneket, csak az Európai Bizottság. Ugyanakkor stratégiai irányt mutat az EU-nak és itt a legmagasabb politikai szinten egyezkedhetnek a tagállami vezetők.)

A jelentés üdvözli Enrico Letta és Mario Draghi jelentéseit. Előbbit októberben, az európai parlamenti vitáján a Fideszből olyan óvatos nyilatkozatokkal fogadták, mint például „ne központosítsunk ott, ahol a kisebbek vagy fejletlenebbek rosszul járnak”. Utóbbinál a közös kölcsönfelvétel ötletétől ódzkodtak a magyar kormánypártból és vegyesnek látták a képet a receptnél, amit ajánlott. A most egyhangúlag elfogadott nyilatkozat szerint a két jelentés kritikus kihívásokat azonosít és jövőszemléletű ajánlásokat tesz. Az állam- és kormányfők arra jutottak, hogy a javaslatcsomagok „szilárd alapot adnak, amin ambiciózusan folytatjuk a munkánkat”.

A 12 pontba szedett, részben korábbi kezdeményezésekre épülő következtetések az egyedüli javaslattevő testülettől, az épp újjáalakuló Európai Bizottságtól várnak jövő nyárra egy átfogó csomagot a közös piac mélyítésére világos menetrenddel és mérföldkövekkel.

2026-ra „döntő lépéseket teszünk” egy megtakarítási és befektetési unióra, valamint „sürgősen haladunk” a tőkepiaci unióval. Ugyanakkor elismerik, hogy a bankunió befejezéséhez „további haladásra van szükség”. (Ide tartozik például a tagállamok közt beragadt uniós bankbetét-biztosítási rendszer, ami jövőre már egy évtizede sárgul az asztalon.)

„Egyszerűsítési forradalmat” hirdetnek, amivel a cégek jelentési kötelezettségét nyesnék vissza negyedével 2025 első felére.

A bizottsági elnök és a külügyekért felelős alelnöke haladéktalanul javaslatokat tenne, hogy több pénz vonjanak be a hadiiparba, beleértve a magántőkét.

2030-ra a bruttó nemzeti össztermék három százalékát költenék kutatás-fejlesztésre. Ugyanezt korábban már 2020-ra is megígérték. Azt a kitűzött célt is elismétlik, hogy 2050-re elérik a klímasemlegességet. „Sürgős intézkedéseket” tesznek, hogy leszorítsák az áramárak ingadozását. Várják az Európai Bizottság javaslatát a körforgásos gazdálkodásra.

Megerősítik a szociális párbeszédet az európai szociális pillérrel összhangban. (Utóbbit Orbán Magyarország elleni támadásnak nevezte 2017-ben és megnemzetikonzultálta, aztán a göteborgi EU-csúcson az ő részvétele mellett minden tagállami kormány nevében aláírta a Tanács akkori elnöksége.)

Nyitott kereskedelempolitikát hirdetnek, bár arról nem szólnak, mi lesz konkrétan például a végső megállapodásra váró egyezménnyel, amit a dél-amerikai Mercosur országaival várhatóan az év végéig lezárnának. Ettől részben az agrárium védelmében ódzkodnak a franciák, de a vezetők a budapesti nyilatkozatban „versenyképes, fenntartható és ellenálló” mezőgazdaságot ígérnek, ami erősíti a gazdák helyzetét.