Sürgetőbb lett a folytatódó budapesti csúcs legfontosabb témája az egyik főszereplő szerint

Pénteken a második napjához ért a budapesti dupla csúcstalálkozó, amit a kormány Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményének szokott nevezni.

Az első napon Európa szinte minden országának állam- és kormányfői érkeztek a Puskás Arénába, hogy egyeztessenek több- és akár négyszemközt. Utóbbira ragadta meg az alkalmat Níkosz Hrisztodulídisz, a félig török megszállás alatt álló Ciprusi elnöke, aki a pénteki csúcsra érkezve arról beszélt, hogy török kollégájával, Recep Tayyip Erdoğannal tárgyalt. (Ahogy arról korábban írtunk, pont az ilyen találkozók adhatják az Európai Politikai Közösség egyik legfontosabb hozzáadott értékét, ahol egymással ellenséges országok is magas szinten találkozhatnak.)

A második napra már csak az uniós vezetők maradtak, de befutott Olaf Scholz német kancellár is. Ő a csütörtöki programok nagy részét kihagyta a német kormányválság miatt, ami Donald Trump egyesült államokbeli választási győzelmével együtt uralta az aznapi témákat.

Meg vagyok róla győződve, hogy minden uniós vezető erősíteni akarja a kapcsolatot az USA-val, nyilatkozta a pénteki ülésre érkezve Charles Michel. Az Európai Tanács elnöke szerint erről az előző napon jó vitát tartottak, ahogy a biztonságpolitikáról is, de ha nem folytatják Ukrajna támogatását, rossz üzenetet küldenek Putyinnak és más autoriter rezsimeknek.

Versenyképesség, versenyképesség, versenyképesség

Pénteken már uniós versenyképességen lesz a hangsúly. Az informális ülés végére szeretnének elfogadni egy nyilatkozatot az ügyben, ami az EU miniszteri Tanácsának magyar elnökségi programjában is az egyik fő cél.

Nemrég Mario Draghi volt olasz kormányfő tett le uniós megbízásból egy jelentést az ötleteivel, amiket személyesen mutat be a pénteki ülésen. Draghi kora délelőtt meg is érkezett a csúcsra, és – a protekcionista intézkedésekkel fenyegető Trump megválasztása után – úgy látta, sürgetőbb a helyzet, mint egy hete.

Alexander De Croo belga miniszterelnök kicsit bolondságnak tartotta, ha a Kína miatt aggódó Trump összefogás helyett az EU-t is vámokkal büntetné, de abban bízott, hogy

a republikánus jelölt győzelme lehet „a katarzis, ami összerántja” a tagállamokat.

(Arról, hogy ugyanebből az okból számos uniós tisztviselő is Trumpnak szurkolt, itt írtunk.) Európának a túléléshez egységesebbnek, erősebbnek és szuverénebbnek kell lennie, hangsúlyozta Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.

Charles Michel úgy vélte, a Draghi-jelentés jó alap lesz a vitához. „Minden lehetőség az asztalon van” – válaszolta arra, hogy ismét közösen vehetnek-e fel majd kölcsönt a befektetések meglódításához. (A téma eléggé megosztó az EU-n belül, többek között a magyar kormány is ellenzi.)

A hasonló viták miatt korábbi hírek alapján eléggé fel kellett vizezni a tervezett végkövetkeztetéseket, de Michel biztos abban, hogy zárásként el tudnak fogadni egy dokumentumot, De Croo pedig abban, hogy „valami jóval” fognak előállni.

A versenyképesség nekünk nem csak egy szlogen, „Európának vissza kell térnie egy felívelő trendhez” – nyilatkozta az ülésre érkezve Roberta Metsola. Az Európai Parlament elnöke hangsúlyozta: ha az USA növekedési tempóját sikerült volna tartani, 11 millióval több munkahely lenne az EU-ban, és ha megadják az válaszokat, amiket az uniós cégek, újítók elvárnak, nem fognak minket összepréselni mások.

Ha az EU tartani akarja a versenyt a nagyobb országokkal, mint az USA vagy Kína, valóban működő egységes piacra van szüksége, érvelt Kristen Michal észt miniszterelnök. (Korábbi hírek szerint több balti és északi országból bojkottot fontolgattak, ahogy a budapesti miniszteri üléseknél korábban számos tagállam tette. A politikailag magasabb szintű állam- és kormányfői EU-csúcsnál viszont már gyakorlatilag mind elvetették az ötletet és az első napon sem látszott belőle semmi.)

Többen látnak gondot Grúziában, ahol Orbán nem

Michal a védelmi ipar erősítését is kiemelte, ami ugyan szerinte épp felpörög az EU-ban, de a pénz mellett védelmi ügy is. A magyar kormánynak kedves téma mellett a grúz választásokat is emlegette, amiket nem tartott méltányosnak és szabadnak, erről pedig „beszélnünk kell”. (Orbán rögtön a választások után Tbiliszibe utazott, hogy kiálljon az ottani kormánypárt mellett, de korábban tett már kacskaringókat, ha Grúziáról volt szó.)

Gitanas Nausėda litván elnök szintén aggódott a választás és a grúz kormány korábbi intézkedései miatt. Naivitásnak tartotta, ha a szabálytalanságok kivizsgálásánál a grúz hatóságokban bíznának, nemzetközi vizsgálatot szeretne.

„Világos üzenetet kell küldeni: srácok, ha ezt csináljátok, nem számíthattok rá, hogy közelebb jöjjetek az Európai Unióhoz.”

Nem úgy látta, hogy a közeljövőben változna a helyzet a tavaly uniós tagjelöltnek minősített, de a csatlakozási folyamatban már korábban elakadt Grúziában.

Nausėda minden eddiginél erősebbnek tartotta a grúz és a moldovai voksolásoknál az orosz befolyást, amit a demokratikus társadalmak elleni támadásnak nevezett Mette Fredriksen dán miniszterelnök.

Lett kollégája, Evika Siliņa elemzést szeretett volna a nemzetközi választási megfigyelők alapján, de a grúz választóknak kell dönteniük, az EU-ba vezessen-e az útjuk.

Magyar Péter neve is előkerült

Nausėdához hasonlóan más uniós vezető sem a versenyképességet emelte ki. Karl Nehammer osztrák kancellár az illegális migráció elleni harcot említette elsőnek. A versenyképességnél – De Croohoz és Fredriksenhez hasonlóan – a tőke- és bankpiaci uniót hangsúlyozta, ami a magyar kormányoldalnak a nemzeti felügyeletek egyesítése miatt érzékeny.

Nehammer a tegnapi, Magyar Péterrel közös vacsorájáról is beszélt, erről bővebben itt írtunk.