Trump és Scholz – tőlük visszhangzott a budapesti csúcs kezdése, pedig ott sincsenek

2024. november 7. – 13:47

Trump és Scholz – tőlük visszhangzott a budapesti csúcs kezdése, pedig ott sincsenek
Ursula von der Leyen érkezik a Puskás arénába – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy gratuláljak Donald Trumpnak az egyértelmű győzelemhez. Nagy várakozással tekintünk a vele való közös munkára a transzatlanti kapcsolatok megerősítése érdekében” – nyilatkozta Ursula von der Leyen az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozójára érkezve. Csütörtökön több mint 40 – részben uniós, részben azon kívüli – ország és számos uniós intézmény vezetője érkezett a Puskás Arénában megrendezett ülésre.

Várják az együttműködést Trumppal

Az Európai Bizottság elnöke szerint az EU ereje abban rejlik, hogy 27 ország közösen is képes lépni. Ezt mutatták meg a világjárvány idején, az energiaválság alatt és Oroszország Ukrajna ellen indított háborújakor.

Von der Leyen a találkozó fő pontjai közé az EU Tanács soros magyar elnökségének egyik kiemelt célját, a versenyképesség megerősítését, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a digitalizáció fontosságát és a védelmi képességek erősítését sorolta.

Utóbbi részben Trump győzelme miatt még égetőbb, mivel a Fehér Házba visszatérő elnök már korábbi, 2017-2021-es elnöki ciklusa alatt is azzal vádolta a NATO európai tagjait, hogy keveset költenek a saját védelmükre az amerikai nukleáris ernyő védelme alatt, miközben nagy hasznot húznak az amerikaiakkal való kereskedelemből. Von der Leyen kincstári optimizmussal kijelentette, hogy a jövő Európa kezében van, „rajtunk múlik”, hogyan válaszol az EU a kihívásokra.

Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő abban reménykedett, hogy a transzatlanti együttműködés továbbra is erős marad. Közben realisztikusnak kell maradniuk, „Európa nem változtathatja meg a világot”, de alkalmazkodni kell a változásokhoz, szerinte „ideje felébrednünk a geopolitikai naivitásból”. Több erőforrást kell fordítani például az EU versenyképességére és a védelemre.

Az észt miniszterelnök is eljött, bár a balti és néhány északi állam vezetőiben korábban az is felmerült, hogy nem képviseltetik magukat legmagasabb szinten a budapesti rendezvényen. Végül elálltak a bojkottól. Kristen Michal a plenáris ülésre menet arról beszélt, hogy a találkozó egyik fő pontja Ukrajna lesz, aminek „minden segítséget meg kell, hogy adjon Európa” „a győzelmi terv megvalósításáért” – a kifejezéssel Volodimir Zelenszkij korábban nyilvánosság elé tárt szempontgyűjteményre utalt.

Michal üzent azoknak az európai országoknak, amelyek orosz energiaforrásból vásárolnak a háború harmadik évében is.

Szerinte Európa nem költhet orosz energiaforrásokra, ha érdemben csökkenteni akarja az Ukrajna ellen háborúzó Oroszország bevételeit.

Márpedig „évente csaknem 30 milliárd eurót költ orosz energiára” Európa, ami „nem bölcs dolog” – jegyezte meg az észt miniszterelnök. Ebben a sorban nem csak Magyarország van, bár az orosz energiaforrásokról való leválásért a térségben Magyarország tette a legkevesebbet, energiaügyben rendszeresen utazik Oroszországba Szijjártó Péter, ahol a külügyi és külgazdasági miniszter az orosz partnerekkel találkozik, ami rendszeresen kritika tárgya EU-s politikusok részéről.

Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint világos üzenetet kell küldenünk az Egyesült Államoknak, hogy addig támogatjuk Ukrajnát, amíg kell. A finn kormányfő szerint amikor a „finn modellt” emlegetik Ukrajnánál, ki kell emelni, hogy Finnország már az EU-ban és a NATO-ban is tag. (Finnországot a hidegháború alatt „finnlandizálták”, így szovjet befolyás alatt hivatalosan semleges maradt. Csak a Szovjetunió összeomlása után csatlakozott az EU-hoz, és az Ukrajna elleni orosz invázió alatt, 2022-ben a NATO-hoz.) Európának többet kell tennie a saját biztonságáért, hangsúlyozta.

Mark Rutte – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Mark Rutte – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Mark Rutte NATO-főtitkár ismét gratulált Donald Trump győzelméhez. A megválasztott elnök sikerének tartotta, hogy az „ösztönzésére” az észak-atlanti szövetség tagjai többet költenek a védelmükre.

Oroszország egyre inkább együttműködik Ukrajna ellen Iránnal, Kínával és Észak-Koreával, utóbbinak cserébe technológiát ad át, ami szerinte az Egyesült Államokat, Európát és az ázsiai partnereiket is veszélyezteti.

„Ezek igazán veszélyes, új fejlemények”, amiket ma meg kell beszélniük, és majd Trumppal is le kell ülnie, hogy együtt nézzenek velük szembe – mondta a főtitkár. Az USA megválasztott elnöke szerinte világosan kifejezi, mit akar. Közös álláspontokat kell kialakítaniuk, „úgy vélem, képesek leszünk erre”. Ha Oroszország sikert aratna Ukrajnában, területeket szerezne és jelentős erőket telepítene az országba, az nem csak Európát, hanem az USA-t is veszélyeztetné.

Német kormányválság: ilyen a demokrácia

Rutte a friss német kormányválságról azt mondta: Olaf Scholz kancellár erős vezető, biztosítani fogja Németország helyét a világszínpadon. Scholz is hivatalos az EPK-csúcsra, de várhatóan csak délután érkezik, hogy az Európai Tanács másnapi, uniós vezetőkkel rendezett ülésén és az azelőtti fogadáson részt vehessen.

Petteri Orpo finn miniszterelnök fontosnak tartotta, hogy nemsokára a németek választanak, mert erős és egységes Németországra van szükségük.

A demokrácia része, hogy időnként a kormányok összeomlanak, 27 tagállammal valahol az EU-ban mindig politikai átmenet van – jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök.

Alexander De Croo – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Alexander De Croo – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

„Ilyen a demokrácia” – mondta az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola a friss német kormányválságról. Meglátjuk, milyen a következő három hónap, de „Európa nem erős egy erős Németország nélkül”.

Az EU nem gyengébb a német kormányválság miatt, vélte Charles Michel. Az uniós állam- és kormányfők intézményét, az Európai Tanácsot vezető politikus szerint világos az uniós terv: mélyíteni kell a közös piacot, amiről másnap tárgyalnak majd az Európai Tanács informális ülésén. Készen állnak az együttműködésre Trumppal, hogy megvédjék a nemzetközi rendet, korábban miniszterelnökként is tudott vele dolgozni.

A csütörtöki ülés egy plenáris résszel indult, ahol Orbán Viktor megnyitója után többek között Volodimir Zelenszkij is felszólalt, bár az ukrán elnöknél történetesen épp elváltott a közvetítés. A napot egy-egy témáról rendezett csoportos egyeztetésekkel folytatják, és aki akar, kihasználhatja az alkalmat kétoldalú találkozókra is.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!