Zelenszkij, Macron, Erdoğan, Von der Leyen is a Puskás Arénában volt a lelátóra épített ülésteremben rendezett európai csúcson

Sorra érkeztek csütörtök délelőtt az európai országok vezetői az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozójára. A delegációk autói a Puskás Aréna egyik bejáratához futottak be, ahol Orbán Viktor egyenként fogadta őket. Megérkezett többek között

• Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke,
• Emmanuel Macron, francia elnök, aki a találkozót eredetileg életre hívta,
• Mark Rutte, a NATO főtitkára,
• Charles Michel, az Európai Tanács elnöke,
• Volodomir Zelenszkij ukrán elnök,
• Keir Starmer brit miniszterelnök,
• Giorgia Meloni olasz miniszterelnök,
• Recep Tayyip Erdoğan török elnök,
• Ulf Kristersson svéd miniszterelnök,
• Robert Fico szlovák miniszterelnök,
• Aleksandar Vučić szerb elnök, Orbán Viktor egyik közeli szövetségese,
• Klaus Johannis román elnök,
• Edi Rama albán miniszterelnök, aki a következő EPK-csúcs házigazdája lesz,
• Maia Sandu, akit nemrég választottak újra moldáv elnöknek,
• Petteri Orpo finn miniszterelnök.

Csütörtöktől Budapesten tartják az EPK csúcstalálkozóját, amin nemcsak az uniós, hanem a legtöbb európai ország vezetője részt vesz, Budapestre most 47 európai ország állam és kormányfőjét hívták meg, amelyek közül 42-en jöttek el. Belarusz és Oroszország részvétele az Ukrajna ellen indított háború miatt fel sem merült.

A kormányválsággal küzdő Olaf Scholz német kancellár az EPK csütörtöki ülésére nem jött el. Információink szerint ő csütörtökön délután érkezik Budapestre, és részt vesz az Országházban tartott esti fogadáson, majd pedig a pénteki uniós csúcson.

A szervezet ötödik csúcstalálkozóját a Puskás Aréna lelátójára felépített ülésteremben tartják. A korábbi négy találkozót a prágai várban, a moldovai Mimi-kastélyban, egy, a spanyolországi Alhambra-palotánál tartott fogadással és fotózással megspékelve a granadai konferencia-központban, és legutóbb a brit Blenheim-palotában tartották.

Az EPK a francia elnök javaslatára jött létre. A méretében nagy, de inkább szimbolikus rendezvény feladata az EU jelenlegi és reménybeli, az Egyesült Királyság esetében pedig egykori tagjainak összefogása. Pénteken a diplomáciai nagyüzem az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács informális ülésével folytatódik a Puskás stadionban.

Ebben a stadionban most mi játszunk, egész Európa a pályán van

– posztolta Orbán a TikTokon az esemény közben, amit korábban úgy harangozott be a Facebookon, hogy a „nagyok jönnek hozzánk”.

Az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozójára 47 európai ország állam- vagy kormányfőjének érkezik, de nem valamilyen diplomáciai bravúr miatt rendezik itt, hanem egyszerűen azért, mert fél évre a magyar kormánynak jutott az EU miniszteri Tanácsának soros elnöksége. Az EPK ülését egyszer EU-s, egyszer pedig EU-n kívüli országban tartják meg, és az előbbi esetben az EU miniszteri Tanácsának mindenkori soros elnöke a házigazda, és ez ebben a fél évben épp a magyar kormánynak jutott.

A kormány részéről sejtetni engedték, a kormánypárti lapok megírták, majd eltüntették a cikkeket, amelyek szerint az Egyesült Államok élére visszatérő Donald Trump online beköszön, így egyelőre nem tudni, hogy az Orbánra barátjaként is hivatkozó republikánus elnök végül legalább képen megjelenik-e a csütörtökön kezdődő kettős európai csúcstalálkozón – telefonon már egyeztettek Trump győzelme után. Az ugyanakkor már szerdán kiderült, hogy a rendezvény első napját adó Európai Politikai Közösség (EPK) rendezvényére eljön Volodimir Zelenszkij.

Zelenszkij először Budapesten, de nem úgy

Az ukrán elnök tehát úgy látogat Magyarországra – 2019-es megválasztása óta először –, hogy ezt nem kétoldalú találkozó keretében teszi, hanem azért, mert a 2022 óta tartott és általa egyszer sem kihagyott EPK-t ezúttal Budapesten tartják.

A magyar kormányzati kormányzati szereplők posztjai nem hangsúlyozták különösebben, hogy az EPK-nak Ukrajna is tagja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök párszor már EU-csúcsokra is beugrott, az ilyen eseteket pedig biztonsági okokból nem szokták hivatalosan megerősíteni, pláne nem nagy dobra verni, az EPK eddigi ülései közül viszont mindegyiken részt vett (az elsőn csak videókapcsolaton keresztül).

Tényleg sokan jönnek

Az EU soros elnöki tisztségének fél éve valójában kevés közvetlen szereplési lehetőséget biztosít az adott ország kormányfőjének, a két rendezvényt összevonó dupla csúcs az egyik ilyen. Igaz, Orbán a szereplést kimaxolta egy váratlan moszkvai és egy legutóbbi gyors grúziai látogatással, mindkettőt kelletlenül fogadták az EU-ban. Az előbbire azután került sor, hogy a soros elnöki félév kezdetén Kijevbe látogatott – az Oroszország által megtámadott országba az európai kormányfők közül csaknem utolsóként ment el –, innen szinte azonnal Moszkvába ment, kiváltva az EU-s vezetők tiltakozását. Az Ukrajna ellen indított háborúja óta ugyanis Orbán volt az első európai politikus, aki tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, ráadásul azt az érzetet keltve, hogy ezt az EU képviseletében teszi. Erre az orosz elnök is rájátszott, Orbán ezt szó nélkül hagyta a közös moszkvai sajtótájékoztatón.

Ezután az EU-s magyar félév több budapesti rendezvényét bojkottálták vagy szándékosan alacsonyabb diplomáciai szinten látogatták egyes EU-tagok.

A második, szintén némi tiltakozást kiváltó útja Orbánnak Grúziába vezetett a legutóbbi parlamenti választás után, amely a Moszkvához gyors ütemben közeledő – bár az EU-tagjelöltség megszerzését levezénylő – kormánypárt vitatott győzelmét hozta.

Ez a vizit azonban mostani rendezvényre nem váltott ki bojkottot, némi hezitálás után erről az ezen gondolkodó balti és északi államok is letettek, így szinte minden európai ország állam- vagy kormányfője idelátogat. Péntekre már csak az uniós tagállamokból maradnak az Európai Tanács informális ülésére.

Orbánnak szereplési lehetőséget ad a csúcs

A dupla csúcstalálkozón házigazdaként hálás szerepben lehet Orbán, jóval kényelmesebben, mint akkor, amikor az elnökségi program bemutatása volt az Európai Parlamentben. Akkor elsősorban vele kritikus európai parlamenti képviselőkkel kellett vitáznia, most viszont csütörtökön és pénteken két, politikailag magas szintű találkozón szerepelhet házigazdaként. Talán nem kell magyarázni, a kettőből miért ez lehet a vonzóbb lehetőség a külpolitika iránt egyre érdeklődőbb miniszterelnöknek.

A 47 ország lényegében egész Európát jelenti – jelen esetben Oroszország és Belarusz kivételével – van köztük olyan is, ami az uniós közös piac külső tagja az Európai Gazdasági Térségben (EGT), mint Norvégia (velük az EGT- és a Norvég Alap körül voltak vitái a magyar kormánynak). Ott vannak az olyan, Orbánnal barátságosabb vezetésű EU-tagjelölt országok, mint Észak-Macedónia vagy Grúzia, valamint a gázellátás miatt is egyre fontosabb Azerbajdzsán.