Nemcsak Orbán Viktor szurkol Trumpnak, hanem uniós tisztviselők is – csak ők egészen más okból

„Azt hiszem, az Európai Unió ellenség”

– ezzel válaszolt júniusban Donald Trump, amikor az Egyesült Államok legnagyobb ellenségéről kérdezték. A republikánus elnökjelölt a CBS-nek elsőként említette az EU-t a „sok ellenség” között azért, „amit velünk tesznek kereskedelmileg. Nos, talán nem gondolná az Európai Unióról, de ellenség” – tette hozzá. Csak utána említette Kínát és Oroszországot. De „ez nem jelenti, hogy rosszak. Semmit sem jelent. Azt jelenti, hogy versenyképesek”, és ugyan tiszteletben tartja a tagállami vezetőket, szerinte „kereskedelmileg igazán kihasználnak minket”.

Ahogy a kiélezett amerikai elnökválasztási kampány a végéhez ér, és kedden országszerte megnyílnak a szavazóhelyiségek, egyre inkább aktuálissá válik a kérdés, hogy melyik jelölt győzelme esetén mire számíthat az EU és benne Magyarország.

Gazdaságilag épp Magyarország lehet az egyik legnagyobb vesztes

A tagállami vezetők közül Orbán Viktor olyan látványosan szurkol Trumpnak, hogy még az EU tanácsi magyar elnökség mottóját is az ő kampányszlogenjéről koppintotta, a fideszesek európai parlamenti frakciója, a Patrióták Európáért pedig küldöttséggel is részt vett Trump választási gyűlésén New Yorkban:

Az uniós intézményekben ugyanakkor súlyos következményekkel számolnak, ha visszatérne a korábbi elnök. A Financial Times szerint az uniós kvázi kormány, az Európai Bizottság külön stábbal készül Trump esetleges második ciklusára, a Politico pedig nemrég arról írt, hogy a tagállamok állandó képviselői vezető bizottsági tisztviselőkkel egyeztettek ugyanerről.

Trump előző elnöksége is kereskedelmi villongást hozott, és ezúttal legalább tízszázalékos vámmal kampányolt. Az intézkedések a Euronews szerint különösen a vegy- és az autóiparnak vághatnak oda – utóbbinak különösen nagy a súlya Magyarországon. Nemrég a G7 foglalkozott részletesebben azzal, hogy mennyit veszíthet hazánk egy Trump-elnökséggel: a védővámokkal a vámunió miatt az uniós tagállamok mind rosszul járnának, és ez alól senki nem mentesülne, ráadásul a német gazdasági kapcsolatokon keresztül is begyűrűzne, hogy Trumpék különösen a német autóipart pécéznék ki. Az uniós intézményekben gyors és kemény válaszra készülnek egy, a Politicónak beszélő uniós diplomata szerint.

A vámok közül közvetett módon még azoknak is szerepük lehet, amiket nem az EU-ra szabnak ki. Miközben a magyar kormány rendszeresen kikel a „blokkosodás” és a kereskedelmi védővámok ellen, mint például amiket az EU a kínai elektromos autókra vetett ki, az USA vezetése hamarabb lépett, és magasabb Kína elleni tarifákat vezetett be. Vagyis már az uniós intézkedések is részben az amerikaiakra válaszul születettek, hiszen nélkülük várhatóan a korábban az USA-ba irányuló kínai export jelentősebb része is az EU-ban köthetett volna ki. A napokban a Political Capital elemzése is arra jutott, hogy bár a magyar kormány politikai hasznot remélhet Trump esetleges győzelmétől, az gazdaságilag még bajt is hozhatna a nyakára.

Ahogy a Joe Biden elnöksége alatt bevezetett kínai védővámok esete is mutatja, az USA kereskedelempolitikájában az sem feltétlenül jelentene nagy különbséget, ha a demokrata Kamala Harris nyerne. Az Egyesült Államok Trump alatt acélipari vámokat szabott ki, amiket Biden elnöksége – és Harris alelnöksége – alatt az uniós válaszlépésekkel együtt felfüggesztettek, de nem szüntettek meg. Ráadásul már Bidenék vezették be az „inflációcsökkentő” támogatásokat, amik az EU autóiparát hozták nehezebb helyzetbe, és az uniós tárgyalások csak korlátozott eredményeket értek el, hogy csillapítsák a hatásaikat – ilyen szempontból még akár jól is jöhetne az EU-nak, ha Trump nyerne, mert eltörölné a programot.

Harris győzelme esetén várható lépéseit viszont azért nehéz megjósolni, mert jó eséllyel kormánytagokat is cserélne. Ahogy arra a Politico júliusi podcastjában is felhívták a figyelmet, alelnökként nem is sokat találkozott uniós tisztviselőkkel és tagállami vezetőkkel, ha valahová utazott, inkább keleti országokba, így nagyrészt ismeretlen Európában. A CNBC-nek arról beszéltek szakértők, hogy Harris várhatóan nem jelentene nagy változást az EU-nak Bidenhez képest.

Trump lökést adhatna az uniós védelempolitikának és hadiiparnak

Ahol nagy változást hozhatna Trump elnöksége, az Ukrajna támogatása. A republikánus jelölt többször beszélt arról, hogy 24 órán belül elérné a tűzszünetet, amit sokan úgy értelmeznek, hogy leállna Ukrajna támogatásával.

Nem véletlen, hogy miért még az elnökválasztás előtt véglegesítették az 50 milliárd dollárnyi G7-es hitelt, amit nagyrészt az EU és az USA előlegez meg, és lefoglalt orosz vagyon felhasználásával fizetnek vissza. A vagyont lefoglaló szankciók meghosszabbításánál a magyar kormány húzódozásába többek azt látták bele: próbálja elbizonytalanítani az Egyesült Államokat, hogy egy esetleges Trump-elnökségig még ne fogadják el a kölcsönt, aminek az lenne a lényege, hogy végső soron Oroszország fizessen.

Ahhoz, hogy ez a konstrukció működhessen, egy sor jogi akadályt kell leküzdeni, mert magát a vagyont nem csak úgy elkobozták, előbb-utóbb vissza kell majd tudni adni. A vagyont lefoglaló szankciókat viszont félévente meg kell hosszabbítani – itt akart az USA hosszabb időszakot cserébe azért, hogy beszálljon, nehogy a csak egyhangúlag meghosszabbítható szankciók vétózása miatt bedőljön a rendszer. Az EU a biztonság kedvéért azzal számolt, hogy a hitel túlnyomó részét, akár 35 milliárd eurót (közel 40 milliárd dollárt) képes legyen odaadni, de végül az USA is beszállt nagyjából 20 milliárd dollárral, így elég lesz, ha az EU csak 19,4 milliárdot áll.

Ukrajna katonai támogatását nem is lehet egyszerűen csak pénzzel pótolni, ha a világ legnagyobb védelmi költségvetésű országa kiszállna. Az EU több védelmi kezdeményezést is indított a keleti határán fekvő ország elleni orosz invázió miatt, Trump pedig Ukrajnán túl is új lendületet adhatna ezeknek az elszigetelődő megszólalásaival. Bár a magyar kormány nem ért egyet Ukrajna katonai támogatásával, általában lelkesen támogatja az olyan hadiipari programokat, mint a lőszergyártást erősítő ASAP, hiszen ezekből már jutott is pénz a felpörgetett hazai beruházásokra. Az EU Tanácsát épp vezető magyar elnökségnek is ez az egyik fő célja, és az elnökség hozzá is járulhat az ilyen kezdeményezések sikeréhez azzal, hogy a miniszteri testületben előre terelgeti a másfél milliárd eurós európai védelmi ipari programot és a vele párhuzamosan javasolt stratégiát.

Egy esetleges Trump-elnökség várható uniós gazdasági és védelempolitikai következményeiről korábban itt írtunk bővebben.

Orbánon kívül is szurkolnak az EU-ból Trumpnak, de teljesen más okokból

Trumppal olyannyira nem csak ezen a téren kaphat további hátszelet az európai integráció, hogy a Politico és a Portfolio több brüsszeli forrása is kifejezetten ebben bízva szurkol pont a republikánus jelöltnek.

„Trump alatt az EU-nak nem marad más választása: protekcionista lépéseket kell hoznia, fel kell gyorsítania a gazdasági integrációt, meg kell reformálnia a kohéziós politikát, valamint ki kell építenie a saját, közös uniós diplomáciai kapcsolatrendszerét az egész világon” – fejtegette egy uniós tisztviselő a Portfoliónak.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a választás előtt arról posztolt az X-en, hogy mindegy, ki nyer, a „geopolitikai kiszervezésnek” vége, Európa jövője pedig elsősorban rajtunk múlik – ha Európa „végre felnő, és hisz a saját erejében”. Hasonlóan nyilatkozott Benjamin Haddad francia EU-ügyi miniszter a Politicónak:

„Nem hagyhatjuk, hogy a wisconsini szavazók döntsenek Európa biztonságáról”.

Az európai vezetőknek a csütörtökön és pénteken Budapesten rendezett, európai és uniós csúcstalálkozók adhatják az első alkalmat, hogy reagáljanak – már ha addigra lesz nagyjából véglegesnek tekinthető eredmény a felmérések által szorosnak jelzett amerikai elnökválasztási versenyben. Korábban a VSquare és kedden a Politico is arról írt, hogy a magyar kormány megpróbálhatja videón bekapcsolni Trumpot az ülésbe, vagy egy előre felvett üzenetet bejátszani tőle. Kérdés, hogy ha be is jelentkezne, azt már az Egyesült Államok következő elnökeként tehetné-e.