Imádkozunk a győzelméért! – régóta próbálkozik Orbán, de mostanra sikerült igazán közel kerülnie Trumphoz

„Orbán Viktor kemény ember, okos ember. Azt mondta, hogy Trumpra van szükség elnökként, mert tőle Kína és Észak-Korea is félt. Oroszország is félt”

– méltatta a magyar miniszterelnök méltatásán keresztül saját magát Donald Trump az egyetlen elnökjelölti vitán, ami legfontosabb találkozója volt demokrata kihívójával, Kamala Harissel. Nem véletlen, hogy Trump egy kis európai ország vezetőjét emlegeti, ugyanis Orbán azon kevés hivatalban lévő elnök vagy miniszterelnök között van, aki nemcsak utalgat arra, hogy az ő győzelmét szeretné, hanem hosszú ideje hangoztatja, rendszeressé vált találkozóikon is megerősítve ezt. Kapcsolatuk Trumppal az elmúlt négy évben látványosan megerősödött.

Orbán már Trump első megválasztása előtt, 2016-ban letette a hűségesküt. Sokat kockáztatott 2016-ban, amikor a hivatalban lévő vezetők közül elsőként állt ki Donald Trump mellett, hiszen Trump akkoriban még messze nem tűnt esélyesnek az elnökségre. Orbán választása 2016-ban bejött, Trumpból elnök lett, de a nyílt hálálkodás elmaradt, az első meghívó is csak 2018-ban jött. Donald Trump a magyar miniszterelnökre csak elnöksége a harmadik évében szánt időt Washingtonban: a magyar kormányfőt 22 európai ország vezetője előzte meg a Fehér Házban.

Ezek alapján mégsem meglepő fordulat, hogy a Orbán Viktor 2020-ban is kijelentette: szorít az amerikai elnök újraválasztásáért. Az már az akkori kampányban egyértelművé vált, hogy Joe Biden kormányával nem lenne felhőtlen a magyar kormány viszonya. Biden Magyarországot totalitárius rezsimnek nevezte, és Belaruszhoz hasonlította. Végül az A terv nem jött be: Donald Trump 2020-ban bukott.

Bidenék ezután másfél évig nagykövetet sem küldtek Magyarországra, hogy aztán 2022 májusában, egy hónappal Orbánék újabb kétharmados győzelme után megérkezzen David Pressman, emberi jogi aktivista és LMBTQ-szószóló ügyvéd. Pressman az elmúlt bő két évben rendszeresen kritizálta a magyar kormányt, ők pedig ellenségként kezelik az amerikai diplomatát: nevezték már „présembernek” és „túlmozgásos áldiplomatának” is.

Orbán Viktornak sok vesztenivalója nem maradt, harmadjára is Donald Trump mögé állt.

A miniszterelnök és Trump kapcsolata a volt elnök bukása után mélyült el igazán, különösen, hogy Orbán végig kitartott mellette. 2021-ben Orbán Viktor büszkén posztolta, hogy Trump levelet írt neki, amiben gratulált Fox News-os szerepléséhez. Igaz, ezt megelőzte Orbán levele, amiben állítólag megerősítette támogatásáról Trumpot. A volt elnök 2022-ben meghálálta Orbán kitartását: arról beszélt, hogy teljes mértékben támogatja újraválasztását. A magyar kormányfőt 2022 őszén, az amerikai CPAC-en tartott beszéde után Trump személyesen is fogadta bedminsteri birtokán. Itt megünnepelték Orbán „nagy áprilisi győzelmét”, erős Amerikáról és békéről egyeztettek. Donald Trump néhány nappal később hivatalosan is bejelentette, hogy újraindul az elnöki székért.

A miniszterelnök időközben többször is a „harc folytatásáról” és támogatásról biztatta a volt elnököt. „Soha ne adja fel” – írta, mikor Trumpot azzal vádolták meg, hogy titkos iratokat vitt haza a Fehér Házból. Aztán ahogy közeledett az amerikai kampány, érkeztek a hálálkodások a Trumptól is Orbánnak, aki azon kevés hivatalban lévő vezető között van, aki nyilvánosan is támogatja Trumpot. A korábbi elnök meg is köszönte Orbánnak, hogy visszavárja az elnöki székbe. Idővel a „két nagy barát” üzengetése általánossá vált: Trump szerencsésnek nevezte a magyarokat, hogy az övék Orbán Viktor, aztán beszédében „erőskezű vezetőnek” nevezte – ezt többször is megismételte.

Időközben Orbánék is kitalálták, hogy ők hogyan tudják beilleszteni a saját a kommunikációjukba a bukott elnökkel ápolt barátságot. Amellett, hogy a kormány ismét feltett mindent Donald Trump győzelmére, idén Orbán elkezdett arról beszélni, hogy ő hozhatja el a békét. A magyar kormány hónapok óta arról beszél, hogy kizárólag Trump tud véget vetni az Európát évek óta sújtó orosz-ukrán háborúnak. Orbán márciusban ismét Washingtonban járt, de ekkor sem a jelenlegi elnökkel, Joe Bidennel találkozott. Donald Trump „baráti találkozón” fogadta a mar-a-lagói birtokán Orbánt, ahol „béketeremtőkként” hivatkoztak magukra.

Az sem tántorította el a miniszterelnököt, hogy Donald Trumpot időközben bűnösnek mondta ki a bíróság a hallgatási pénzes perében. Orbán arról írt, hogy becsületes embernek ismerte meg Trumpot, és szerinte nem a bíróságnak, hanem az embereknek kell ítéletet hozniuk a novemberi választáson. A hazai EP-kampányban is előkerült Donald Trump neve, itt is a béke megteremtőjeként utalt rá Orbán. A miniszterelnök nyári „békemissziójának” egyik állomása az elnökjelöltnél volt, így rövid időn belül harmadjára is találkoztak. Ez már Trumpnak sem jött rosszul: az egyre élesedő amerikai kampányban egy hivatalban lévő EU-s miniszterelnök kereste fel, hogy egyeztessen vele többek közt az orosz-ukrán háború állásáról.

Trump a kampányban, de elnöksége alatt is sokat beszélt arról, hogy milyen jól szót ért a külföldi vezetőkkel. Ezzel erőt próbál mutatni, és azt, hogy uralni tudja a külpolitikát, ahol tisztelik is. Nem véletlen találkozott például Volodomir Zelenszkijjel is, annak ellenére, hogy korábban Trump is kritizálta az ukrán elnököt, mert egyeztetett Kamala Harrissel is.

Orbán és Trump baráti üzengetése az amerikai kampány alatt végig kitartott: a volt elnök üdvözletét küldte a tusványosi fesztiválra, Orbán neve pedig az elnökjelölti vitán is előkerült. A magyar miniszterelnök rengeteg beszédében megemlíti Donald Trumpot, „imádkozik győzelméért”, sőt a győzelmétől teszi függővé Magyarország gazdasági kilátásait is, költségvetést is így írnak 2025-re. A választás előtt öt nappal még egy telefon is belefért: „Sok szerencsét kívántam neki jövő keddre. Már csak öt nap van hátra. Szorítsunk” – írta Orbán telefonbeszélgetésükről.

Annyi biztos, hogy amennyiben Trump nyeri a választást, a személyes találkozókon megerősített kapcsolat jól jöhet Orbánnak a következő években. Ezt azzal is megalapozták, hogy a magyar kormány és Trump-féle MAGA-mozgalom több agytrösztön keresztül is szoros kapcsolatot tart fenn az utóbbi években. Ahogy arról a G7 is írt, Orbán ugyanakkor úgy szurkol Trumpnak, hogy a megválasztása neki fájna leginkább gazdaságilag.

Harrisszel nem is nagyon foglalkoznak

Orbán Viktor neve a másik oldalon, a demokraták körében is előkerül, de náluk inkább negatív előjellel. Joe Biden még visszalépése előtt arról beszélt az egyik kampányeseményén, hogy a novemberi választáson a demokráciáról is döntenek, majd azzal ijesztgette választóit, hogy Trump olyan „diktatúrát építő” emberekkel találkozik, mint Orbán Viktor. Az elnök egy későbbi interjúban Putyinnal említette egy lapon a kormányfőt: arról beszélt hogy Orbánon és Putyinon kívül nincs más vezető, aki szerint Trumpnak kellene vezetnie az Egyesült Államokat.

Július végén a demokraták lecserélték az elnökjelöltjüket, Biden helyett alelnökét, Kamala Harrist küldték harcba Donald Trump ellen. Kamala Harrisszel Orbánék nemigen foglalkoztak, végig azt hangoztatták, hogy a „béke hírnökét”, Trumpot támogatják. Harris kijelentéseit rövidre sikerült kampánya alatt egyetlen alkalommal kommentálta a magyar kormány.

Szijjártó Péter azért fejezte ki felháborodását, mert a Demokrata Párt elnökjelöltje egy interjújában válaszolt arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy Donald Trump olyan politikusokkal ápol jó viszonyt, mint Orbán Viktor, Hszi Csin-ping kínai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor. Erre Harris azt mondta, hogy „diktátorok, autokraták és emberek, akiket joggal lehet gyilkosnak nevezni”. Szijjártót ezután az orosz hírügynökség kérdezte, akik úgy értelmezték, hogy a jelölt az összes említett névre értette a gyilkos jelzőt. „Botrány így beszélni a miniszterelnökről. Elfogadhatatlan. De nemcsak a miniszterelnökkel szemben tiszteletlenség, hanem a magyar emberekkel szemben is” – mondta a magyar külügyminiszter.

Ami már többször is bejött

Orbán Viktornál egyébként nem ritka, hogy bukott vagy kevésbé esélyes, de meg nem választott vezetőkkel barátkozik. Több „harcostársa” is van, akik mellett leváltásuk után is határozottan kiállt, még akkor is, ha ez az ország diplomácia kapcsolatainak nem feltétlen tett jót. A magyar miniszterelnök Andrej Babiš korábbi cseh kormányfővel kormányzása alatt végig jóban volt, de távozása után is kitartott a botrányba keveredett politikustársa mellett. Babiš időközben többször is járt Magyarországon, kapcsolatuk végül jól jött Orbán Viktornak: Andrej Babiš pártjával csatlakozott a Fidesz által alapított Patrióták Európáért EP-frakciójához.

De nem a volt cseh miniszterelnök az egyetlen: Orbán Viktor a 2022-ben leváltott szlovén miniszterelnököt, Janez Janšat is fogadta a Karmelitában. A megbukott vezetők támogatása mellett előfordult már az is, hogy a Trumphoz hasonlóan olyan jelöltet kezdett el támogatni Orbán, aki eleinte kevésbé tűnt esélyesnek. Így tett például az euroszkeptikus és bevándorlásellenes Geert Wildersel is Hollandiában, aki a tavalyi választáson a legtöbb szavazatot kapta. Wilders miniszterelnök nem lett, de akarata nagyrészt érvényesül az országban.

Régóta barátkozik a magyar miniszterelnök a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjével, Marine Le Pennel is, akik szintén csatlakoztak a Patriótákhoz. Bár haszna még nem származott belőle, Orbán a bukott osztrák kancellárral, Sebastian Kurzzal is kapcsolatban maradt, miután 2021-ben szintén egy botrány után távozni kényszerült.

*

Élő Elektor műsorunkban is elemeztük vasárnap este a keddi elnökválasztáson Harris és Trump esélyeit, és arról is szó volt, mikre kell majd figyelni. Ezt itt tudják visszanézni:

Az amerikai elnökválasztásról szóló cikkeinket, műsorainkat és a választási előzetes térképünket itt találják a mellékletünkben. A csatatérállamokban az előrejelzéseket lenti térképünkön is megnézhetik, ahol hexagonális nézetre is lehet váltani: