Ő a főnök, nagyszerű vezető – baráti találkozón fogadta Trump Orbánt floridai birtokán

Donald Trump és közeli tanácsadóinak egy kisebb csoportja péntek este nagyjából egyórás megbeszélést tartott Orbán Viktorral a volt elnök floridai Mar-a-Lagóban található birtokán – közölték a CNN forrásai. Orbán szerint Donald Trumppal ők a „béketeremtők”.

A kötetlenebb, „jó hangulatú” beszélgetés után egy tribute zenekar volt a program, ami a birtokon játszott a meghívott vendégeknek. A CNN forrásai a találkozót napirend nélküli, baráti beszélgetésnek minősítették. Trump a kampánycsapata által kiadott közlemény szerint azért találkozott Orbán Viktorral, hogy „a Magyarországot és az Egyesült Államokat érintő kérdések széles körét megvitassák, beleértve az erős és biztonságos határok kiemelkedő fontosságát”.

A találkozóról Orbán is beszámolt saját Facebook-oldalán: „Trump elnök a béke elnöke volt, tiszteletet parancsolt a világban, és ezzel megteremtette a béke feltételeit” – mondta a miniszterelnök a találkozóról közzétett videójában. Orbán arról beszélt, hogy ma nem lenne háború, ha Trump lenne az elnök. A béke kérdése mellett abban is egyetértettek, hogy az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatokban még sok lehetőség van. Orbán, aki sokszor kijelenti, hogy más országok választásait nem akarja véleményezni, illetve a szuverenitás védelmét is hangoztatja, kijelentette:

„az amerikaiknak az a dolguk, hogy meghozzák a maguk döntését, nekünk, magyaroknak meg az a dolgunk, hogy valljuk be őszintén: jobb lenne a világnak és jobb lenne Magyarországnak, ha Donald Trump elnök úr visszatérne”.

A találkozóról több videó is felkerült az internetre, ezekből kiderült, hogy Orbán a Pretty Woman című dalra adott át Trump feleségének, Melania Trumpnak egy nagy csokor virágot. Trump ezután arról beszélt, hogy „senki nem jobb, okosabb vagy jobb vezető Orbán Viktornál. Nem egy ellentmondásos figura, mert azt mondja: így lesz, és ennyi. Ő a főnök. Nagyszerű vezető.”

A CNN-nek a Biden-kormányzat tisztségviselője megerősítette, hogy a Fehér Ház nem küldött meghívót Orbánnak, hogy találkozzon Joe Biden elnökkel, és a magyar kormányzat sem jelezte, hogy találkozót szeretne. Bident egyébként megkérdezték: aggódik-e Orbán és Trump találkozója miatt. Az elnök annyit válaszolt: „Ha én nem, akkor neked kellene”.

Harmadszorra találkozik Orbán Trumppal

Orbán Viktor hagyományosan feszült viszonyban van a demokrata vezetésű kormányzatokkal; Barack Obama elnöksége alatt, 2014-ben például több magyar állami intézmény vezetőjét is kitiltották az Egyesült Államokból. Azonban a 2017 januárjában hivatalba lépő Donald Trump sem fogadta őt tárt karokkal, első találkozójukra csak 2019. május 13-án került sor a Fehér Házban. Ezt követően már csak Trump bukása után, 2022. augusztus 3-án találkoztak, amikor Orbán Viktor a Dallasban megtartott konzervatív konferenciára, a CPAC-re tartva megállt az exelnök New Jersey államban található golfklubjában.

A miniszterelnök amerikai programja csütörtökön kezdődött, amikor Washingtonban a Heritage Foundation zárt körű panelbeszélgetésén vett részt. A befolyásos konzervatív alapítvány fő célját elnöke, Kevin D. Roberts a New York Timesnak adott tavalyi interjújában abban jelölte meg, hogy „intézményesítse a trumpizmust”. Ennek részeként publikálta a Heritage a „Project 2025” nevű kvázi-kormányprogramot, mely csaknem 1000 oldalon keresztül részletezi egy illiberális átmenet lépéseit az elnöki hatalom korlátainak lebontásától a szövetségi kormány radikális leépítésén át a megmaradt intézményekben végrehajtandó politikai tisztogatásig. Orbán washingtoni látogatása alkalmával szövetségi kormányzat egyetlen tagjával sem találkozott.

Orbán bekampányolta magát az amerikai politikába

Amerikában – ideológiai pozíciótól függően pozitív vagy negatív előjellel – előszeretettel emlegetik az orbáni Magyarországot a megvalósult trumpizmus országaként, és ezt az imázst a magyar kormány is igyekszik ápolni amerikai jobboldali közvélemény-formálóknak biztosított ösztöndíjakkal, konferenciákkal és gáláns vendéglátással. Emellett a kormány felismerte azt, hogy a republikánus párt felett egyre átfogóbb ideológiai és adminisztratív befolyással bíró Donald Trumphoz leginkább a szemérmetlen hízelgésen keresztül vezet az út (ez a meghökkentő jelenség az Egyesült Államokban köztudott; John Boltont például azért választotta nemzetbiztonsági tanácsadójául, mert a Fox Newson lelkesen és kitartóan méltatta Trump külpolitikai lépéseit). Ez a hízelgés magyar részről leginkább azon üzenet sulykolásában nyilvánul meg, miszerint

ha Donald Trump lenne az elnök, akkor Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát, ha pedig visszatér a Fehér Házba, akkor gyorsan békét fog teremteni.

De az Orbán-kormány egy diplomáciai szempontból meredeknek tűnő (de komoly következmények nélkül maradt) lépéssel a 2020-as elnökválasztáson is Trump mellett állt ki, a kormánymédia napokig elhallgatta Joe Biden győzelmét, majd pedig széles körben terjesztette a 2021. január 6-i kvázi-puccskísérlethez vezető álhíreket.

Azt most hagyjuk, hogy ennek a – maga Trump által is előszeretettel emlegetett – elképzelésnek mennyi valóságalapja van, de tény, hogy a kormány kitartó munkájának köszönhetően Orbán Viktor meg tudta őrizni helyét Trump politikai szótárában, és kampányeseményein rendszeres hivatkozási alappá vált – mondjuk a Joe Bidennel versenyt bakizó elnökjelölt az ősszel Törökország vezetőjeként említette a magyar miniszterelnököt.

A NER és az amerikai jobboldal komplex stratégiai, ideológiai és hatalomtechnikai kapcsolatával korábban részletesen foglalkoztunk. A kapcsolat lényege: a Fidesz 2006 után tudatosan törekedett arra, hogy minél többet sajátítson el a hiperversengő amerikai demokrácia mesterfogásaiból, 2010 után pedig a közjogi rendszert is igyekezett az amerikai kétpártrendszer irányába eltolni. Az amerikai modellben az volt a Fidesz számára a legvonzóbb, hogy a jogállamiság és demokrácia minimálkritériumait betartva kecsegtetett a szavazótábor stabilizálásával és a hatalom megtartásával.

Az eszközök mellett a NER egy az egyben szokta importálni az amerikai jobboldalon felbukkanó témákat, a genderezés, a migránsozás, de még a sorosozás is a tengeren túlról jön. A frissebb politikai importtermékek közé tartozik a homoszexualitás és pedofília – egyébként adatok által nem igazolható – összemosása, vagy a magyar kontextusban talán kevésbé értelmezhető „woke-ellenesség”.