„Ne írd meg semmilyen formában, köszi” – Így hallgatja el a kormánynak kínos híreket az állami hírügynökség

Évek óta nyilvánvalóan a kormány politikai érdekeit szolgálva, fontos hírek manipulálásával vagy elhallgatásával végzi a tevékenységét a közmédia egyik legfontosabb egysége, a Magyar Távirati Iroda (MTI) – derül ki egy, a Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomagból, amely az MTI kiterjedt belső levelezését és ki nem adott híreinek tucatjait tartalmazza.

Előző cikkünkben arra mutattunk példákat, hogy a minisztériumok és a miniszterelnök kommunikációs stábja hogyan diktálnak az MTI-nek. A gyűjteményből azonban az is kiderül, hogy a politikailag kicsit is érzékeny tartalmat szoros kontroll alatt tartja és az aktuális kormányzati álláspontnak megfelelően alakítja a közmédia vezetősége.

Vannak egyeztetésköteles és tiltott témák. Sok elkészült hír megy a kukába – az MTI-ben ezt úgy mondják, hogy az anyag „elesett” vagy „elvérzett”. A szerkesztői, újságírói szabadságnak szinte semmilyen tere nincs.

Az MTI vezetése annak ellenére gyakorol erős öncenzúrát, hogy hírszolgáltatásukat lényegében a teljes magyar média használja, feladata pedig minden magyar pontos, pártatlan és sokoldalú tájékoztatása lenne. A Közszolgálati Kódex szerint ugyanis a közmédiával szemben követelmény „az egyes eltérő vélemények ismertetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás”.

A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok alapján azonban az elmúlt években

• a koronavírussal kapcsolatos hírek egy részét cenzúrázták és manipulálták. Nem jelenhetett meg több, az orosz vagy kínai vakcinák hatékonyságát megkérdőjelező információ;
• Putyin karanténba vonulásával és Paks-2 orosz hitelével kapcsolatos híreket is megszűrték;
• kötelező volt az MTI felső vezetésével egyeztetni a jogállamisági vitákkal, a gyermekvédelmi törvénnyel, a migrációval, egyházakkal kapcsolatos híreket;
• sokszor tilos volt a külföldi sajtó magyar kormányt bíráló cikkeit szemlézni, nem lehetett írni a magyar sajtószabadság egyre romló helyzetéről, emberi jogi szervezetekről;
• tilos volt a „szélsőjobboldali” jelző, az ellenzéki összefogás helyett „baloldalit” kellett írni;
• hetekig nem lehetett elismerni, hogy Donald Trump elveszítette az amerikai elnökválasztást;
• a hírügynökség munkatársait többször is egyértelműen a szakmai alapszabályokkal ellenkező hírek kiadására utasították.

Az MTVA-nak részletes kérdéssort küldtünk a cikkben megfogalmazott állításokról, de válasz nem érkezett tőlük. Korábbi cikkünk állításaira is csak annyit reagáltak, hogy a belső levelezés közzététele üzleti titoksértésnek minősül, ezért felszólították a Direkt36-ot, hogy ne hozza nyilvánosságra azokat, különben a közmédia bírósági úton követel majd elégtételt.

„Az anyag elesett. Nem kell ezzel foglalkozni.”

A hírek kontrolljának és az öncenzúrának kiépült mechanizmusa van az MTI-nél a Direkt36-hoz eljutott belső dokumentumok szerint. Ezek a 2018-as választások óta keletkezett dokumentumok azt mutatják, hogy a rendszer kulcsfigurái a három, úgynevezett teljes kiadásért felelős vezető szerkesztő, akik egymást váltják ügyeleti rendszerben, valamint azok a felsővezetők, akikkel ők rendszeres kapcsolatban állnak: a házon belül Pitbull néven emlegetett Németh Zsolt, az M1 csatornaigazgatója, vagy például Bende Balázs hírterületi vezető szerkesztő.

A rendszer a dokumentumok és az MTI belső működését ismerő források elmondása alapján úgy működik, hogy az ügyeletes vezető szerkesztők a kényes anyagokat megjelenés előtt megmutatják a kormány kommunikációs embereivel is kapcsolatban álló Némethnek vagy Bendének. Ők időnként belejavítanak az anyagokba, vagy úgy döntenek, hogy azok egyáltalán nem jelenhetnek meg, esetleg küldenek kötelezően feldolgozandó témákat. Döntéseiket szinte soha nem indokolják meg az újságíróknak.

A tiltások egyik korai példája, amikor a 2018-as választások másnapján megtiltották a Die Welt német konzervatív lap írásainak átvételét. A Die Welt aznap a Fidesz újabb kétharmados győzelméről írt „Most Európa Orbánizációja fenyeget” címmel. Az MTI délután fél háromkor néhány sorban idézte ezt az írást a nemzetközi sajtószemléjének részeként. Este fél hétkor az ügyeletes vezető szerkesztő, Végh Sándor körbeírt a szerkesztőségben, hogy a továbbiakban a Die Welt anyagait nem szabad szemlézni.

Később pedig az egész műfaj tiltólistára került: „További jelzésig nem készítünk több Külföldi sajtó Magyarországról című sajtószemlét. Az eddigi munkátokat köszönöm! Üdv VS” – írta 2019 márciusában Végh, de nem indokolta a döntést.

Az MTI archívuma szerint az ezt megelőző években három-négy naponta kiadott ilyen lapszemlét az MTI, azóta viszont egyet sem.

Ez a döntés csak egy azoknak a sorában, amelyek tiltólistára tesznek bizonyos témaköröket, vagy már elkészült híreket dobnak a kukába megjelenés nélkül.

Ilyen például a sajtószabadság helyzete. 2018 áprilisában Végh tájékoztatta a külpolitikával foglalkozó MTI-seket, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű, sajtószabadságért küzdő nemzetközi civil szervezet másnap reggel kiadja majd éves rangsorát a sajtószabadság helyzetéről a világ országaiban. „Nem foglalkozunk vele. Üdv, VS” – írta. Ugyanennek a szervezetnek két további, 2021-es sajtószabadság-rangsorát sem volt szabad közzétenni – hiába írta meg az erről szóló hírt az MTI egyik munkatársa –, mindkettőn rosszul szerepelt Magyarország, illetve maga Orbán Viktor. „Ne írd meg semmilyen formában, köszi” – írta utóbbiról az MTI egyik munkatársának Ráthy Sándor ügyeletes vezető szerkesztő.

A civil szervezetek tevékenységéről való tudósításokat sem szerették a vezetők. 2019 novemberében például az ügyeletes vezető szerkesztő körbeírt, hogy „Bende Balázstól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a Human Rights Watch (HRW) és az Amnesty International (AI) anyagait nem adjuk ki. Kérem, ehhez tartsátok magatokat!” A HRW és az AI neve az MTI archívumában tényleg jóval kevesebbszer szerepel 2019 óta: míg a megelőző három évben a két szervezet nevére összesen 783 találatot ad a kereső, az azóta eltelt időben csupán 128-at.

A magyar kormányt érő külföldi bírálatokról csak nagyon erősen megszűrve számolt be az MTI a dokumentumok tanúsága alapján. A magyar gyermekvédelmi törvény 2021-es elfogadása például kemény kritikákat váltott ki az EU-ban. A törvény a magyar kormány narratívája szerint a pedofilok és a gyerekekre veszélyt jelentő LMBTQ-propaganda ellen készült, viszont kritikusai homofóbnak tartják.

Az MTI munkatársai több erről szóló hírt is megírtak, azok azonban nem jelenhettek meg. Például az, amely Horst Seehofer bajor konzervatív politikust, a CSU korábbi vezetőjét idézte, aki szerint Orbán „túl messzire ment”, és a törvény „sérti az EU központi értékeit”, ezért „nem tudjuk és nem is fogjuk elfogadni”. Kukába került az a hír is, amely a francia Európa-ügyi államtitkár egy nyilatkozatát szemlézte: Clément Beaune úgy fogalmazott, hogy uniós szankciókat remél Magyarország ellen, és „botránynak” nevezte a pedofilellenes törvényt.

A Direkt36-nak az MTI belső működését ismerő, névtelenséget kérő források azt mondták, hogy a kormány számára kellemetlen témák – például a pedofiltörvényt érő külföldi bírálatok – csak úgy tudtak bekerülni az MTI hírei közé, ha egy kormánypárti politikus reagált valamit ezekre. Ilyenkor az ő nyilatkozatát idézték.

Az is többször előfordult, hogy Orbán Viktor külföldi szövetségesei, vagy hozzá ideológiailag közel álló vezetők számára kínos hírek nem jelenhettek meg. Például 2021. október 26-án egy olyan hírt kukáztak, amely arról tudósított, hogy Jair Bolsonaro brazil elnök egyik videóját eltávolította a Youtube és fel is függesztette a fiókját, mert a videóban Bolsonaro azt állította, hogy a két Covid-oltást kapott emberek nagyobb eséllyel kapják el a HIV vírust. Végh Sándor szerkesztő azt írta erről körlevélben: „Sziasztok! Az anyag elesett. Nem kell ezzel foglalkozni.”

„Szakmai? :D :D :D :D :D :D”

A koronavírussal kapcsolatos hírek már nagyon korán szoros ellenőrzés alá kerültek. Erre utal, hogy már március 4-én – az első Magyarországon igazolt fertőzés után pár nappal – megérkezett a körlevél az MTI levelezőlistáira Végh Sándortól: „minden koronavírusos hírt a főcső fejére, lécci”. Ez azt jelentette, hogy az ügyeletes vezető szerkesztőnek kellett egyeztetésre küldeni a járvánnyal kapcsolatos híreket megjelenés előtt. A szabály az MTI működését ismerő forrásaink szerint a mai napig él.

A dokumentumokból kirajzolódó kép az, hogy a kormány járványkezelési politikájára esetleg árnyat vető hírek akadnak fenn a szűrőn, vagyis a hírügynökség munkáján is látszott az a kormányzati törekvés, hogy a járványkezelésről szóló információkat erősen megszűrjék, a kormánynak kellemetlen híreket pedig egyszerűen eltitkolják. 2021. július végén például megjelenés nélkül a kidobtak egy hírt, amely szerint Magyarországon járt szurkolóknál mutatták ki a delta variánst Franciaországban. Előzőleg ugyanis Portugália-Franciaország meccs volt Budapesten, és kilenc ott járt drukker lett fertőzött (Magyarországon létszámkorlátozás nélkül lehetett a meccsen részt venni).

Nem lehetett emellett megjelentetni azt sem:

• hogy a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítvány egymillió eurót ad Budapestnek a járvány elleni védekezésre (a Németh Zsolttól érkező indoklás annyi volt, hogy „nem kell”);
• hogy elkapta a fertőzést három vakcinált egészségügyi dolgozó Oroszországban („az orosz egészségügyi dolgozós anyag nem ment ki, de köszönöm, hogy dolgoztatok vele”);
• hogy 2021 októberében útban Szeged felé meghalt a mentőautóban egy romániai koronavírus-fertőzött beteg, akinek kezelését Magyarország átvállalta az éppen súlyosan leterhelt román kórházaktól (a hírt ettől függetlenül román lapokra hivatkozva megírta a magyar sajtó egy része);
• hogy az Európai Gyógyszerügynökség etikai vizsgálatot indított a Szputnyik V vakcina ügyében;
• hogy a WHO szakértői nem bíznak a kínai hatóságok Sinopharmról közzétett adataiban.

Ezekben az esetekben az MTI munkatársai megírták a híreket, csak azok – vezetői döntések nyomán – nem jelentek meg. Arra is volt példa, hogy a koronavírussal kapcsolatos hazai adatokról forrásmegjelölés nélkül kellett anyagot közölni, ami a legalapvetőbb hírszerkesztési szabályoknak mond ellent.

Egy ilyen – forrásaink szerint kirívó – eset történt 2021 májusában, amikor Németh Zsolt M1 csatornaigazgató átküldött egy előre megírt szöveget Pintér Tamás akkori ügyeletes vezető szerkesztőnek. A hír úgy szólt, hogy „az MTI értesülése szerint az oltásra regisztrált 16-18 évesek száma meghaladja a 84 ezret”. Az információ valódi forrását Németh nem írta meg, csak annyit fűzött hozzá, hogy „Lécci!” Pintér továbbította a levelet az éppen dolgozó MTI-s szerkesztőnek, aki felháborodva ellenkezett: „Ez az anyag teljesen ellentmond minden szakmai kritériumnak!!! honnan értesülünk mi a regisztrációk számáról, és mióta kezdődhet így egy anyag?” Erre Pintér csak annyit reagált: „Szakmai? :D :D :D :D :D :D”

Az orosz híreket is megszűrték

A soha meg nem jelent MTI-hírek között tucatnyi olyan is van, amely arra utal, hogy az orosz vonatkozású híreket is megszűrték a hírügynökségnél.

Ennek Ukrajna orosz lerohanása fényében lehet jelentősége, különösen, hogy a közmédiát élesen bírálta az ellenzék, mert szerintük az orosz propaganda szellemében tudósított a háborúról. Az MTI még napokkal a háború kitörése után is „orosz hadműveletként” írt az eseményekről, amely az orosz állam hivatalos kommunikációjához hasonlít: Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges katonai műveletnek” nevezte az orosz csapatok támadását.

Az ellenzék az EBESZ-hez fordult és követelte az MTVA vezetőjének a leváltását, válaszul Papp Dániel és Dobos Menyhért, az MTVA illetve a Duna Médiaszolgáltató (vagyis a közmédiát működtető két cég) vezetői a Médiatanácsnál és a Nemzeti Választási Bizottságnál is panaszt tettek az ellenzék „politikai befolyásolásra” tett kísérlete miatt, pedig szerintük „a magyar közmédiában egyedül a szerkesztői szabadság határozza meg, hogy mi és hogyan kerüljön a híradásokba”.

A Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomag valójában a szerkesztői szabadság korlátozását mutatja az MTI-nél bizonyos, Oroszországot érintő hírek esetében. Több olyan hír is van, amely a Szputnyik vakcina európai engedélyezésének elakadásáról szólt, ezek azonban nem jelenhettek meg.

Például egy 2021 májusi hír, amely a Das Bild német lap hírét szemlézte arról, hogy elakadt a német Szputnyik-V beszerzés, mert az oroszoknak nehézségei adódtak a szállítással és a vakcina európai engedélyének megszerzésével. „Nem kell” – írta erről Németh Zsolt az ügyeletes vezető szerkesztőnek.

Az a hír sem jelenhetett meg először, amikor Putyin arról beszélt egy tavaly őszi eseményen, hogy lehetséges, hogy karanténba kell vonulnia. Pedig másnap, amikor hivatalosan is bejelentette a Kreml ugyanezt, hogy az elnök karanténba vonul, mert a környezetében többen megfertőződtek, akkor már kiadott róla egy rövid hírt az MTI. Több olyan hír sem jelenhetett meg, amely a Paks-2 projekthez és az azt lehetővé tevő orosz hitelhez kapcsolódott. A Paks-2 projekt 12,5 milliárd euróba kerül, Magyarország pedig 2014-ben írt alá Oroszországgal egy 10 milliárd eurós hitelszerződést az atomerőmű bővítésére, ennek a pénznek a felhasználási határidejét hosszabbították meg 2030-ig.

Sem az orosz vakcinával, sem Putyin karanténjával, sem a Paks-2 projekttel kapcsolatos hírek elhallgatásának oka nem világos, a vezetők ugyanis ezekben az esetekben sem indokolták meg a döntésüket.

Donald Trump nem veszíthet

Érzékeny téma volt Donald Trump amerikai elnök 2020 novemberi választási veresége is. Joe Biden demokrata párti jelölt a szavazatok 51,3 százalékát és az elektori szavazatok többségét is megszerezte a november 3-i választáson, Donald Trump azonban vonakodott elismerni vereségét és – bár igazát végül nem tudta bizonyítani – többször is kijelentette, hogy a választásokat a levélszavazatok miatt elcsalták. A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint a közmédia vezetősége a kormányhoz hasonlóan sokáig nem akarta elfogadni Joe Biden győzelmét.

Bende Balázs hírterületi vezető szerkesztő ideges stílusban levelet írt egy héttel Trump veresége – és napokkal az eredmény egyértelművé válása – után az MTI ügyeletes vezető szerkesztőjének, Pintér Tamásnak, aki ellenőrzésre továbbított neki egy hírt arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök felhívta telefonon Joe Bident.

Bende ezt válaszolta: „A csillagokkal jelöltem ISMÉT, hogy nem megválasztott elnök, és nem győzött meg, amíg nincs hivatalos eredmény. Tök jó lenne, ha végre ott nálatok is dolgoznának a szerkesztők, és nem kellene minden alkalommal ugyanazt leírnom. Szerintem nálatok sem olyanok ülnek, akik nem tudják elsőre felfogni. Az meg nem érdekel, hogy tetszik-e mindenkinek vagy sem! Köszi!!!!!!!!” A levélhez tartozó hírben Biden titulusát „megválasztott elnökről” „demokrata párti elnökjelöltre” kellett javítani.

Így született meg az a mondat is a hírben, hogy „a francia elnök szombaton már a Twitteren is gratulált Joe Biden demokrata párti jelöltnek” – a mondat végéről azonban azt, hogy „az amerikai elnökválasztási győzelméhez”, el kellett távolítani.

Ugyanezen a napon egy nagyon hasonló hír is megjelent arról, hogy Angela Merkel német kancellár is telefonon tárgyalt Bidennel. Ebben az esetben úgy oldották meg a problémát, hogy – a hírügynökségi munka egyik alapszabályát megsértve – teljesen hiányzott a hírből Joe Biden titulusa. Faramuci megoldást szült az is, amikor meg kellett írni, hogy George W. Bush volt amerikai republikánus elnök gratulált Joe Biden „demokrata jelöltnek” az elnökválasztáson elért „sikeréhez.” Ebben az esetben ugyanis – mivel Biden „megválasztott jelölt” nem lehetett – csak „jelölt” maradt, és nem szerepelhetett az a szó sem, hogy „győzött”, ezért jobb híján „elért sikert” írtak.

Bende még később is ragaszkodott ahhoz, hogy Joe Biden győzelmét nem lehet elismerni. November 15-én egy email tanúsága szerint Bende szólt, hogy ki kell dobni egy MTI-rövidhírt, ami arról tudósított, hogy Donald Trump a Twitteren először ismerte el nyilvánosan Joe Biden győzelmét (igaz, később korrigálta a „győzött” szót úgy, hogy „csak a fake news sajtó szemében győzött”. Bende azt a magyarázatot írta az ügyeletes vezető szerkesztőnek, hogy „[Trump] nem ismer el semmit”. Ő ezt tovább küldte a hírt szerkesztő újságírónak, aki erre válaszolva megkérdezte:

„Nem kellene szólni Áder János köztársasági elnöknek is, hogy elsiette a gratulációt? Mert már egy hete gratulált Bidennek, mint megválasztott elnöknek? Meg a világ összes többi vezető politikusának :(?” Erre ennyi volt a főnök válasza: „Gondolom, igazából nem kérdezed. :)”

Nincs ellenzéki összefogás, csak baloldaliak vannak

A politikai pártok addig megszokott megjelölésének szabályain is felsőbb utasításra kellett változtatni, és ebben az esetben is úgy, hogy az MTI által használt szavak és jelzők teljesen egybeestek a kormányzati kommunikációval. Egy 2019 áprilisi email arról tanúskodik, hogy elkezdték kerülni a „szélsőjobboldali” megjelölést külföldi pártok esetében, amelyekre a Fidesz potenciális szövetségesként tekinthetett. Végh Sándor azt kérte az MTI-s kollégáktól, hogy „parlamenti pártoknál ne használjátok a szélsőjobboldali jelzőt! Legyen jobboldali radikális stb. Utcai demonstrációt tartó kis náci csoportosulásoknál lehet” – írta.

A kormány ellenzékét sem lehetett túl változatosan megjelölni. 2020. február 7-én, mint az Pintér Tamás körleveléből kiderült,

„új tiltás lép életbe: a polgármestereknél nem használható az ellenzéki, ellenzéki összefogás jelző, helyette azt kell írni, hogy baloldali. Ha olyanról van szó, akit jobboldali szervezet is támogatott, ki kell írni zárójelbe a jelölőszervezeteket, aztán csak polgármesterezzük, a nevét írjuk.”

Az EU-val az elmúlt években kialakuló jogállamisági vitáról sem lehet megkötések nélkül írni. A vita lényege, hogy egy új uniós eljárás lehetővé teszi, hogy a jogállami normákat megsértő tagállamokat akár az uniós források megvonásával büntesse az EU. A magyar és a lengyel kormány ezt ellenezte és az Európai Bíróságon támadta meg a szabályozást. A követendő irányvonalat Végh Sándor továbbította az MTI-seknek azzal, hogy „figyeljetek az utóiratban foglaltakra legyetek szívesek”. Az említett szöveg pedig ez volt: „Sok lovaglás lesz az EU alkudozásban a »jogállamisági feltételeken«! Ami valójában egy politikai feltétel, akkor adnak zsét ha… Ezért NE használjuk ezt a kifejezést lécci! Helyette csak »politikai feltételekhez kötik« legyen! Köszi!”

A kényes témákban készült híreket azonban megjelenés előtt úgyis mindig meg kellett mutatni a vezetőknek. Ezeket „egyeztetésköteles” témáknak nevezték, ilyen volt például egy köremail szerint 2019-ben a „migráció, európai terror, Brüsszel, egyházi témák”, de átmenetileg aktuális események is azzá válhattak. 2019 szeptemberében például Pintér Tamás egy körlevele szerint „az izraeli választás egyeztetéskötelessé nőtte ki magát”. 2020. március végén pedig Ráthy Sándor a gazdasági és külpolitikai témákkal foglalkozókat arról tájékoztatta, hogy „az uniós pénzügyi döntésekről szóló híreket a főszerkháknak látniuk kell”. („Főszerkhának”, „főcsőnek” az ügyeletes főnököket, a vezető szerkesztőket nevezték.)

Bevándorláspárti kormányközi szervezet

A bevándorlással sem volt egyszerű dolguk a tudósítóknak, főként abban az időszakban, mikor a migráció megállítására épült a kormánypártok kommunikációja.

Ezt mutatja például egy tragikus 2019 júliusi hír kezelése: egy férfi a vonat elé lökött egy anyát a kisfiával együtt a németországi Frankfurtban. Az MTI első hírének ez volt a címe: „Svájcban élő háromgyerekes családapa lökött vonat elé egy anyát gyermekével Frankfurtban”. A cím azonban nem nyerte el a vezetőség tetszését, másnap Ráthy Sándor körlevélben adott útmutatást: „

Sziasztok, ha a német vonatos gyilkosságról írtok, akkor a címben és először a szövegben is azt írjátok, hogy a férfi eritreai és ne azt, hogy Svájcban élő. A szövegben később már szerepelhet úgy, mint eddig, azaz, hogy Svájcban élő eritreai állampolgár stb., köszi, Sándor.” A gyilkosságról szóló következő MTI-hír már ennek megfelelően volt megszövegezve.

A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint több, menekültekkel kapcsolatos hír is fennakadt a szűrőn, például az a 2021 szeptemberi anyag, amelynek az volt a címe, hogy „Illegális bevándorlás – Segélyszervezetek bírálják a görög menekülttáborokban tapasztalható állapotokat”.

Fontos volt az is, hogy az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezetet „bevándorláspárti kormányközi szervezetnek” kellett titulálni és megjelenés előtt egyeztetni a főnökökkel a róluk szóló anyagot. A nemzetközi szervezetnek tagja Magyarország is, sőt, alapokmányát 2013-ban, Orbán Viktor kormányzása idején foglalta törvénybe a magyar parlament.

Mindennek ellenére az MTI-ben a következő szabály vonatkozott a szervezetre (egy 2020 őszi körlevél szerint): „Kedves Külpolitika, ha bármikor leírjátok az IOM nevét, akkor utána az alábbi mondat szerinti jelzős szerkezet is kötelezően odaírandó: …a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nevű, BEVÁNDORLÁSPÁRTI KORMÁNYKÖZI SZERVEZET… Majd utána ennek a mondatnak kell, szintén minden esetben következnie: A SZERVEZET ALAPELVE SZERINT A GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ HASZNOS MIND A MIGRÁNSOKNAK, MIND A TÁRSADALOMNAK, EZÉRT AZT NEM MEGÁLLÍTANI, HANEM GLOBÁLIS ÖSSZEFOGÁSSAL FENNTARTANI ÉS MENEDZSELNI KELL. Köszönettel”