Szeretik a magyarok a demokráciát, de a biztonságot még jobban

A Political Capital a szlovák Globseckel közösen tíz közép- és kelet-európai országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia) vizsgálta, hogy mennyire elégedettek az országukban az emberek a demokrácia működésével, mennyire bíznak a különböző intézményekben, állami szervekben, illetve hogy mennyire fogékonyak az összeesküvés-elméletekre.

A 2020 tavaszán készült reprezentatív közvélemény-kutatásban Magyarország is szerepelt, tehát újabb képet kaphatunk arról, hogyan vélekednek a magyarok a demokráciáról, a sajtó helyzetéről vagy éppen Soros György szerepéről. Nézzük is, mire jutott a kutatás!

A fideszesek szerint oligarchák befolyásolják a kormányt

Első körben arra kérdeztek rá a válaszadóknál, hogy milyen politikai rendszert preferálnának. A megkérdezett magyarok többsége (81 százalék) még mindig a liberális demokráciát és a többpártrendszert választaná egy olyan rezsimmel szemben, ahol nem tartanak választásokat, és egyetlen vezető kezében összpontosul a hatalom. Utóbbit 12 százalék választaná inkább. A 65 évnél idősebbek, az aluliskolázottak és a Fidesz-szavazók között volt magas azoknak az aránya (22-21-29 százalék), akik inkább egy erős vezetőre bíznák az ország irányítását.

Ugyanakkor vannak figyelemreméltó részletek, amik azt mutatják, hogy bár a magyarok inkább a demokráciát választanák egy autoriter rendszerrel szemben, attól még nem feltétlen hívei a demokratikus berendezkedésnek.

A megkérdezettek harmada szabadságjogainak (mint például a szólásszabadság) egy részét elcserélné bizonyos előnyökért: 35 százalék jobb anyagi helyzetért, 34 százalék nagyobb biztonságért, 31 százalék pedig a hagyományos értékek megvédése érdekében lenne hajlandó lemondani bizonyos fokú szabadságról. Értelemszerűen főleg azok nyilatkoztak így, akik eleve támogatnának egy autoriter hatalmat, de a liberális demokrácia támogatói között is átlagosan 27 százalék mondana le jogainak egy részéről. Az életkor nem igazán befolyásolta a válaszokat, az iskolázottság viszont igen: minél magasabb volt az iskolai végzettsége valakinek, annál jobban elutasította a szabadságjogok csorbítását.

A pártpreferencia szintén meghatározó volt ebben a kérdésben. Nem véletlenül, hiszen a kormány retorikájában is hangsúlyosan jelenik meg a biztonság és a hagyományos értékek védelme: a Fidesz-szimpatizánsok 65 százaléka fogadna el korlátozásokat ezek érdekében, míg a négy legnagyobb ellenzéki párt szavazói körében ez az arány mindössze 7-24 százalék között alakult.

Arra is rákérdeztek a kutatásban, hogy az oligarchák és a gazdasági érdekcsoportok komoly befolyással vannak-e a kormányra. 47 százalék szerint a gazdasági szereplőknek nincs jelentős hatalmuk a kormány felett, 39 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét. Érdekes módon elsősorban a Fidesz, a KDNP és a Jobbik szavazói gondolják úgy, hogy létezik ilyen befolyás, míg a DK és a Momentum szavazói a legkevésbé. Ezt azzal magyarázza a kutatás, hogy a kormánypárti szavazók arra gondolhattak ennél a kérdésnél, hogy Soros György próbálja befolyása alá vonni a magyar kormányt, ami kénytelen folyamatosan harcolni az ellene szövetkező nemzetközi erőkkel. Akik pedig nem értenek egyet a fenti állítással, valószínűleg úgy látják, hogy nem az oligarchák kontrollálják a kormányt, hanem fordítva, amire jó példa Simicska Lajos felemelkedése és bukása.

Megbízunk Áder Jánosban, a sajtóban viszont nem annyira

A kutatás a kormányzati rendszerrel való elégedettséget is vizsgálta. A kérdéssorban többek között arra kérdeztek rá, hogy a politika mennyire veszi figyelembe a válaszadók igényeit, hogyan látják a jövőjüket, mennyire bíznak a különböző állami intézményekben (köztársasági elnök, rendőrség, bíróságok, bírók), mennyire elégedettek a demokrácia működésével. Az így kapott válaszok alapján Magyarország a középmezőnybe tartozik a vizsgált tíz ország közül a mínusz 2 pontos eredményével, Szlovákiát és Lettországot előzzük közvetlenül. A rangsort Ausztria vezeti 82 ponttal, Észtország lett a második 22 ponttal. Vagyis az emberek szerint bőven van még miben fejlődnie az országnak.

Nagyon máshogyan látja egy fideszes és egy ellenzéki az ország helyzetét: a teljes mintában 45 százalék mondta azt, hogy elégedett a demokrácia jelenlegi állapotával, de míg a fideszesek között ez az arány 88 százalék volt, az ellenzéki pártok támogatóinak 77-87 százaléka elégedetlen volt.

Az is látszik a válaszokból, hogy a magyarok többsége bízik a különböző, formálisan független állami intézményekben:

• Köztársasági elnök: 64 százalék,
• Rendőrség: 65 százalék,
• Fegyveres erők: 75 százalék,
• Bíróságok, bírók: 66 százalék.

A kormánnyal és a mainstream sajtóval szemben jóval kritikusabb a magyar: csak 48, illetve 44 százalék bízik bennük. A sajtónál már csak a politikai pártokban bíznak kevésbé, mindössze 25 százalék válaszolt igennel erre a kérdésre.

A Fidesz-szavazók válaszait is megnézték külön. Azt kapták, hogy ők minden összevetésben az átlagnál jobban bíznak az állami intézményekben, szervekben: a kormányban 94 százalékuk bízik, a köztársasági elnök intézményében 95 százalékuk, és a politikai pártokkal szemben is kicsit nagyobb a bizalmuk (38 százalék), mint az átlagnak.

Hogy ennyire nem bíznak a magyarok a sajtóban, arról a kutatás szerint egyrészt a kormány propagandagépezete tehet, amibe olyan ismertebb és nagy múltú lapok is beletartoznak, mint az Origo vagy a Magyar Nemzet. A másik ok sem független ettől: nem egyértelmű, hogy a válaszadók mit értettek a kérdésben szereplő fősodorbeli sajtó fogalma alatt, idevették-e például a szakmai sztenderdek szerint működő független sajtót is, vagy csak az egyre nagyobb teret nyerő kormányközeli médiatermékeket.

A vizsgált tíz ország közül Bulgária és Lengyelország után Magyarországon a harmadik legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint saját országukban a sajtó nem szabad (49 százalék). Csupán minden ötödik magyar gondolja úgy, hogy minden rendben van a sajtószabadsággal itthon. Főleg a fiatalok (18-24 évesek) és a 65 évnél idősebbek látják így. Látványos ebben a kérdésben a vidéki-városi szembenállás: a vidékiek 55 százaléka mondta szabadnak a magyar sajtót, míg a városban élők körében ez az arány már csak 37 százalék volt. A nagy többség, 85 százalék mondta azt, hogy a kormánynak van a legnagyobb befolyása a sajtóra, ezzel nagyjából a Fidesz támogatói is egyetértenek. 43 százalék szerint viszont az oligarchák, pénzügyi csoportok kontrollálják a hazai sajtót, míg az egyházat, a civil szervezeteket, az EU-t vagy az Egyesült Államokat csak 20 százalék említette.

Ugyanakkor Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a kutatás online ismertetésén megjegyezte, hogy a kormányzati befolyást látva talán nem is akkora probléma, hogy a magyarok ennyire bizalmatlanok a sajtóval szemben.

A Fidesz-szavazók a legoptimistábbak

Szintén ennél a témakörnél kérdeztek rá, hogy mennyire elégedettek az emberek az életükkel és a társadalmi helyzetükkel. Nos, a nagy többség, 77 százalék általánosságban az, azonban az anyagi helyzetükre ez már nem igaz: csak 47 százalék mondta azt, hogy életének ez a része is rendben van. A Fidesz-szavazók az átlagnál elégedettebbnek (59 százalék) bizonyultak.

Meglepő módon a magyarok többsége kifejezetten optimista volt a jövővel kapcsolatban; a válaszadók 57 százaléka mondta az, hogy Magyarországon mindenkinek adott az esély, hogy boldoguljon. Ez a kutatás készítőit is meglephette, ezért megnézték, hogyan jött össze az 57 százalék:

azt találták, hogy a Fidesz támogatói képezik az egyetlen olyan csoportot, ahol többségben vannak az optimisták.

Az évekig forintmilliárdokból dübörgő menekültellenes propaganda után nem csoda, hogy a magyarok több mint 50 százaléka szerint a migránsok jelentik a legnagyobb veszélyt az identitásukra és az értékrendjükre. Az LMBTQ-közösségeket, az EU-t, az Egyesült Államokat csak 20-30 százalék említette. Az időseknél az átlagnál magasabb volt az arányuk azoknak, akik fenyegetésként tekintettek a migránsokra, körükben az LMBTQ-közösséget is az átlagnál többen (43 százalék) mondták.

A fideszesek és a jobbikosok jobban hisznek a konteókban

A magyarok egy jelentős része fogékony a különböző összeesküvés-elméletekre: a válaszadók 49 százaléka gondolja úgy, hogy a zsidóságnak túl nagy hatalma van, és a kormányellenes tüntetéseket Soros György fizeti, és negyedük hiszi azt, hogy a World Trade Center elleni támadást az amerikai kormány szervezte. Szintén elterjedt nézet, hogy a világot titkos csoportok irányítják, amik totalitárius világrendre törekednek.

• A 18-24 évesek és a 65 évnél idősebbek a leginkább fogékonyak az összeesküvés-elméletekre.
• Az iskolai végzettség és az összeesküvés-elméletekre való fogékonyság összefügg: minél tanultabb valaki, annál kevésbé hiszi el, hogy minden rossz mögött Soros ármánykodása áll.
• A vidéken élők is hajlamosabbak elfogadni ezeket a magyarázatokat.

A magyar társadalom erős megosztottsága is megjelenik az eredményekben. Gyakorlatilag a pártpreferencia mentén válik el, hogy ki mennyire hisz az adott összeesküvés-elméletben: a Fidesz szavazói körében az konteóhívők aránya átlagon felüli. Közel 90 százalékuk meg van arról győződve, hogy a kormányellenes tüntetések mögött Soros áll, míg a baloldali szavazóknak kevesebb mint a negyede gondolja ugyanezt. Szintén magas arányban (75-75 százalék) mondták azt a kormánypártok szimpatizánsai, hogy az EU és Brüsszel megszabja Magyarországnak, hogy mit tegyen, illetve, hogy a zsidóság titokban, a háttérből irányítja a világ kormányait. A fideszesek és a baloldaliak véleménye a World Trade Center elleni terrortámadás kérdésében egyezett leginkább.

Érdekes ellentmondás, hogy miközben a Fidesz-szavazók háromnegyede hiszi azt, hogy a zsidók irányítják a háttérből az országokat, aközben szinte kivétel nélkül megbíznak a magyar kormányban.

Önként terjesztjük az orosz dezinformációt

A kutatók a Graphika nevű közösségimédia-elemző cég segítségével megpróbálták vizualizálni, hogy Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában miként terjedhetnek az összeesküvés-elméletek, oroszbarát narratívák.

Ez az a cég, ami néhány hónapja leleplezett egy évekig működő orosz dezinformációs hadműveletet. A Másodlagos Fertőzés névre elkeresztelt művelet több mint 300 oldalon – köztük a Facebookon és a Twitteren – volt aktív. A nemzeti választások alatt álhírkampányokat indítottak, az európai országok közötti ellentéteket próbálták fokozni, de az iszlám térhódítása és a migráció is megjelent a tartalmaikban. A koronavírus-járványról is terjednek az álhírek a Kremlhez közelálló médiumoknak köszönhetően, ezekben sokszor az amerikaiak által kifejlesztett biológiai fegyvernek állítják be a vírust, de az 5G technológia körül kialakult hisztériában is alaposan benne van az oroszok keze. 2019 májusáig 5455 orosz eredetű álhírt azonosított be az azt megelőző négy és fél évből az Európai Unió külügyi szolgálatának munkacsoportja, a Stratcom. A Vs.hu 2016-ban írt arról, hogy Magyarországon körülbelül kilencven, az orosz információs hadviselésbe illeszkedő honlap, blog működhet. Közös jellemzője volt ezeknek az iszlamofóbia és a migránsellenesség, illetve az, hogy a világ eseményeit az orosz bel- és külpolitika szemszögéből mutatták be. Tehát nem lehet félvállról venni az orosz dezinformációs törekvéseket.

A Graphika algoritmusa a legnagyobb magyar nyelvű Facebook-oldalakat elemezte, több mint 6 ezret. Tematika és ideológiai irányultság alapján kategorizálta őket, illetve azt is feltüntette, hogy az egyes oldalak milyen viszonyban vannak egymással, mennyi interakció történik köztük. Arra jutottak, hogy a magyar Facebook-tér rendkívül megosztott, széttöredezett: a civil szervezetekhez, ellenzéki pártokhoz és a független sajtóhoz kapcsolódó oldalak alig érintkeznek a kormánypárti oldalakkal, mindegyik a saját információs buborékában létezik. Az Oroszország-párti és nyugatellenes oldalak még ezekhez képest is egy külön zárványt képeznek. Az olyan magyar nyelvű oroszbarát oldalak, mint például az Orosz Hírek, sokkal szorosabb kapcsolatban vannak hasonló tematikájú külföldi oldalakkal, mint magyarokkal.

Az előbb említett megosztottság elvileg megnehezítené, hogy az orosz érdekeknek megfelelő üzenetek, dezinformációk megjelenjenek a mainstream sajtóban. Csakhogy idehaza maga a kormány és a kormánypárti médiumok is terjesztik ezeket a narratívákat, Oroszországnak nem kell külön erőfeszítéseket tennie ezért.