Orbán „Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményéről” beszél, de mi ez a felhajtás?

„A »nagyok« jönnek hozzánk, csütörtökön és pénteken Budapesten a világ szeme, Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye lesz”

– ezzel harangozta be Orbán Viktor a Facebookon azt a dupla csúcstalálkozót, amit csütörtökön és pénteken rendeznek Budapesten.

A legnagyobb felhajtás az elején várható. Csütörtökön tartják az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóját, ami azt jelenti, hogy szinte minden európai ország állam- vagy kormányfője idelátogat – a csütörtök reggeli kezdés miatt várhatóan már szerdán. Péntekre már csak az uniós tagállamokból maradnak az Európai Tanács informális ülésére.

Egyáltalán miért épp ide jönnek?

A találkozókat nem valamilyen diplomáciai bravúr miatt rendezik itt, hanem egyszerűen azért, mert fél évre a magyar kormánynak jutott az EU miniszteri Tanácsának soros elnöksége.

Régen a soros elnökség vezette le a – miniszteri Tanácshoz hasonló nevű, de külön intézményként működő – állam- és kormányfői Európai Tanács üléseit is. Ez már addigra megváltozott, hogy a magyar kormány először, 2011-ben átvette fél évre a stafétabotot. A szokásból annyi maradt, hogy az Európai Tanács informális üléseit még mindig a soros elnökség rendezi, ha épp ilyen esik a hat hónapos időszakra (2011-ben nem volt a magyar elnökség alatt ilyen találkozó).

A 2022-ben létrehozott EPK felváltva ül össze egy uniós és egy azon kívüli európai országban – előbbi esetben a soros tanácsi elnöknél. Ha épp EU-tagállamba kerül a találkozó, gyakorlati okokból is egymás után szokták tartani az uniós csúcsokkal.

Miért ilyen izgatott Orbán?

A féléves elnökség alatt ez a dupla csúcs lesz a rendezvény, amelyen Orbán a legnagyobb szerepet kapja, és így leginkább kibontakozhat. A soros elnökség a Tanácsról szól, ahol nemcsak miniszterek, hanem állandó képviselők, szakértők dolgoznak, és jórészt zárt ajtók mögötti jogi aprómunkából áll.

A magyar miniszterelnöknek a féléves időszakban két lapot osztottak (igaz, ő a „békemissziójával” próbált villantani egy harmadikat is az ingujjából). Az egyik az elnökségi program bemutatása volt az Európai Parlamentben, ahová évekig nem tette be a lábát. A másik, hogy ő lehet a házigazda a dupla csúcson. Az elnökségi program bemutatásakor elsősorban vele kritikus európai parlamenti képviselőkkel kellett vitáznia, most viszont két, politikailag magas szintű találkozón szerepelhet házigazdaként. Talán nem kell magyarázni, a kettőből miért ez lehet a vonzóbb lehetőség a külpolitika iránt egyre érdeklődőbb miniszterelnöknek.

Miért kell ezért lezárni egy csomó helyet Budapesten?

Amíg a 2011-es elnökség központja a gödöllői kastély volt, a mostanié Budapest. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Előbbinél a reptér felől nem kellett a főváros felé vinni az érkezőket, így általában a lezárások sem érintették közvetlenül Budapestet. Utóbbinál – ahogy azt korábban a gyakorlati lebonyolításért felelős kormánybiztos, Kovács Zoltán is kiemelte – a többnapos programok közben úgyis budapesti szállodában lesznek a vendégek, így nem kell messzire vinni őket.

„Megpróbáljuk nem megölni a várost”

– ígérte májusban: nem terveznek néhány percesnél nagyobb felfordulást, csak amíg biztosítják a kereszteződéseket, és egy azóta elfogadott KRESZ-módosítással a buszsávokat is használhatják a konvojok.

Az elnökségnek a Várkert Bazár a központi helyszíne, de a nagyobb rendezvényeket a Puskás Arénába tervezték. Már egy külügyminiszteri találkozót is itt tartottak volna, ha azt nem vitték volna a magyar kormányfő júliusi akciója elleni tiltakozás miatt Brüsszelbe.

Kovács májusban azzal indokolta a helyszínválasztást, hogy a Puskásban vannak meg a szükséges konferenciaképességek. A kormánybiztos által nemrég az X-re kitett képek alapján a lelátóra ideiglenes állványt építettek, és arra emeltek egy sátrat.

Az Európai Tanács az 1960-as évek óta ül időnként össze, így nem mernénk kijelenteni, hogy soha nem tartották valamelyik találkozót stadionban, de az EPK-nál biztosan ez lesz az első ilyen alkalom. A korábbi négyet

• a prágai kastélyban;
• a moldovai Mimi-kastélyban;
• egy, a spanyolországi Alhambra-palotánál tartott fogadással és fotózással megspékelve a granadai konferencia-központban;
• és legutóbb a brit Blenheim-palotában

tartották.

A csúcs miatt már keddtől korlátozták a forgalmat a főváros egyes részein. A BKK számos járat útvonalának megváltozására figyelmeztetett, valamint arra, hogy szerda este és csütörtök reggel, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető utat 5-20 percre lezárják, így ezekben az időszakokban az oda induló buszjáratok sem tudják megközelíteni a repteret. Akinek a gépe ezekben az időszakokban indul, lényegesen korábban induljon el otthonról, figyelmeztetett a közlekedési társaság. Emellett csütörtökön és pénteken délután-este is időszakosan lezárják a reptértől a Hősök teréig vezető útvonalat. (Várhatóan legalább már a 2-es terminálra kiérve nem kell felfordulással számolni: Kovács korábban arról beszélt, hogy az elnökség miatt érkező és induló delegációk az ideiglenesen csak erre a célra újranyitott 1-es terminált használják, bár a BKK közleménye a lezárások útvonalánál „Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2”-ről ír.)

A repülőtér honlapja is arra figyelmeztet, hogy szerdától péntekig „delegációk mozgása miatt forgalmi lezárásokra és terelésekre kell számítani a repülőtér környékén. Induljanak el időben, és figyeljék az aktuális forgalmi helyzetet!”

Mi a helyzet a soros elnökséget bojkottálókkal?

Korábbi hírek alapján voltak tagállami vezetők, akik gondolkodtak a bojkotton, de úgy néz ki, nem várható ilyen.

A Miniszterek Tanácsa magyar elnökségének megadta az alaphangulatot Orbán békemissziója: szinte minden kormány elítélte, ahogyan azt nem választották kellően szét az elnökségtől (ebben pedig eleve nem sok közvetlen szerepe van a miniszterelnöknek). Sokan úgy fejezték ki a nemtetszésüket, hogy a Tanács informális ülésein – amiket a félévben szintén Budapesten tartanak – nem a lehető legmagasabb szinten képviselik magukat, csak alacsonyabb rangú államtitkárokkal, tisztviselőkkel.

Ezt eleve nem lehet eljátszani egy EU-csúcson. Ha valaki hiányzik, egy másik tagállam állam- vagy kormányfőjét kérheti meg, hogy helyettesítse. Az elnökség elejére időzített békemisszió is már távolabb van időben, bár nem segített, hogy néhány napja a vitatott eredményű grúz választás után Orbán gyorsan Grúziába utazott, és kiállt az ottani kormánypárt mellett.

A VSquare szerint néhány balti és északi országban gondolkodtak a bojkotton, de a svédek és a lengyelek ejtették az ötletet. A hírlevélnek diplomaták arról beszéltek: Ukrajna, a Nyugat-Balkán EU-csatlakozása és Grúzia ügye fontosabb, mint Orbán megítélése, ezért a legnagyobb tagállamok vezetői részt akarnak venni a találkozókon. A Szabad Európa arról írt, hogy némi fontolgatás után a baltiak sem bojkottálják a találkozót.

Grúzia és Ukrajna? Onnan is jönnek?

A 2022-ben létrehozott EPK-nak pont az az egyik értelme, hogy összefogja a lehetséges jövendőbeli (vagy az Egyesült Királyság esetében volt) uniós tagállamokat. Van köztük olyan is, ami az uniós közös piac külső tagja az Európai Gazdasági Térségben (EGT), mint Norvégia (velük az EGT- és a Norvég Alap körül voltak vitái a magyar kormánynak). Ott vannak az olyan, Orbánnal barátságosabb vezetésű EU-tagjelölt országok, mint Észak-Macedónia vagy Grúzia, valamint a gázellátás miatt is egyre fontosabb Azerbajdzsán. Oroszországot és Belaruszt eddig még nem hívták meg.

Bár ezt mintha nem nagyon hangsúlyoznák a kormányzati szereplők posztjai, az EPK-nak Ukrajna is tagja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök párszor már EU-csúcsokra is beugrott, az ilyen eseteket pedig biztonsági okokból nem szokták hivatalosan megerősíteni, pláne nem nagy dobra verni, az EPK eddigi ülései közül viszont mindegyiken részt vett (az elsőn csak videókapcsolaton keresztül). Ha ismét ő jönne, ez lenne az első látogatása Magyarországon az orosz invázió kezdete óta.

A VSquare korábbi és a Politico keddi értesülései alapján ráadásul a magyar kormány egy nem európai politikust is bekapcsolhat a csúcstalálkozóba: Donald Trumpot. Utóbbi lap szerint több uniós tagállamban is attól tartanak, hogy Orbán megpróbálja kihasználni az ülést például valamilyen Vlagyimir Putyin orosz elnök melletti vízió érdekében.

Már az EPK ülésén is részt vesz az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke, ráadásul a NATO nemrég hivatalba lépett főtitkára, Mark Rutte is ott lesz, akit Orbán korábban csak a „holland fickóként” emlegetett, így a magyar miniszterelnök vele is egyeztet.

Miről lesz szó és mi az egész értelme?

Ha még életében nem hallott az Európai Politikai Közösségről, annak egyszerű oka van. Hiába ültetnek össze rengeteg állami vezetőt, attól még nem feltétlenül lesz ennek értelme, ha semmilyen céljuk sincs, és egyhangúlag kell megegyezniük egy mindenkinek megfelelőre általánosított, jogilag semmilyen kötelezettséget nem jelentő záródokumentumról. A harmadik, spanyolországi ülés végén nem is adtak ki ilyen közös nyilatkozatot.

Az EPK remek szolgálatot tehetne például az olyan helyzetekben, mint az azeri–örmény konfliktus. A többi állam vezetői egy ilyen csúcson körbeülhetik az azeri és örmény vezetőket, hogy kiizzasszanak belőlük valamilyen értelmes megegyezést. Az első ülésen, 2022 októberében sikerült is összeterelni őket egy közös nyilatkozatra, és az EU is bedobhatta magát egy civil misszióval. Tavaly szeptemberben aztán jött egy villámháború, és ez még mindig nem jelentette az ellenségeskedés végét.

A magyar kormány kijelentéseit a dupla csúcstalálkozó jelentőségéről az is árnyalja, hogy az Európai Tanács is csak informális ülést tart Budapesten. A testület eleve nem uniós jogalkotó, hanem stratégiai irányt mutat, bár pont ezért mérsékelt a különbség aközött, hogy formálisan találkoznak-e a tagjai, vagy sem.

A dupla csúcstalálkozót ugyanakkor fontosabbá teheti az időzítése. Ez lehet az első olyan alkalom, hogy az európai és uniós vezetők reagálhatnak az Egyesült Államok elnökválasztásának eredményére, amire a magyar kormány rá is feküdhet Trump érdekében – már ha addigra a szorosnak ígérkező versenyben látszani fog bármiféle biztosnak tűnő előny egyik vagy másik jelölt javára.

„Mindent uralni fog”

– mondta a Politicónak a témáról egy uniós tisztviselő.

Részben az elnökválasztás eredményével is összefügg az ukrajnai háború, amiről legalább az EPK-ülésen biztosan lesz szó, de Európai Tanácsból is ez lesz az első azóta, hogy az észak-koreai katonák is megjelentek a fronton.

Az EPK meghívója alapján – amit Orbán az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel közösen írt alá – az Ukrajnában és a Közel-Keleten dúló háborúk mellett gazdasági kérdésekkel, és a magyar kormány olyan kedvelt témáival is foglalkoznak, mint a konnektivitás vagy a migráció. „Bőségesen lesz lehetőség két- vagy többoldalú találkozókra” is, ami többek között az ukrán vagy a grúz részvétel miatt hozhat érdekes helyzeteket.

Az uniós találkozó fő célja ugyanakkor az lesz, hogy megegyezzenek a magyar elnökség kiemelt témájáról, a versenyképesség javításáról. Erre nemrég Enrico Letta és Mario Draghi volt olasz miniszterelnökök is letettek javaslatokat az asztalra, utóbbiakat várhatóan részletesen is bemutatják az állam- és kormányfőknek.

A Szabad Európának jó két héttel a csúcs előtt arról beszéltek uniós források, hogy nem lesz egyszerű ambiciózus és konkrét szöveget elfogadtatni, mert a Draghi-jelentés sok eleme megosztja a kormányokat. A zárónyilatkozatot Charles Michel, az Európai Tanács elnökének munkatársai öntik formába, a soros elnökség szerepe pedig korlátozott, mondták a lapnak. (Konkrét uniós jogszabályokat amúgy is csak az Európai Bizottság javasolhat.)

Ettől még a magyar elnökség szerepe messze nem nulla: a csúcsok előkészítésében az EU-ügyi miniszterek is részt szoktak venni a Tanácsban. Az üléseiket év végéig a magyar kollégájuk, Bóka János elnökli, aki az elmúlt napokban az állam- és kormányfőket az EPK-ra és az uniós csúcsra kísérő tanácsadókkal, „serpákkal” is egyeztetett, valamint a helyszínt is megtekintette.