2024. október 21. – 21:39
Az európai közös piac az egyik legnagyobb eredményünk, ami a jólétünket táplálta, de egy nagyon más korban született, hangsúlyozta hétfőn Enrico Letta.
A volt olasz miniszterelnök áprilisban tett le az asztalra egy közel 150 oldalas jelentést az egységes piacról, amit számos javaslattal erősítene meg. Ahogy arról korábban írtunk, a tagállami vezetők, köztük Orbán Viktor már tárgyaltak a dokumentumról, és a miniszteri Tanács magyar elnökségének is van dolga vele.
Letta hétfőn az Európai Parlamentben (EP-ben) úgy vélte: nem terjesztették ki a közös piacot például a bankokra, távközlési és energiacégekre, pedig szerinte ez sokkal egyszerűbb lett volna, mint létrehozni a közös fizetőeszközt, az eurót. Az ilyen területeken már nem elég a nemzeti lépték egy egyre nagyobb és kölcsönösen összekapcsolt világban, jelentette ki.
Ha nem cselekszünk, azt kockáztatjuk, hogy egyetlen kérdésre korlátozzuk a lehetőségeiket: „az Egyesült Államok vagy Kína gyarmata akarunk lenni tíz éves időtartamon belül”?
Szerinte nem annak a két országnak a rendszerét kell követni, mert azok nem védik a fogyasztókat, de elég lenne 80 távközlési cég helyett tíz-húsz, így még mindig megmaradna a verseny, miközben világszinten erősebbek lennének. „Együttműködéssel és nem szétforgácsolódással nyerünk” – jelentette ki.
Az energiánál a több kapcsolat csökkentené az árakat, de a legfontosabbnak a pénzintézeteket tartotta, ahol az USA elhúzott, és ez sokba került az EU-nak. Évente 300 milliárd euró áramlik a tengerentúlra, a pénzből megizmosodó amerikai vállalatok pedig felvásárolják az európaiakat. Úgy vélte, hogy a kártyás fizetéseknél a tagállamok nem örülnének, ha egy másik rendszerét használnák, de ennek az az eredménye, hogy az Egyesült Államokét alkalmazzák.
A mostani geopolitikai helyzetben szerinte az uniós védelmi ipart is meg kellene erősíteni. Több ötletet is vázolt, hogy honnan szerezzenek ehhez pénzt, de az EU pénzügyi mentőövét, az Európai Stabilitási Mechanizmust tartotta a legjobbnak.
A közös piac eddigi négy pillére mellé bevenné ötödiknek az innováció, a kutatás és a tudás szabad áramlását.
A javaslataihoz szerinte nem kellene módosítani az uniós kvázialkotmányt, azaz az alapszerződéseket, jó részüket azonnal megvalósíthatnák.
Győri: Keserű tapasztalatokat szereztünk
A belső piac az Európai Unió gazdasági motorja, de súlyos kihívásokkal néz szembe, hangsúlyozta Schaller-Baross Ernő fideszes képviselő. „Míg versenytársaink már jóval előttünk járnak az innováció, a digitalizáció és a technológiai fejlesztések terén, az EU lemarad. Miért? Mert az Európai Bizottság nem reagál időben és határozottan ezekre a nemzetközi változásokra.” Az okokat többek között a „zöld átállás rossz megközelítésében”, a bürokrácia lassúságában és merev szabályozásában látta.
Párttársa, Győri Enikő szerint a keleti tagállamok több jogszabálynál is keserű tapasztalatokat szereztek, ahol a nyugati érdekeket tartották szem előtt, például a közúti fuvarozást szabályozó mobilitási csomagnál.
„Ne központosítsunk ott, ahol a kisebbek vagy fejletlenebbek rosszul járnak.”
A távközlési és energiacégekkel „bánjunk csínján, ne tűnjenek el a helyi szereplők”. Jó irány a pénzügyi piacok átjárhatósága, de „legyünk óvatosak a nemzeti felügyeletek egységesítésével”.
Úgy vélte, (az Orbán Viktor által is jóváhagyott) feltételesség nélkül kellene adni a felzárkóztatási pénzeket. Az ötödiknek javasolt közös piaci pillér kapcsán felemlegette a kutatási Horizont- és az oktatási Erasmus-programok ügyét is, ahol szerinte az Európai Bizottság blokkolja a pénzeket. (Arról, hogy bizottsági javaslatra a tagállamok zárták el a modellváltó egyetemeket a kötelezettségvállalásoktól átláthatósági problémák miatt, itt írtunk, arról pedig itt, hogyan iktatja a magyar kormány törvénybe a saját álláspontját, miközben szerinte sem felel meg mindennek, amit kértek tőle.)
A miniszteri Tanács magyar elnöksége is a versenyképesség növelését tűzte ki egyik fő feladatául, emlékeztetett Dávid Dóra, de a Tisza Párt képviselője szerint ennek ellentmondanak a magyar kormány célkitűzései. Úgy látta, kiszámíthatatlan az üzleti környezet, a rendeleti kormányzás csökkenti a jogbiztonságot és a beruházásokat, az üzleti életben a rezsimhez hű vállalkozók kapnak valódi esélyt, és a kormány elvágta a Horizont kutatási forrásaitól „a kutatóinkat”. (A korlátozás a vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen hátterű modellváltó egyetemeket érinti.) „Ezért is szenved a gazdaság és lett mára Magyarország a legszegényebb tagállam” – jelentette ki. (A képviselőnek a fideszes László András próbált kérdést feltenni a felszólalása után, amit nem fogadott el.)
