Alig több mint 50 százalék támogatja az EU-csatlakozást Moldovában, az elnökválasztáson második forduló is lesz

50,31 százalék: igen; 49,69 százalék: nem. Így áll hétfő délelőtt a Moldova EU-csatlakozásáról szóló népszavazás 99 százalékos feldolgozottság mellett a BBC szerint, a Reuters is szoros eredményről ír.

Vasárnap elnökválasztást is tartottak az országban, a hivatalban lévő EU-párti államfő, Maia Sandu a szavazatok mintegy 41 százalékát szerezte meg, így november 3-án második fordulóra is sor kerül, ahol a másodikként sokak meglepetésére 27 százalékot elérő oroszpárti Alexandr Stoianoglóval szemben kell indulnia.

A külföldön leadott levélszavazatok feldolgozottsága még nem teljes, ez a jelentős kivándorlással küzdő országban magas szavazatszámot jelent. A külföldön élők nagy számban támogatják az uniós integrációt, ezért az ő magas részvételi arányuk segíthetett azon, hogy a szoros eredmény a feldolgozottság előrehaladtával végül az igenek irányába látszik eldőlni.

Moldovában 2020 óta az 52 éves Maia Sandu az államfő, aki euroatlanti irányultsággal vezeti a 2,4 milliós, a demográfiai folyamatok és az elvándorlás miatt gyorsan csökkenő lakosságú országot. Emiatt fontos fejezet volt, hogy a 2022-es, Ukrajna elleni orosz agresszió után felgyorsult EU-bővítési folyamat Moldovát is magával ragadta. Az országnak már 2014-ben felajánlotta az EU a jövőbeli csatlakozás reményét, 2022 márciusában be is nyújtották a kérelmet, és a következő két hónapban lezongorázták a moldovai jogrendszert szondázó kérdőívet az EU-val, végül 2022 júniusában vált Moldova Ukrajnával együtt tagjelöltté. Ehhez szorosan kapcsolódik a hétvégén tartott népszavazás, ami arról szól, hogy támogatja-e a moldáv nép az alkotmány módosítását az uniós csatlakozáshoz. Az előzetes várakozások arról szóltak, hogy a jogilag egyébként nem kötelező érvényű népszavazáson várhatóan 55-65 százalék szavaz az EU-csatlakozás mellett (az eredményességhez 50 százalék igen kell, minimum 33 százalék részvételével az érvényességhez).

A többségében román nyelvű, de oroszok, ukránok és török eredetű ortodox gagauzok lakta országot nemcsak az etnikai törésvonalak osztják meg, hanem politikailag is a kelet és nyugat határmezsgyéjén billeg. A lakosság egy része oroszbarát, Moszkva felé nyitna jobban, egy még jelentősebb hányada pedig a nyugati orientációt pártolja. Mindezt árnyalja a város-vidék ellentét és a pártpaletta töredezettsége is. Arról, hogy milyen körülmények között tartotta meg az ország a vasárnapi elnökválasztást és népszavazást, itt írtunk bővebben.